Mantoudi (fonetikusan Mandudi)

Mandudi. Talán nincs nála jellegtelenebb és a turizmus szempontjából jelentéktelenebb helység Észak Evián (meg ne haragudjanak rám lakosai, ha lefordítják és elolvassák..). Talán még soha ennyit nem is fényképezték mint én ma. Talán soha senki még nem figyelt igazán rá. Egy igazi mostohagyerek ő, pedig a szigetünk északi felének egyik fontos helysége, ugyanis van itt bank, az idei évig IKA ( a magyar TB-nek megfelelő, melyet a válság-megszorítások miatt most bezártak), orvosok, mindenféle szakik, elég olcsó (már a vidékhez képest) super marketek, pékségek, apróbb ilyen olyan üzletek, gimnázium és líceum + technikai líceum, nagy templom, fizioterápia, piac egyszer egy héten, fedett sportcsarnok, foci-, kosár és karatecsapat, egy elég széles folyó, fehérnemű készítő kisüzem, állatorvos, betegellátó sürgősségi központ orvosokkal.

Annabelle 42 év után megint találkozik a juhászával

Görögországban van egy olyan TV műsor, amelyik nemcsak hogy tartja magát majdnem 10 éve, hanem egyre jobb lesz. Ez a "Pame paketo" amit az ügyvédből TV-perszónába átváltozott Viki Hatzivasiliu vezet.

Ennek a műsornak a lényege, hogy egymástól régen távol került embereket hoz össze. Vannak olyanok akik 10, 20 de akár 40 éve nem találkoztak és elvesztették egymás elérhetőségét.

Ikaria szigete

..avagy IKARUS temetője

Ikária szigete, melyen a mondák szerint Ikarus van eltemetve, az Égei tengerbeli Keleti szigetcsoporthoz tartozik, ahova még a következő szigetek is tartoznak: Szamosz, Chiosz, Mitilini, Limnosz. Ez a szigetcsoport közvetlenül a Kis-Ázsiai part melett fekszik, Szamosz szigetét alig 2 km-nyi szoros választja el a most már török partoktól.

E szigetcsoport szépségei nagyban különböznek a Kykládok szigetcsoportnál megszokott természeti szépségektől. A jobbára nagyobb szigeteken lágyabb táj, erdős vidék, sziklák és hangulatos öblök fogadják a látogatókat.

Húsvét és szép Adonisz halála

Adonis születése

Húsvét ünnepe és szép Adonisz halála

Vajon eredhet-e a kereszténység előtti évekből a Húsvéti ünnep? 
Talán erre is választ kaphatunk ha európai kultúránk bölcsőjében keresgélünk.

A húsvét is mint a legtöbb keresztény ünnep ókori ünnepre épül illetve ókori ünnepet fed.
Eredetileg a mai húsvét idején volt az Adoniá-nak nevezett ünnep.

Ezeket minden tavasszal ünnepelték az ókori Görögországban, ilyenkor újból és újból felelevenítették Adonisz halálát. Ki is volt Adonisz? A görög mondakörben szépségéről híressé vált ifjú. Anyjának tulajdonképpen Smyrna-t lehet tekinteni, ki beleszeretett saját apjába, és azt el is csábítja.

(Balra: Adonisz születése, Guillaume T. de Villenave, Les Métamorphoses d'Ovide (Paris, Didot 1806–07). Eredeti utáni metszetek: Jean-Jacques François Le Barbier (1739–1826), Nicolas André Monsiau (1754–1837), ésJean-Michel Moreau (1741–1814).

Húsvéti tojás

Húsvéti tojás

A világteremtő tojás a legősibb orpheuszi kozmogóniában jelenik meg, ahol Érosz, a szerelem görög istene egy olyan tojásból bújik elő melyet az Éjszaka szül. (Lekatsas, Eros, 3.fej)

Ez az a kozmogóniát eredményező tojás amellyel találkozhatunk Egyiptomban, Föníciában, Perzsiában, Afrika egyes vidékein, Indiában, Tibetben, Indonéziában, Polinéziában, Kínában, Japánban, a szibériai törzseknél, Finnországban és a balti államokban.
Mircea Eliade sok helyen utal arra a tényre, hogy a földünkön sok nép hite szerint, a tojás az emberi lét kezdete, szerinte India és Indonézia a tojás mítoszának a szülője. Ezeken a helyeken úgy véli, a tojás az ember teremtését kutató anthropogénia modellje és a világ teremtését jelképező szimbólum Keleten a tojás ugyancsak a természet újjászületését jelképezi, ezért is van az Újévi ünnepekkel összekötve.

Húsvéti gyertya

Húsvéti gyertyaégetés, honnan eredhet?

A görög húsvét elválaszthatatlan tartozéka a „lámbádá”, az ünnepi gyertya.

A hagyomány szerint minden gyermek gyertyáját a keresztszülő adja ajándékba, mely gyertyák manapság már nagyon ötletesek. Körülbelül fél méter magasak, színesek, játékos avagy vallási jellegüket a rájuk applikált figurák, virágok, díszek adják meg. Kisfiúnak kéket, zöldet, kislánynak pirosat, rózsaszínűt, fehéret szokás venni. Ezeknek a gyertyáknak fő feladatuk hogy húsvét szombatján, az éjféli mise alatt az örök világosságot jelképezve égjenek a kicsi kezekben. Az égő gyertyákkal szokás a templomot körbejárni, de Nagypénteken az epitáfium menetet is kísérni.

 A szombati éjféli mise után gyertyák viszik az otthonokba a templom szent tűzét, majd a gyertyákkal rajzolnak füstös keresztet az ajtófélfák fölé, elűzve a rosszat és szabad utat engedve a tavasz virágzó termékenységének.

Húsvéti ünnepek

Írtam már sokszor a húsvétról, de ideje, hogy megint megemlékezzek róla. Annál is inkább, mivel a görögök legnagyobb ünnepe ez, mind tudjuk ezt, akik már több ideje itt élünk. Ezt az ünnepet nagyon komolyan kell venni és alaposan fel kell rá készülni.

De hogyanszoktak/szoktunk rákészülni?

Korfu (Kerkyra)

avagy a Durrell testvérek nyomában

Ahhoz hogy Kerkira szépségeinek örvendhessen ma valaki, nem kell Odüsszeusz kalandjait átélnie. A szigetet el lehet érni repülővel is, kényelmesen, főleg ha az idő szorít. Ekkor, pihenten, több időt lehet a szép tájak felkutatására fordítani, de a gyerekek sem fáradnak el a hosszú út viszontagságaitól. Hajóval is kellemes, sőt még kellemesebb, igaz ez akkor érvényes ha szép az idő, ki lehet ülni a hajó fedélzetére és követni a delfinek útját, nézni a habos tengert, örülni az életnek és a szabadságnak - már ha az embert hagyják a gyerekek, akiknek persze mindig valami huncutságon jár az eszük.

Pappades falu

Pappades (ejtsd Páppádész) egy kb. 440 m tengerszint fölötti magasságban elhelyezkedő hegyi falu, Evia sziget északi részén. A falu majdnem mindegyik házából panoráma kilátás nyílik az Eviai öböl északi részére és a szemben lévő Parnasszus hegység csúcsaira.

A falu 4 km-re található a legközelebbi tengerparttól és a part mentén elhelyezkedő Xiropotamos helységtől. A falucskát mintegy körbeöleli a környékbeli pinea fenyőerdő, melynek kiterjedése összesen 24 ezer hektár, úgy állami, mint magánkézben lévő területeket összevéve. Ez a nagy kiterjedésű erdő 1977-ben leégett teljesen, a Görögország történelmének egyik legnagyobb tűzvészében. Azóta a buja zöld fák árnyéka alatt már egy faházakból álló turistafalu is épült.

A falu lakosai a közeli Dokanos falucskából költöztek fel valamikor a török időkben. A török megszállás alatt a mostani Pappades faluban csak egy férfi kolostor volt, a barátokat nevezték "Pappades"-eknek. A Dokanos falut birtokló török aga egy tartozás fejében, Dokanos-t a közeli Achladi falu agájának adta és ő felköltözött a kolostorba. Dokanos falu lakosai azonban követték, így új falut alapítottak, melynek a kolostor lakói után a Pappades nevet adták.

A közelben ókori település nyomait is megtalálták a Paliospita, Kontochori, Dokanos és Panagia nevű helyeken.

Román állami televizió Evián

A Román Állami Televizió és egy független olasz filmes stáb kooperációja eredményeként egy dokumentumfilm fog születni Görögország különböző, még ismeretlen részeiről. Igaziból nem tudnám azt mondani, hogy pontosan megértettem, mi az egésznek a koncepciója, de a lényeg, hogy filmeztek és képeket készítettek Evián is. A dél Eviai filmezés jobban ment, mint az észak Eviai, amennyire ezt az utólagos információk alapján meg tudom ítélni. Ami engem illet, felajánlottam a helyi turizmussal foglalkozó vállalkozók szövetségének, hogy beugrok asszisztálni, legyen valaki, aki tud az anyanyelvükön beszélni, ugyanis az olasz stáb is kitelepült román személyekből állt, kivéve egyetlen operatőrt, aki olasz volt.

Samothraki szigetéről dióhéjban

Az Égei-tenger északkeleti térségében, határvonalon Görögország és Törökország között egy impozáns, hatalmas hegytömeg, a Saos-hegység által uralt sziget emelkedik ki a kékségből.
Samothraki szigete az Égei tenger legészakibb szigete, Alexandrupolis vagy Kavala kikötőjéből lehet ide áthajózni. A kompjáratok nem kínálnak valami bőséges választékot időpont megválasztásában, főleg télen nem. A sziget 17 km hosszú, összesen 178 km2 és a 2001-s felmérés szerint 2.723 lakossal rendelkezik. Az emberek fő foglalkozási területe a halászat és a turizmus. A sziget rendkívül sziklás, a legmagasabb hegy a Feggari (Hold) 1.611 m magas. Egyrészt a sziklás hegyek, másrészt a természetes kikötőhely hiánya az, ami nem tette fontos gazdasági központtá sem az ókorban, sem a modern kori Görögország életében. De talán éppen ezen tulajdonságai miatt volt az egyik legjelentősebb vallási központ az ókorban, itt tartották a Kabírok Misztériumai-nak nevezett vallási ünnepségeket, melyen az Eleusisi-val ellentétben szabad emberek és szolgák egyaránt részt vehettek. Sokat nem tudunk a vallási szertartások lefolyásáról, melyet titok vett körül, de az ókori vallási centrum, templomok, küklopikus falak ma is jól konzerváltak és látogathatóak. A legfontosabb ókori lelet, a pároszi márványból készült Szárnyas Samothrakéi Niké (Győzelem) szobor ma a Louvre-ban látható. 

Samothraki sziget 9. nap és újra itthon

9. nap, az utolsó a szigeten, illetve az utolsó előtti. Ma már alig vagyunk a társaságból, Panos fiunk már ügyeit intézi Alexandrupolisban. Középső fiunk ügyeletes lesz másnap délig, a Fotis barátja, aki még vele maradt a szigeten és a termál fürdő ügyeletes orvosa, átment Panoshoz Alexandrupolisba, intézi ő is a gyakornoki éve szükséges papírjait. A kemping kis tisztása így ma üres, J. idegesíti magát, nehogy valami esetleg eltűnjön, oda van kötözve a biciklije is.

Samothraki sziget 8. nap

Laza nap.

A szigeten még mindig nagyon meleg van, annak ellenére, hogy a hőmérséklet esett.
Délelőtt pakolászok, mosok, mosogatok majd délben kimegyünk Kamariotissába a kikötőbe. Összefutunk ott megint mind, akik a társaságból még itt vagyunk. S.-ék ma mennek Alexandrupolisba és ott maradnak pár napot. Idegesek, rossz kedvűek, egy hónapot maradtak a szigeten, nehezükre esik hazaindulni, nehéz volt a pakolás is, a dzsip dugig tele, azt vezeti S. felesége, S. a kismotorral megy. A hajó már nincs tele, nyoma sincs a vasárnapi őrületnek, a sziget lassan de biztosan kiürül. Mielőtt elmennek megebédelünk együtt, befut J. fiunk is, ő a barátját hozza a kempingből, aki átszalad 1-2 napra Alexandrupolisba, ügyintézni hivatalokba.

Samothraki sziget 7. nap

Reggeli tevés vevés a lakásban.

Lassan de biztosan kezdődik a visszaszámlálás.

A mai napon már nem sok újra vágyunk, P. nagyfiúnk elutazik.

Délelőtt elmegyek R.-el, S. feleségével megnézni egy-két szálláslehetőséget, szívesebben megyek ismerőssel mint magamra, mert a Samothrakiak híresek arról, hogy nem vendégszeretőek, kimondottan mogorva, maguknak való emberek. A turizmus sem érdekli különösebben őket, megelégszenek azzal, amijük van, nem nagyravágyók és főleg nem akarnak a szigetükből turistaparadicsomot csinálni. Nagyon jól is van ez így.

Samothraki sziget 6. nap

Eljött az a nap is, amikor a sziget másik felébe indulunk. Először S. barátunkhoz megyünk, megbeszéltük vele előzőleg, hogy ma ő fog ezen a részen végigkalauzolni. Ők a katonai támpont mellett vettek telket, ami a vásárláskor nem volt egy zavaró körülmény, de mostanra kiderült, hogy itt nem lehet aludni csak akkor, amikor a katonák is alszanak. Az ébresztőt úgy fújják, hogy férjem szt. a túlsó török partokon is hallani :) S. eredetileg Alexandroupolis-beli, de aztán elkerült Athénba, most nyugdíj előtt álló fizikoterápista, saját rendelővel. Feleségének elég szép vagyona volt, a férfi mindig jól keresett, sok pénz ment át a kezén, sokat vesztett is, mert egyik kedvenc időtöltése az adok-veszek, persze házakat, telkeket, kocsikat és főleg..motorokat. S.-nak több mint 100 motor átment a keze között, ért is hozzájuk alaposan. Meg 2CV-k. Ez is egyik mániája. Megveszi őket, felújítja, használja egy ideig majd olyanoknak adja el, akikről tudja, hogy megbecsülik az antik kisautót. Vagy 30 volt már a tulajdonában. Rengeteg ismerőse, kiterjedt ismeretségi köre miatt sosem volt nehéz neki eladni, venni. Két nagy fiúk van, általánosan elfogadott normák szt. nem túl sikeresek, volt egy-két komolyabb gond is a közelmúltban, melyet csak ügyvédek tudtak kibogozni . Elment jó sok pénz erre is. A nagyobbik egy nagy ismert vállalatnál dolgozik Athénban, a kisebbik pedig leköltözött Gavdos szigetére, Görögország legdélibb szigetére, Krétán túl. A szülők nem díjazták ezt a lépést egyáltalán, de abban bíznak, majd megunja és előkerül onnan.

Samothraki sziget 4. és 5. nap

Flekkensütés után, másnap, majdnem délben keltünk...volna, ha fel nem költ a férjem 11-kor, ő már 8-tól izgett mozgott, bejárta a fél szigetet és már nem volt türelme várni ránk tovább.

Samothraki sziget 3.nap

A vathres utáni napon nyugisabb programra vágytunk, semmi mászás vagy gyaloglás, inkább valami heverészés. Szerencse a térdem helyrejött, normálisan tudtam járni.
Ahogyan már írtam, a szigeten körbevezető aszfaltút egy helyen megakad, ott nem lehet továbbmenni. Mi a sziget kemping felőli részében mozgunk a fiúk miatt, így elhatároztuk, elmegyünk az utolsó részig ezen az oldalon, a KIPOUS (ejtsd Kipusz) nevezetű strandig.

Samohraki szigete 2. nap

Samothraki valóban egy misztikus sziget. Nem hasonlítható a többihez, hisz az Égei tenger, ugyancsak északi részében fekvő Thassos, teljesen zöld és turistáktól hemzseg, míg Samothraki-nak több mint a fele teljesen kopár! De annyira kopár, hogy semmi zöldet nem lehet felfedezni kilométereken keresztül! Ez főleg a Thassos és Chalkidiki felőli felére érvényes, míg a töröki vizek felé eső oldalán már vannak erdős részek. Más szigetek átka a tömegturizmus, Samothraki baja pedig a túllegeltetés. Igen, igen, a túllegeltetés! Furcsán hallatszik, de mégis igaz. Bizonyos állami segélyek miatt, melyet a kecsketenyészetre adtak, annyira elszaporodtak a kecskék a szigeten, hogy néha úgy érzem, ez a sziget a kecskéké és mi vagyunk itt a vendégek! És ennek megfelelően ugyan mi a sziget jellegzetes étele? A kecskehús, mindenféleképpen elkészítve, annyiféleképpen, hogy már kitalálni nem lehetne újabbat! És persze, értenek is hozzá! Tehát aki Samothrakira jön, megízlelheti a finom mediterrán kecskesültet !

Samothraki szigete 1. nap

2010 augusztus végén, szeptember elején több napot töltöttünk családosan Samothraki szigetén. Ezen a héten Samothraki hét lesz az evia blogon, mindennap behozok egy bejegyzést a kirándulásunkról, valamint erről a különleges szigetről. A bejegyzések eredetileg a -most kapuit bezáró- gorogkaland.com oldalamon voltak olvashatók.
Kellemes olvasást!

Samothraki szigete 1. nap

Avagy szigetről szigetre is lehetne a cím. Éviáról Samothraki-ra. Ennyi idő alatt tulajdonképpen Magyarországon is lehettem volna.
Reggel fél 5-kor kelés, fél 6-kor indulás, hogy elérjük a fél 7-s Éviai kompot amivel a sziget legészakibb pontján átmegyünk a szárazföldre. Férjem már egy hete Samothrakin, így ketten kicsi fiammal vágunk neki a nem kicsinek nevezhető útnak. Sikeresen átkelünk az első tengeren és szép lassan, komótosan araszolunk felfele a térképen Alexandrupolis célpontunk felé. 3 óra alatt elérjük Szalonikit egy pihenővel és innen kezdve kezd rám törni a fáradtság. A Szaloniki-Alexandrupoli között lévő Egnatia út annyira kiváló minőségű és olyan kevés a forgalom, hogy egy idő után teljesen kikészít az, hogy csak a kormányt kell tartani, még sebességváltást sem kell csinálni, semmi mást csak ébren maradni és ugyanolyan sebességben, egyenesen tartani a kocsit. Még 2 megálló és végül du. 3 körül beérkezünk Alexandrupolisba, abba a városba, amelyik nekem nagyon tetszik rendezettsége, széles útjai miatt (már van valahol 2007-ben egy BLOG beírás róla..).

Görög szokások: hozomány-kiállítás

Faluhelyen még mindig tartják a régi hagyományos szokásokat, ha nem is öltözik már senki népviseletbe. Egyik ilyen szokás a hozomány közszemlére való kitevése. Ehhez a ház egyik szobáját ennek a célnak megfelelően rendezik be aznapra, ide pakolják ki a menyasszony minden kelengyéjét. A vendégek nemcsak megnézhetik ezeket, hanem a hagyományos szokás szerint, alaposan meg kell tűzdelniük pénzzel és be kell szórják rizzsel, mely a termékenység, bőség, jólét jelképe az esküvőkön. Utána gazdag és bőséges vacsorát szolgálnak fel, majd utána természetesen jöhet a tánc. A képek magukért beszélnek.