Görög vidékek és ízek - 7. rész

Galataki kolostor temploma

Lassan közeledünk a  vége felé, hisz a 7. rész már az utolsó előtti. Az 5. részben kerül említésre először a Húsvét, majd a 7 és 8. fejezetekben is erről lesz szó.

Ebben a hetedik fejezetben az elején először kicsit összefoglalom a Húsvéti szokásokat, ekkor megint láthatunk képeket az 5. részben már bemutatott Virág vasárnapi szokásról, amikor a templomokat babérlevelekkel és olívaágakkal díszítik. Ebben a részben tovább gördítem a Húsvéti nagyhét ünnepi és szertartási mozzanatait, időrendi sorrendben. A reformátusoknak idegennek tűnhet, katolikusoknak már nem annyira, hogy az Isteni szenvedéseket ikonokkal újra felelevenítik a templomokban, kezdve Nagy Szerdán az Utolsó Vacsora jelenetével. Kihoznak egy nagy ikont, mely az Utolsó Vacsorát ábrázolja és ezt a templom közepébe helyezik. Addig marad ez ott, amíg fel nem váltja ezt a keresztre feszített Jézust ábrázoló ember nagyságú ikon, amit megkoszorúznak, megszentelnek. Ezt Nagy Pénteken leveszik a keresztről és eljátsszák, hogy halotti lepelbe burkolják, majd a ravatalt (ami üres, halotti lepellel leterített és virágokkal megszórt képletes ravatal) háromszor körbehordják a templomban. Időközben Nagy Csütörtök éjszaka egy nagyon díszes képletes ravatalt, teljesen kidíszítenek virágokkal az asszonyok. Ha minden templomi előírás szerint menne, akkor csakis leányok díszíthetnének. Egész éjszaka ott ülnek az asszonyok, lányok és díszítenek, ezt a ravatalt viszik körbe a településeken gyertyákkal, gyászmenetes kísérettel Nagy Pénteken este, a mise után. A körmenet után a ravatallal megállnak a templom bejáratánál és hívők átbújnak alatta.

Galataki kolostor

Tegnap elaszaladtunk vendégeimmel a Galataki kolostorba. Maga a kolostor nem mondhatom, hogy egyedülálló valami lenne, de maga a környezet, a hangulat, a természeti szépségek melyeknek ölében fekszik, a pár ókori márvány amit ott találtak, ahol felépült, tehát az egész együtt egy olyan célponttá teszi szvsz, melyet nem szabad kihagyni.

A kolostor a kereszténység első, hódító éveiben épült, amikor szokás volt lerombolni a pogánynak kinevezett ógörög naoszokat és rájuk keresztény templomokat felhúzni. Így a kolostor is az ókori Poszeidon, a tenger istenének a naoszára épült, és ennek megfelelően Agios Nikolaosz-nak, a tengerészek védőszentjének szentelték. Az ókori templom egyes darabjai ma beépülve láthatók a kora kereszténykori falakba, más darabok a kolostor templom előtti udvarára vannak kitéve, teljesen védtelenül az időjárás viszontagságaival szemben. A kolostor ezen értékes kincseit idegenek elől azonban az áthatolhatatlanul vastag falak és az egyetlen, tonnányi súlyu vaskapu védi, melyet csak bizonyos órákban nyitnak ki a látogatóknak.

A Galataki elnevezésről sokat vitatkoznak a kutatók, egyesek ókori nevekre és szokásokra vezetik vissza, mások egy, a török időkbeli Galatas-ból származó hajóskapitánnyal hozzák összefüggésbe, akinek a hajója itt a kolostor alatt szenvedett hajótörést. Az azonban bizonyos, hogy a kolostor, vagyis inkább a régi Poszeidon naosz közelében volt az ókori Aigos város, melyet Homérosz is említ az Iliász N21-ben.

Ünnepnap: december 6

Szent Miklós és a Galataki-Agios Nikolaos kolostor

A kolostor a kereszténység első, hódító éveiben épült, amikor szokás volt lerombolni a pogánynak kinevezett ógörög naoszokat és rájuk keresztény templomokat felhúzni. Így a kolostor is az ókori Poszeidon, a tenger istenének a naoszára épült, és ennek megfelelően Agios Nikolaosz-nak, a tengerészek védőszentjének szentelték. Az ókori templom egyes darabjai ma beépülve láthatók a kora kereszténykori falakba, más darabok a kolostor templom előtti udvarára vannak kitéve, teljesen védtelenül az időjárás viszontagságaival szemben. A kolostor ezen értékes kincseit idegenek elől azonban az áthatolhatatlanul vastag falak és az egyetlen, tonnányi súlyú vaskapu védi, melyet csak bizonyos órákban nyitnak ki a látogatóknak.

A Galataki elnevezésről sokat vitatkoznak a kutatók, egyesek ókori nevekre és szokásokra vezetik vissza, mások egy, a török időbeli Galatas-ból származó hajóskapitánnyal hozzák összefüggésbe, akinek a hajója itt a kolostor alatt szenvedett hajótörést. Az azonban bizonyos, hogy a kolostor, vagyis inkább a régi Poszeidon naosz közelében volt az ókori Aigos város, melyet Homérosz is említ az Iliász N21-ben.

Ünnepnap: december 6