Húsvéti ünnepek

Írtam már sokszor a húsvétról, de ideje, hogy megint megemlékezzek róla. Annál is inkább, mivel a görögök legnagyobb ünnepe ez, mind tudjuk ezt, akik már több ideje itt élünk. Ezt az ünnepet nagyon komolyan kell venni és alaposan fel kell rá készülni.

De hogyanszoktak/szoktunk rákészülni?

A Húsvét előtti hetekben, úgy mint otthon is, nagytakarítás: kitakarítják a lakásokat, házakat, de úgy, hogy minden talpalatnyi helyet újból átfésülnek, szekrényeket, garázst, pincét rendeznek, kicserélik a függönyöket, a kanapén a nehéz téli huzatokat, kipakolják a nyáron kint tárolandó virágokat, mindenre és mindenhova könnyű, nyári huzat kerül. Ekkor felszednek minden szőnyeget és vagy maguk mossák ki - ha van erre való helyük, vagy beadják a tisztítóba, ahol őszig tárolják is a szőnyeget.

A húsvéti előkészületek általában a nyárra való felkészüléssel is egybeesnek, így ez nehéz időszak a háziasszonyok számára.   Mivel májustól olyan melegek vannak, hogy az ember csak pilled, el kell kerülni a nagyobb horderejű munkákat később. A fent leírt munkákon kívül ekkor kell átcserélni a szekrények tartalmát is, eltenni a  téli, vastagabb ruhákat és előszedni a nyárias dolgokat. Ilyenkor a legtöbb helyen, ahol kandalló is van a nappaliban, lemossák vagy lefestik a falakat, amik az egész téli kandallózástól hamarabb koszolódnak, mint más helyiségekben, ugyanakkor a kandalló köveit is alaposan le kell csutakolni szappanos vízzel. A Húsvét előtti  utolsó héten illik a nagyon nagy munkákat már letudni, és csak a konyha körüli munkákra összpontosítani, valamint misékre járni.

A Húsvét előtti Nagy Hét-nek nevezett 7 napos időszak majdnem minden napja olyan, hogy valamilyen hagyományt, szokást követnek a vallásos emberek, de a vidékiek is mind, attól függetlenül mennyire vallásosak vagy nem. A Nagy Hét mindig Virágvasárnappal ( Kiriaki ton Vájon) kezdődik. Görögül igaziból nem virág-, hanem babér-vasárnapnak nevezik, és erre a napra a templomokat babérágakkal díszítik, ezeket aztán a mise után szétosztják a hívők között. Ettől a naptól kezdve, a 40 napos böjt, mely Húshagyó Hétfőn (vagy Tiszta Hétfő) veszi kezdetét, jóval szigorúbbá válik, ezzel is felkészítve testileg és lelkileg a hívőket az ünnepi lakoma befogadására. Ugyanakkor arra is hivatott, hogy Krisztus szenvedéseit átérezhessék a hívők.

Nagycsütörtök általában még munkanap és dolgos nap, hogy ne kelljen sok tennivalót hagyni Nagy Péntekre, ugyanis pénteken van az Epitáf körmenet (halotti ágy). A csütörtök, a tojásfestés napja valamint a kenyerek begyúrásának a napja.

Piroshagyma héjával festett tojásaim.

Régen ezen a napon az asszonyok piros ruhát, rongyot akasztottak ki az ablakba. Nagycsütörtök éjszakáján az asszonyok és lányok egész éjjelen át halotti "miroloj"-t, halotti imákat mondanak a templomban, miközben feldíszítik az "Epitáf"-ot, vagyis a szimbolikus halotti ágyat. Ezt ugyan szomorúan, gyászolva kéne, mégis egy kellemes és előre várt időeltöltése az asszonyoknak, lányoknak, ami alatt sok mindent megbeszélnek. Egyik falu verseng ilyenkor a másikkal, hol díszítettek szebb epitáf-ot, melyeket roskadásig raknak virágokkal.

Nagypéntek este 8 körül indul az Epitáf a templomokból, amikor a Jézus halott testét szimbolizáló, rengeteg virággal díszített halotti ágyat körbehordozzák a falukban, városokban. A körmenet, vallási jelentőségétől függetlenül, nagyon fontos ünnepi momentum a görögség számára. Ekkor mindenki szép és lehetőleg új ruhába öltözve vonul ki a térre, főutcára, beszélgetnek, rég nem látott rokonok, barátok ilyenkor hazajönnek, és ünnepi öröm árad mindenki arcáról.

Az epitáf végighordozásával szimbolikusan eltemetik Jézust.

Epitáf Limniben.

Nagyon sok helyen ezen a napon eljátsszák Júdás elégetését (pl. Hydra szigetén, de nálunk Limniben is). Szalmából, száraz füvekből egy embernagyságú bábut készítenek, mely Júdást szimbolizálja, majd ezt felkötik egy akasztófaszerűségre, melyet egy csónakban helyeznek el úgy, hogy a bábú a víz felett lógjon. Ezzel kieveznek a tengerre, majd az Epitáf lejárta után, meglocsolják benzinnel és felgyújtják. Ezzel szimbolizálják Júdás megbüntetését.

Nagyszombat fontos nap, ekkor már a másnapifeltámadási ünnepre készülődnek. Ekkor felhúzzák a kecskét vagy bárányt a nyársra, ami nem kevés hozzáértést igénylő feladat, valamint hozzáfognak a kokoretszi, gardubákia és magiritsza elkészítéséhez.

A nyárson megsült hús mellett a belsőségből készített falatoknak van ekkor nagy szerepük az ünnepi asztalon.

A KOKORETSZI maga is nyárson készül, ezt is még szombaton elő kell készíteni a vasárnapi sütéshez. Kockákra felvágott és sóval, borssal, oreganóval ízesített máj, tüdő darabok egymás mellé, szorosan nyársra húzva, szorosan áttekerve tisztára mosott béllel. Ezt is a szabadban, tűz illetve szén fölött sütik meg.

Még szombat éjjel, a feltámadási ünnepség után eszik a mágiritszát és gardubákját. A szombat esti misére templomba mennek, miközben otthon a mágiritszáért felelős asszony készíti az ételt. Ezt mindig frissen fogyasztják a készítés után.

Egy nagyon szemet gyönyörködtető hagyomány Leonidio-ban a rengeteg léggömb felengedése szombat éjjel, a feltámadási ünnepségek befejeztével. Ezek különféle színekben pompáznak és olyanok mint sok-sok utazó csillag.

De a legszebb és leghíresebb Húsvéti ünnepségsorozat Korfu szigetén van. Erről  írtam itt.

Jellegzetesek a gyerekek húsvéti gyertyái, az úgynevezett lámbádák, melyeket kötelezően a keresztszülők vásárolnak.
A lambadakról, az ókori tavaszi ünnepségekről, melyekre ráépültek a kereszténység húsvéti ünnepsorozatai, valamint a piros tojás eredetéről a következő bejegyzésekben fogok írni.

Magiritsza-leves, kalács, az ovális tepsiben a gardubákia.

A receptek:
Húsvéti belsőségleves (mageiritsa)
Belsőségkorcsolyák (gardubakia)