Húsvéti gyertyaégetés, honnan eredhet?
A görög húsvét elválaszthatatlan tartozéka a „lámbádá”, az ünnepi gyertya.
A hagyomány szerint minden gyermek gyertyáját a keresztszülő adja ajándékba, mely gyertyák manapság már nagyon ötletesek. Körülbelül fél méter magasak, színesek, játékos avagy vallási jellegüket a rájuk applikált figurák, virágok, díszek adják meg. Kisfiúnak kéket, zöldet, kislánynak pirosat, rózsaszínűt, fehéret szokás venni. Ezeknek a gyertyáknak fő feladatuk hogy húsvét szombatján, az éjféli mise alatt az örök világosságot jelképezve égjenek a kicsi kezekben. Az égő gyertyákkal szokás a templomot körbejárni, de Nagypénteken az epitáfium menetet is kísérni.
A szombati éjféli mise után gyertyák viszik az otthonokba a templom szent tűzét, majd a gyertyákkal rajzolnak füstös keresztet az ajtófélfák fölé, elűzve a rosszat és szabad utat engedve a tavasz virágzó termékenységének.
A gyertyaégetés elmaradhatatlan szokása egy teória szerint valószínűleg a Vusiri-beli Isis tiszteletére rendezett Fáklyaégető ünnepségek nyomán maradhatott ránk. Isis az egyiptomiaknál, a hold lévén, az egyik életadó hatalom, mely összefügg a nemzéssel, fogamzással és az év járásával. Mint a hold megszemélyesítőjétől, Isis-től jön minden élet és áldás. Így kerül rokonságba Demeterrel (Magna Mater), Persephonéval és Hekatéval és mint ilyen ítélkezik a lelkek felett az alvilágban, melynek kulcsai nála vannak. Az alvilágból ő küld jós álmokat és látományokat, segít a szülés nehéz percében, de sújt is bajokkal és nyavalyákkal, innen ered a nők babonás félelme tőle és tisztelete iránta. Az alexandriai korszakban Isisnek tulajdonítják a vitorlák feltalálását, de ő a védője a házasság szent frigyének is. Őelőtte a római császárok is meghódoltak, de Pannóniában is tisztelték az ezer nevű Isist. Isis imádata maga egy külön vallást hozott létre mely Egyiptom határain túlterjedt és behatolt a hellenizmusba is.
Isis istennő ünnepén Egyiptomban a tömeg fáklyákat égetve vonult az áldozati helyre. Herodotos szerint ebben az időpontban minden Egyiptomi ház előtt, minden ablakban égett a fény, miközben az Isis tiszteletére rendezett ünnepség kibontakozóban volt. A fényeket azért gyújtották hogy Isis megtalálja Osiris, meggyilkolt bátyja és férje testét és azt feltámassza.
Egy másik teória szerint a húsvéti gyertyaégetés szokása az orgiasztikus Dionysos ünnepek maradványai, hisz e kultusz lényege is az, hogy Dionüszosz az évi jó termés, termékenység istensége. Ihlető jós-isten egyúttal, egy jótékony szellem, mely megszállja az embert és segítségével diadalmaskodik a természet démonikus káros hatásán, ugyanakkor ő a földművelő lakosság istene is.
Dionüszosz tiszteletére rendezett orgiasztikus ünnepek alkalmával a Menadokat is átszármaztatták a mitológiából. Ők voltak azok a bacchánsnők, feldühödött asszonyok, akik a Kythaeron hegyén Pentheus tébei királyt, büntetésből azért, mert Dionüszoszt üldözte, széttépték. Hagyományképpen átszármaztak a Dionüszosz-kultuszba is, amely ünnepélyeken a Menadok kezdetben egy élő gyermeket, később állatokat téptek szét áldozatul, s ennek meleg húsát ették és vérét itták. Ezekre a hegyen tartott ünnepekre éjjel került sor és a hegyre fáklyák kíséretében vonultak fel.
A görög húsvét elválaszthatatlan tartozéka a „lámbádá”, az ünnepi gyertya.
A szombati éjféli mise után gyertyák viszik az otthonokba a templom szent tűzét, majd a gyertyákkal rajzolnak füstös keresztet az ajtófélfák fölé, elűzve a rosszat és szabad utat engedve a tavasz virágzó termékenységének.
A gyertyaégetés elmaradhatatlan szokása egy teória szerint valószínűleg a Vusiri-beli Isis tiszteletére rendezett Fáklyaégető ünnepségek nyomán maradhatott ránk. Isis az egyiptomiaknál, a hold lévén, az egyik életadó hatalom, mely összefügg a nemzéssel, fogamzással és az év járásával. Mint a hold megszemélyesítőjétől, Isis-től jön minden élet és áldás. Így kerül rokonságba Demeterrel (Magna Mater), Persephonéval és Hekatéval és mint ilyen ítélkezik a lelkek felett az alvilágban, melynek kulcsai nála vannak. Az alvilágból ő küld jós álmokat és látományokat, segít a szülés nehéz percében, de sújt is bajokkal és nyavalyákkal, innen ered a nők babonás félelme tőle és tisztelete iránta. Az alexandriai korszakban Isisnek tulajdonítják a vitorlák feltalálását, de ő a védője a házasság szent frigyének is. Őelőtte a római császárok is meghódoltak, de Pannóniában is tisztelték az ezer nevű Isist. Isis imádata maga egy külön vallást hozott létre mely Egyiptom határain túlterjedt és behatolt a hellenizmusba is.
Isis istennő ünnepén Egyiptomban a tömeg fáklyákat égetve vonult az áldozati helyre. Herodotos szerint ebben az időpontban minden Egyiptomi ház előtt, minden ablakban égett a fény, miközben az Isis tiszteletére rendezett ünnepség kibontakozóban volt. A fényeket azért gyújtották hogy Isis megtalálja Osiris, meggyilkolt bátyja és férje testét és azt feltámassza.
Egy másik teória szerint a húsvéti gyertyaégetés szokása az orgiasztikus Dionysos ünnepek maradványai, hisz e kultusz lényege is az, hogy Dionüszosz az évi jó termés, termékenység istensége. Ihlető jós-isten egyúttal, egy jótékony szellem, mely megszállja az embert és segítségével diadalmaskodik a természet démonikus káros hatásán, ugyanakkor ő a földművelő lakosság istene is.
Dionüszosz tiszteletére rendezett orgiasztikus ünnepek alkalmával a Menadokat is átszármaztatták a mitológiából. Ők voltak azok a bacchánsnők, feldühödött asszonyok, akik a Kythaeron hegyén Pentheus tébei királyt, büntetésből azért, mert Dionüszoszt üldözte, széttépték. Hagyományképpen átszármaztak a Dionüszosz-kultuszba is, amely ünnepélyeken a Menadok kezdetben egy élő gyermeket, később állatokat téptek szét áldozatul, s ennek meleg húsát ették és vérét itták. Ezekre a hegyen tartott ünnepekre éjjel került sor és a hegyre fáklyák kíséretében vonultak fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!