A világteremtő tojás a legősibb orpheuszi kozmogóniában jelenik meg, ahol Érosz, a szerelem görög istene egy olyan tojásból bújik elő melyet az Éjszaka szül. (Lekatsas, Eros, 3.fej)
Ez az a kozmogóniát eredményező tojás amellyel találkozhatunk Egyiptomban, Föníciában, Perzsiában, Afrika egyes vidékein, Indiában, Tibetben, Indonéziában, Polinéziában, Kínában, Japánban, a szibériai törzseknél, Finnországban és a balti államokban.
Mircea Eliade sok helyen utal arra a tényre, hogy a földünkön sok nép hite szerint, a tojás az emberi lét kezdete, szerinte India és Indonézia a tojás mítoszának a szülője. Ezeken a helyeken úgy véli, a tojás az ember teremtését kutató anthropogénia modellje és a világ teremtését jelképező szimbólum Keleten a tojás ugyancsak a természet újjászületését jelképezi, ezért is van az Újévi ünnepekkel összekötve.
A perzsáknál a festett tojások az újévi ünnepek kedvelt ajándékai, ezeket az ünnepeket a mai napig a „Piros tojás ünnepé”-nek nevezik.
A tojás magot szimbolizál, ezért az újjászületésben különleges szerepe van, így érthető miért oly fontos az Új Év ünnepén, de ugyanakkor a halottak ünnepein is. Dionysos, a görög boristen szobrainak kezében, melyeket Biótia sírjaiban találtak, egy-egy tojás található, az életbe való visszatérés szimbólumaként.
A tojás több nép kozmogóniájában megtalálható, ahol úgy tartják, egyik fele a föld, másik fele az ég, vagy azokban a mítoszokban ahol mindenféle istenségek születnek a tojásból.
Dél Oroszország, Németország, Olaszország, Görögország ókori sírjaiból mindenféle tojás vagy azoknak szimbolizált formái kerültek már elő. Ezeknek a tojásoknak elsőrendű jelentőségük a termékenység erejének a jelképezése, az a tulajdonságuk hogy magukba zárják az életet, mely majd megszületik.
Ugyancsak egy ókori rege szerint a Holdon lakó nők tojásokat szülnek és abból bújnak elő a gyerekeik. Más regék szerint a húsvéti, a nagy Holdünnepi tojásokat, a nyulak hozzák Európába, hisz ők egyike az ökumenikus holdállatoknak (a nyúl Érosszal is kapcsolatban van mert Aphrodité állata, mely istennőnek erős hold jellegzetességei vannak).
Így Helén, kinek szép szemei miatt kezdődött el Homérosz szerint a Trójai háború, a különböző mítoszok szerint egy olyan tojásból született melyet Leda vagy Nemesis szült vagy amely leesett a holdról. Ugyanígy Astarté, a föníciai istennő, egy tojásból született, mely az Eufráteszbe esett a holdról. Astarté a szerelemnek és a nemzésnek istennője s szent állata a galamb. A hold istennőjének is tekintették s szarvakkal ábrázolták, innen származik az Astsroth Karnajim helynév (kétszarvú Astarte) is. Úgy tartják hogy a tojást melyből született a halak vitték ki a partra, majd galambok keltették ki.
Ez a megtermékenyítést szimbolizáló istennő az európai menyegzők, lagzik, nyári és tavaszi mulatságain elevenedik fel, legkimagaslóbb jelképe a húsvéti tojás, amit Jézus feltámadásának ünnepén szokás fogyasztani, Norvégiától Görögországon át egészen Kis Ázsia partjaiig.
(2003 április 19: Marosvásárhelyi "Népújság" cikk, Minek a jelképe a húsvéti tojás?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!