Az ágévét (Agave americana) közönségesen százéves aloé néven ismerik. Ennek az a magyarázata, hogy a XVI. században aloé néven jelent meg és terjedt el Európa-szerte. Azonban a két nemzetség tulajdonképen nem közeli rokon, mert az aloé a liliomfélék, az agávé az amarilliszfélék családjába tartozik. Külső termetük annyiban hasonlít, hogy mindketten húsos és többnyire tövises levelű növények. Az aloé hashajtónak használt besűrített nedvét, már az ókorban és a középkorban ismerték, az arabok szállították is azt keletről, ahol néhány afrikai faj szolgáltatta a nagyra becsült orvosságot. A már Plinius és Dioskurides által is említett aloé szó arab eredetű, s keserűt jelent. A mediterrán flóraterületen honos az Aloe vera, ennek képe Pompeji falfestményei között maradt ránk az ókorból. Korunkban néhány aloé kedvelt és igénytelen szobanövény, mint például a Kapföldön honos Aloe arborescens.
Az Agave-nemzetség főként a tropikus Mexikóban honos és több faja már ősidők óta hasznos növénye az indiánoknak, akik élősövénynek is ültették e tövises levelű növényeket. Egyes fajok leveléből rost készül, másokat úgy értékesítenek, hogy virágzás előtt kivágják a levélrózsa közepét és a kinyomuló nedvet összegyűjtve megerjesztik. Az így nyert szeszes ital, a pulque, ma „nemzeti” ital Mexikóban. Az agávé is mint a haszonnövény került tehát a XVI. században Európába s itt a mediterrán flóraterületen elvadulva úgy meghonosodott, hogy sokáig itt keresték a hazáját, kivált mivel Mexikóban már a XVI. században nem nőtt vadon, hanem csak mint termesztett növény tartotta fenn életét. Ámde Európában az új „áloé” semmiféle tekintetben nem vált be ipari növénynek, hanem mint könnyen nevelhető vedernövény a kertek dísze lett. Hatalmas, tövises levelei nagyon imponáltak mindjárt kezdettől fogva a közép-európai embernek s később is, mikor tudományos nevét megkapta, azért nevezték Agavé-nak, mert ez a szó fenségest jelent a görög nyelvben. Fenséges voltát azzal is megmutatja, hogy ritkán virágzik s a virágzás után teljesen elpusztul. Hazájában néhány év az élete, a Középtenger-mellékén is csak 8–10 év, amelynek végén hatalmas szárat hajt, ennek csúcsán fejlődik a virágzat. Nálunk hosszabb időre van szüksége. Ezt már Lippay is tudta, aki először ismertette magyarul, de csak annyit ír, hogy „ritkán virágzik”, a százéves jelzőt még nem használta. Ennyi időre különben nincs is szüksége az agávénak még vederben sem, felével is, sőt néha még kevesebbel is megelégszik.
Az Agave-nemzetség főként a tropikus Mexikóban honos és több faja már ősidők óta hasznos növénye az indiánoknak, akik élősövénynek is ültették e tövises levelű növényeket. Egyes fajok leveléből rost készül, másokat úgy értékesítenek, hogy virágzás előtt kivágják a levélrózsa közepét és a kinyomuló nedvet összegyűjtve megerjesztik. Az így nyert szeszes ital, a pulque, ma „nemzeti” ital Mexikóban. Az agávé is mint a haszonnövény került tehát a XVI. században Európába s itt a mediterrán flóraterületen elvadulva úgy meghonosodott, hogy sokáig itt keresték a hazáját, kivált mivel Mexikóban már a XVI. században nem nőtt vadon, hanem csak mint termesztett növény tartotta fenn életét. Ámde Európában az új „áloé” semmiféle tekintetben nem vált be ipari növénynek, hanem mint könnyen nevelhető vedernövény a kertek dísze lett. Hatalmas, tövises levelei nagyon imponáltak mindjárt kezdettől fogva a közép-európai embernek s később is, mikor tudományos nevét megkapta, azért nevezték Agavé-nak, mert ez a szó fenségest jelent a görög nyelvben. Fenséges voltát azzal is megmutatja, hogy ritkán virágzik s a virágzás után teljesen elpusztul. Hazájában néhány év az élete, a Középtenger-mellékén is csak 8–10 év, amelynek végén hatalmas szárat hajt, ennek csúcsán fejlődik a virágzat. Nálunk hosszabb időre van szüksége. Ezt már Lippay is tudta, aki először ismertette magyarul, de csak annyit ír, hogy „ritkán virágzik”, a százéves jelzőt még nem használta. Ennyi időre különben nincs is szüksége az agávénak még vederben sem, felével is, sőt néha még kevesebbel is megelégszik.
forrás: http://www.hik.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!