Gyerekek bántalmazása Görögországban

Érdekes, hogy amint már írtam, nem találkoztam személyesen túl sok rossz dologgal mióta Görögországban élek. Sőt mindig úgy gondoltam, hogy a görög társadalomra inkább az a jellemző, hogy ami a műveltségi, vagy jobban mondva, emberi képességeket illeti, nincs olyan nagy különbség az egyszerű és tanulatlan emberek között, mint ahogyan azt otthon éreztem. Ez az elsőkre nézve mondjuk nem annyira hízelgő, míg a második csoportra nézve igen. Sokszor a tanult emberek tesznek bizonyosságot valami rémesen nagy viselkedésbeli és magatartásbeli hiányosságokról, igaz ezt mindig az un. mai európai normákhoz mérve, míg az egyszerű nép megfontolt és logikus gondolkodásáról győz meg nap mint nap. Igaz az is, hogy mindenhol vannak rossz és jobb, ügyesebb és tettre képtelenebb emberek. Egy szó mint száz, a mai Görögországot egy - mindenben a mérsékelt kategóriába tartozó – mai, modern európai országnak tartom, és mégis:

mi a helyzet a gyerekekkel?

November 19-e a “Bántalmazott Gyerekekért” nemzetközi nap. Ez alkalomból ijesztő statisztikai adatokat olvastam :
5.000 – 10.000 évente azoknak a kiskorú gyerekeknek a száma, akiket a családban bántalmaznak. 1.000-2.000 új bántalmazás történik minden évben és ezek többsége mind kiskorú gyerekeket érint. 40% a halálozási arány a 0-3 éves gyerekek körében, mely valamilyen testi bántalmazás során következik be. Sokkoló, hogy mindez nem valami sötét, elmaradott országban, hanem az Európai Unió Görögországában történik meg, a 21. században. Sajnos Görögországban nincsen egy olyan szolgáltatás, szervezet, mely ezeket az eseteket összeírván, kövesse és valamilyen módon megoldást találjon rájuk, a társadalom bénán áll ezzel a bestialitással szemben, ami így sajnos, minden bizonnyal, a jövő erőszakos cselekedeteinek a melegágya lesz :(


Chronia (Χρόνια)


Chronia (Hronia) egy halászfalu, ahol a lakosok többsége halászatból, földművelésből és a turizmusból él. A búvármaszkot viselő rengeteg érdekességet figyelhet meg a mélyben. A csendes partot delfinek is meg szokták közelíteni, akár 20 méternyire is felbukkanhatnak. Az Éviai öböl kedvenc átkelőhelye az óriás tonhalaknak is, néha az elképedt lakók megfigyelhetik messziről egy-egy óriásnak a hátát, ahogy az öblön áthalad.



A kutatók hellénisztikus és római korabeli településnyomokat találtak a mai Chronia helyén. A mai falu lakossága mindenesetre 1926 után települt ide, amikor az itteni földeket az állam a Kis Ázsiai menekültek között osztotta fel. Az 1991-s népszámlálás 92 lakost tartott számon.

Bevásárlási lehetőségek:
Chroniában van egy kis vegyeskereskedés és egy taverna, azonkívül gyalog elérhető távolságon belül van még egy nagyobb taverna, a Chronia út és a főút találkozásánál, Limni fele haladva. A faluba naponta többször érkeznek mozgó hal-, zöldség- és gyümölcsárusok, velük alkudni is lehet, de nem augusztusban. Augusztusban van az igazi főszezon, ekkor Chronia partjai és apartmanjai tele vannak élettel, nyüzsgéssel, gyerekekkel, ilyenkor nagyobb a kereslet mint a kínálat. Limni kisváros 3 km-re fekszik, 5 perces autóút után be lehet vásárolni egy nagyobb szupermarketben. Chronia-ban nincs pékség, ezért pár naponként érdemes Limniben megvásárolni a kenyeret. A Limni-beli áraknál jobb árakon lehet bevásárolni a 10 percnyire lévő Rovies falucskában.

Érdemes tudni, hogy ha valaki sütőben elkészítendő ételt szeretne enni, ha reggel 9-ig beviszik a tepsit a Limni vagy Rovies-i pékségbe, abszolút minimális árért megsütik a vendégnek. Délben utána lehet menni, a péknek gondja van arra, hogy figyelje az ételt, ne szárítsa ki, pótolja vízzel ha szükséges.

Neos Pyrgos (Νέος Πύργος)

Neos Pyrgos az Oreoi város közigazgatási területéhez tartozik.

2014-ben itt forgattuk a "Görög vidékek és ízek" c. főzős dokumentumfilm 4. részét.

A mai települést az 1926-ban idetelepült Kis Ázsiai (Kemerburgaz) görög politikai menekültek alapították, és a kevesebb mint 2 generációnyi idő alatt, a jelentéktelen és lakatlan mezőgazdasági területből jelentős községet fejlesztettek itt ki. A lakók, habár nem őshonosok, mégis büszkék a pár évvel ezelőtt itt talált ókori szoborcsoportra, mely Héraklész és egy oroszlán harcát ábrázolja és melyet ma az Eretriai múzeumban lehet megtekinteni.



A település mai lakóterülete majdnem teljesen össze van nőve a szomszédos Oreoi-val, hiszen a közöttük lévő 2 km-nyi partszakaszt majdnem teljesen beépítették már.
Neos Pyrgostól nyugatra egy kis, tisztavízű öböl található, homokos strandja szervezetlen és kiépítetlen, majdnem teljesen ismeretlen a "nagyközönség" előtt. A "Nisiotissa" öböl vízében, úszótávolságra a parttól, lakatlan sziklasziget emelkedik a magasba, rajta egy frankok időbeli épületmaradvány. Egyesek úgy vélik templom, mások, hogy szélmalom lehetett ép korában. Egy biztos, a kis sziget, rajta a rommal, jellegzetes és összetéveszthetetlen képet kölcsönöz az öbölnek, mintegy természetes emblémát adományozva Neos Pyrgos településnek cserébe az elvesztett Kis Ázsiaiért.

A mai Neos Pyrgosban sokan foglalkoznak turizmussal. Sok a kiadó lakás, studió, apartman, sőt még egy kisebb hotel is van a településen. Egyre több a taverna és vendéglő, hisz Oreoi példáján okulva, kihasználják a halászok munkásságát és esténként különféleképpen elkészített friss tengeri fogásokkal kedveskednek a vendégeiknek.

A település fejlődése évről évre szemmel látható.

Ilia (Ήλια)


Ilia Evia északkeleti részén, Rovies és Edipszó fürdőváros között található. A falu 8 km távolságra fekszik a Telethrion hegység lábától, a kristálytiszta vízű Éviai öböl mentén. A sziget ezen részét, a szárazföldi Görögország távoli partja mintegy falként védi a szelek ellen, így a víz itt csendes és úszásra kíválóan alkalmas. 
Ilia falu maga egy hagyományos görög település, mely kb. 70 évvel ezelőtt létesült. Neve a görög "Ilion" szóból ered, mely napot jelent és ezzel Apollónra, a napistenre céloznak akinek itt naoszt szenteltek az ókorban. A modern Ilia lakói halászattal, mezőgazdasággal foglalkoznak, a fiatalok az utóbbi években a turizmus területén is próbálkoznak érvényesülni. Nyáron a part mentén tavernák, kávézók működnek és kisebb panziók sokasága. Kíváló nyaralóhely azok számára akik a modern életformából ki szeretnének szabadulni és hagyományos görög környezetben szeretnének felfrissülni.

Evia - Vasiliko (Βασιλικό)


Vasiliko 9 km-re található Chalkidától, Évia sziget fővárosától és tk. össze van nőve Lefkandi-val. 15 perc alatt Chalkidából itt lehet az ide látogató. Mivel Chalkidánál a szigetet egy híd köti össze a szárazfölddel, ezért ez a térség nagyon könnyen elérhető közép Görögországból, de ugyanakkor innen is nagyon könnyen elérhetőek közép Görögország látnivalói: Athén, Korinthosz, Delphoi és az észak Pelloponézoszi Mükéné, Nafplió, Astros, stb.

A helység jó földrajzi elhelyezése miatt egyre gyarapodik, míg 1879-ben 855 lakosa volt, 2001-ben már 6.504 lakost számláltak itt. Évia egyik legtermékenyebb területén, a Lelanta folyó keleti partjától az Éviai öböl partjáig húzódik, mely terület fő helysége: Lefkandi, az őt körülvevő kisebb falukkal, üdülőhelységekkel. Mivel a Lelantai síkság gazdag agyagban, Vasilikoban és az őt körülvevő vidéken a kerámiaművészet fejlődőtt ki jelentősen.

Több verzó van arra nézve, hogy a helység miért kapta ezt a nevet, ugyanis a vasiliko szó bazsalikomot jelent. A legmeggyőzőbb mitosz szerint azért hívják a falut Vasilikonak, mivel ez volt a Lelanta folyó neve is valamikor.

A falu körüli kiterjedt területen bőven vannak történelmi maradványok. A legjelentősebb a Toumba nevű dombon talált királyi sírok. A vidék valószínűleg az ókori Etiópió területe volt. Fontos történelmi momentum még a közelmúltból: 1470 június 12-n II. Mohammed szultán elfoglalta az itt lévő velencei tornyot, majd az egész területet leigázta.

Evia - Lefkandi (Λευκαντί)

Lefkandi Évia szigetének a középső részén fekszik, a történelmi jelentőségű és híres Lelantei síkságon, ahol Eretria és Chalkida között folytak a harcok többször is az ókorban. A mai Lefkandi 10 km-re van ókori Chalkis-, mai Chalkidától, a sziget fővárosától és egyben a szigetet a szárazfölddel összekötő hídtól. Lefkandi az utóbbi években nagy fejlődésnek indult, úgy urbanizáció mint turizmus szempontjából. Közelében jelentős régészeti felfedezést tettek, feltárták az ókori Xeropolis helyét. Ez annál is inkább jelentős felfedezésnek számít, mivel a görög történelem egyik "sötét korszkáról" árul el adatokat, éspedig a Mükénéi civilizáció hanyatlása utáni időkből. Xeropolis az új kőkorszaktól egészen az i.e. VII sz-ig lakott terület volt, a szomszédos Toumba és Skumbri dombokon jelentős arany régészeti leletek árulkodtak az itteni életvitelről. A Toumba-i maradványok arra utalnak, hogy itt lehetett a vidék központja. Itt i.e. X sz-beli épületnyomokra és sírra bukkantak, benne egy férfi és nő maradványaival, gazdag aranyleletekkel, melyből arra következtettek a tudósok, hogy a férfi helyi vezető személyiség lehetett.

Az ásatások hivatalos honlapja itt található:
http://lefkandi.classics.ox.ac.uk/2005season.html

A lenti slideshow mobil-barát verziója ITT nézhető meg.










Evia - Eretria (Ερέτρια)



A város az ókorban Chalkisz (mai Chalkida) nagy vetélytársa volt. Mivel a kis-ázsiai jónok perzsaellenes felkelését támogatta, i.e. 490-ben az Athén ellen vonuló perzsa had elpusztította. Eretria nemsokára ujjáépült, és az i.e. 198 évi római pusztítás ellenére, i.e. 87-ig, jelentős településnek számított. Ekkor a mithridatészi háborúk során a rómaiak végleg lerombolták. 
Eretria felé, Lefkandiban állnak ókori Xeropolisz maradványai. Leletei az 1960-ban épített Eretriai múzeumban láthatóak. A múzeumot 1987-1991-ben renováltatta a görög archeologiai intézet. Az archeológiai múzeumban nemcsak a Lefkandi-i ásatások leletei találhatók, hanem az Amarinthoszi kutatások, ásatásoké is. Külön említést érdemelnek a Lefkandiban végzett angol ásatások mükenei, szubmükénei, protogeometrikus és geometrikus sírleletei, köztük egy i.e. 900 körülire tehető terakotta kentaur. Az eretriai feltárásokból származó vázák, bronztárgyak stb. elégséges képet nyújtanak a város kúltúrájáról, az i.e. VIII századtól a hellenisztikus időkig. Fontos a héroon orientalizáló ihletesű anyaga: aranydiadém, pecsétlő, bronzüst stb., a makedón sír leletei. A szoborleletek főleg a klasszikus és a hellenisztikus sírplasztikát képviselik, de nem hiányzik a római kori Eretria emlékanyaga sem. A kiállítást az architektonikus szobrászat alkotásai egészítik ki.

Lefkandi



A svájci kutatók ásatásainak eredményeképpen az ókori Eretria területe romkertté alakult át. A modern falu északnyugati szélén áll a múzeum, a legérdekesebb leletekkel. Az Eretriai múzeum szomszédságában talalható az első ásatási terület. Itt látjuk a város erődítményeit a nyugati kapu maradványaival. Melette az i.e. IV századi, a hellenizmus idején megnagyobbított palota alapfalai kerültek elő, alatta i.e. VIII-VII századi hérosz szentély romjaival. Északkeletre van a Dionüszosz templom alapépítménye és a viszonylag jó állapotban fennmaradt i.e. IV századi ókori színház.


Érdekes eleme a színpadépülettől az orchestráig vezető föld alatti járat, amely nyílván a színészek váratlan megjelenését tette lehetővé. Még keletebbre, az Akropolisz tövében gümnaszion került elő. Ebben a zónában 1972 és 1980 között tárták fel a "Mozaikok házát". Ezt a pompás épületet, amely az i.e. IV század első harmadára keletkeztethető, a görög kavicsmozaik-művészet kiemelkedő szépségű alkotásai díszitik. Innen mintegy 10 percnyi járásra jó állapotban lévő makedón tumulus sír látható. Az Akropoliszon erődítmények, szentélyek maradványai várják a turistákat.
Innen délre, a falu épületei között tárták fel Appollón Daphnephorosz templomát. A legkorábbi épület geometrikus kori, ennek helyén az i.e. VII században jón templom épült, amelyet i.e. 530-520 körül 6 és 14 oszlopos csarnokkal körülvett dór templom váltott fel, melynek szoborrészei a Chalkiszi múzeumban láthatóak. Még délebbre Isis szentély és palaisztra került elő.

A Mozaikok Háza
Fotó forrása

Acherunes (Skyros) - Αχερούνες


Acherounes település Skyros szigetén található.

Acherunes strandja
Hogyan jutunk ide?

Skyros szigetére komppal vagy repülővel lehet eljutni.
Repülővel Athénból, egy héten kb. 3szor van járat és a jegy felnőttnek kb. 100 eur.

Komppal Évia szigetéről, Kymi kikötőből, ahová az Éviai hídon át kompozás nélkül el lehet jutni. A komp rendkívül olcsó más szigetekhez képest, 20 eur körüli személygépkocsinak sofőrrel, 2 eur körüli felnőtt utasnak, motorosjegy 3 eur körüli. Utazási idő 2 óra. A Skyros-i kikötő neve: Linaria.
Infók:
http://www.sne.gr

Jegyárak

Kitérő az Athéni sztráda kb. 75. km-nél Chalkida-Évia fele. Innen körülbelül 1-1:30 óra alatt Kymiben lehet lenni, az Éviai függőhídat ígénybe véve. A függőhíd használata ingyenes.

Acherounes fele Linaria kikötőből

Bal irányba Acherounes ( ΑΧΕΡΟΥΝΕΣ Αχερούνες ) felé kell venni az irányt, a falu majdnem össze van nőve Linaria-val, a távolság mindössze 1 km.

Skyros - Magazia


Magazia a legismertebb és legdivatosabb üdülőhely Skyros szigetén.


Hogyan jutunk ide?

Skyros szigetére komppal vagy repülővel lehet eljutni. 
Repülővel Athénból, egy héten kb. 3szor van járat és a jegy felnőttnek kb. 100 eur.

Komppal Évia szigetéről, Kymi kikötőből, ahová az Éviai hídon át kompozás nélkül el lehet jutni. A komp rendkívül olcsó más szigetekhez képest, 20 eur körüli személygépkocsinak sofőrrel, 2 eur körüli felnőtt utasnak, motorosjegy 3 eur körüli. Utazási idő 2 óra. A Skyros-i kikötő neve: Linaria.


Infók: 



Kitérő az Athéni sztráda kb. 75. km-nél Chalkida-Évia fele. Innen körülbelül 1-1:30 óra alatt Kymiben lehet lenni, az Éviai függőhídat ígénybe véve. A függőhíd használata ingyenes. 

Magazia fele Linaria kikötőből

Bal irányba Acherounes felé kell venni az irányt. A falut elhagyva 4,5 km megtétele után Aspous-ban találjuk magunkat. Innen 2 km Lino. Lino-t elhagyva és kb. 1 km után lesz egy tábla melyen jelzik a Magazia irányt. 
«Προς Μαγαζιά»
Itt jobbra fordulva pár perc alatt Magazián vagyunk.

Skyros - Molos


Molos az egyik legismertebb strandja Skyros-nak, gyakorlatilag össze van nőve a Magazia nevű üdülőhellyel.


Hogyan jutunk ide?

Skyros szigetére komppal vagy repülővel lehet eljutni. 
Repülővel Athénból, egy héten kb. 3szor van járat és a jegy felnőttnek kb. 100 eur.

Komppal Évia szigetéről, Kymi kikötőből, ahová az Éviai hídon át kompozás nélkül el lehet jutni. A komp rendkívül olcsó más szigetekhez képest, 15 eur körüli személygépkocsinak sofőrrel, 2 eur körüli felnőtt utasnak, motorosjegy 3 eur körüli. Utazási idő 2 óra. A Skyros-i kikötő neve: Linaria.
Infók: 


Kitérő az Athéni sztráda kb. 75. km-nél Chalkida-Évia fele. Innen körülbelül 1-1:30 óra alatt Kymiben lehet lenni, az Éviai függőhídat ígénybe véve. A függőhíd használata ingyenes. 

Magazia fele Linaria kikötőből

Bal irányba Acherounes felé kell venni az irányt. A falut elhagyva 4,5 km megtétele után Aspous-ban találjuk magunkat. Innen 2 km Lino. Lino-t elhagyva és kb. 2,5 km után lesz egy tábla melyen jelzik a Molos irányt. 
«προς Μώλο»
Itt jobbra fordulva elérünk egy olyan helyre ahol vagy jobbra vagy balra lehet csak tovább haladni és nincsen tábla. Itt balra kell fordulni a településbe tartónak, jobbra van a strand.

Chora (Skyros)


Skyros vagy Chora, Skyros sziget fővárosa.


Hogyan jutunk ide?

Skyros szigetére komppal vagy repülővel lehet eljutni. 
Repülővel Athénból, egy héten kb. 3szor van járat és a jegy felnőttnek kb. 100 eur.

Komppal Évia szigetéről, Kymi kikötőből, ahová az Éviai hídon át kompozás nélkül el lehet jutni. A komp rendkívül olcsó más szigetekhez képest, 20 eur körüli személygépkocsinak sofőrrel, 2 eur körüli felnőtt utasnak, motorosjegy 3 eur körüli. Utazási idő 2 óra. A Skyros-i kikötő neve: Linaria.
Infók: 


Kitérő az Athéni sztráda kb. 75. km-nél Chalkida-Évia fele. Innen körülbelül 1-1:30 óra alatt Kymiben lehet lenni, az Éviai függőhídat ígénybe véve. A függőhíd használata ingyenes. 

Skyros fele Linaria kikötőből

A legrövidebb út Skyros, avagy a Chora felé az Acherounes irány. 5,5 km után Aspous faluban találja magát az utazó, majd 3 km után lesz egy elágazódás ahol a felfele haladó útat kell választani a sziklára felfészkelt városka felé. 1 km után eléri az utazó az alsó parkolót, itt ha van hely le kell parkolni! Ha nem tábla vezet a felső, önkormányzati parkolóba, ahol a parkolás ingyenes. A városka utcáin nem lehet kocsival közlekedni.

Kalamitsa-Skyros (Καλαμίτσα-Σκύρος)


Kalamitsa 12 km-re található a Chorától (vagy Skyros városától) és 6 km-re a kikötőtől. Csendes kis öböl a pihenni vágyóknak.


Hogyan jutunk ide?

Skyros szigetére komppal vagy repülővel lehet eljutni. 
Repülővel Athénból, egy héten kb. 3szor van járat és a jegy felnőttnek kb. 100 eur.

Komppal Évia szigetéről, Kymi kikötőből, ahová az Éviai hídon át kompozás nélkül el lehet jutni. A komp rendkívül olcsó más szigetekhez képest, 20 eur körüli személygépkocsinak sofőrrel, 2 eur körüli felnőtt utasnak, motorosjegy 3 eur körüli. Utazási idő 2 óra. A Skyros-i kikötő neve: Linaria.

Infók: 

Kitérő az Athéni sztráda kb. 75. km-nél Chalkida-Évia fele. Innen körülbelül 1-1:30 óra alatt Kymiben lehet lenni, az Éviai függőhídat ígénybe véve. A függőhíd használata ingyenes. 

Kalamitsa fele Linaria kikötőből

A kikötőből jobbra kell venni az irányt, nem Acherounes felé. Ez az első öböl jobb kéz felőli irányban a kikötői öböl után.

Szent Gergely (Agios Grigorios) erdei kistemploma

Szent Gergely tiszteletére épült kistemplom, a Limni melletti erdőben.



A kistemplom 30-45 percnyi sétával érhető el a Limni-Mourtias-i útkereszteződésből. 1867-ben épült, Evaggelos Kurkutakis jóvoltából. Nagyon ritkán van nyitva, biztosan január 25-n, a szent Gergely neve napján tartott búcsúnapon.
A templomocskához vezető földút jó minőségű, így gyalog vagy személygépkocsival is megközelíthető. Ideális célpontja egy kellemes erdei sétának.







Hitvalló Oroszországi Szent János temploma




Képek: Május 27, Orosz Szent János hitvalló búcsúünnepe a maradványait örző templomnál, Prokopi helységben, észak Évián. 

Joannisz Roszosz, azaz hitvalló Orosz Szent János, bár nem tartozik a görög földön született szentek vagy vértanúk közé, a görög nép mégis különös, meleg szeretettel ápolja emlékét. A Minea május 27-re teszi ünnepét, ami csak egy nappal követi egy másik, bolgár származású hitvalló és vértanú, Új Szent György ünnepét, aki a törökök alatt, 1515-ben szenvedett Krisztusért.

Szent János a XVII. század végén született Kisoroszországban. Felnőtt korában Nagy Péter seregébe került katonai szolgálatra és részt vett az orosz-török háborúban. 1711-ben, a pruti hadjárat idején többekkel együtt a tatárok fogságába jutott, akik eladták őt a török lovasság egyik vezérének. Kis-Ázsiába került egy faluba, amelyet egykor Prokopiosznak hívtak.

A keresztény hadifoglyokat a törökök megpróbálták a mohamedán hitre téríteni: egyeseket fenyegetéssel vagy ígérgetéssel, másokat, a kitartóbbakat különféle kínzásokkal. Szent János ez utóbbiak közé tartozott. Gazdájának elszántan adta meg a választ: „Se fenyegetéssel, se e világ élvezeteinek vagy gazdagságának ígéretével nem tudsz eltéríteni a szent hittől. Kereszténynek születtem és úgy is fogok meghalni.” A hitvalló bátor szavai, hitének szilárdsága, életszentsége idővel meglágyították ura kemény szívét. Abbahagyta a kínzásokat, a fenyegetéseket, és csak azt hagyta meg neki, hogy vigyázzon az állataira. Szent János a lóistálló egyik sarkában kapott helyet.

Istennek embere látástól-vakulásig dolgozott, lelkiismeretesen teljesítve ura minden parancsát. Téli hidegben vagy nyári hőségben, félig mezítelenül és lábbeli nélkül végezte szolgálatát. A többi rab gyakran gúnyolódott rajta buzgósága miatt. Ő azonban nem haragudott meg rájuk, sőt ellenkezőleg, segített munkájukban és vigasztalta őket nyomorúságukban. Ez az igaz élet mind a rabok, mind pedig a gazda szívét rabul ejtette. Ura olyannyira megbízott már benne, hogy felajánlotta, visszaadja a szabadságát és oda költözhet, ahová akar. János mégis a lóistállónál maradt, ahol éjjelente szüntelenül imádkozhatott, erősödhetett minden jóban, Isten és az emberek szeretetében. Néha az éj leple alatt elment Szent György nagyvértanú templomába imádkozni. De továbbra is szolgált urának, szegénysége dacára is segített a rászorulóknak, a betegeknek, és megosztotta velük szűkös eledelét.

Amikor halálát közeledni érezte, kérte, hívjanak papot. A pap azonban nem mert nyíltan a szentségekkel egy török főúr házába menni, ezért egy almába rejtette a Szt. Eucharisztiát. Szt. János hálát adva Istennek mindenért, megáldozott, és 1730. május 27-én megpihent az Úrban. Amikor gazdája megtudta, hogy meghalt, elhívta a papokat és átadta nekik a hitvalló testét. Temetésére az össze keresztény összegyűlt Prokopioszban.

Több mint három év elteltével egy pap álmában kijelentést kapott arról, hogy a szent teste nem indult romlásnak, hanem ereklyéi sértetlenül megmaradtak. Szt. János testét fölvették és ünnepélyesen Szt. György nagyvértanú templomában helyezték el. Ekkor kezdődött a csodás jelek, gyógyulások sorozata, amelyekkel Isten igaz szolgáját megdicsőítette. Nemcsak ortodox keresztények kezdtek egyre többen az orosz szenthez fordulni imával, hanem örmények, sőt törökök is: „Istennek rabja, ne kerülj el bennünket irgalmaddal.”

1924-ben a keszáriai Prokopiosz lakóinak el kellett hagyniuk szülőföldjüket és Euboia szigetére kellett költözniük. Ekkor vitték magukkal Orosz Szt. János ereklyéit is. 1951-ben új templomot építettek tiszteletére, amelybe évente hívők ezrei zarándokolnak el Görögország minden részéből, különösen május 27-én, a szent emlékének szentelt ünnepen, a hitvalló szent közbenjárását, testi-lelki gyógyítását kérve.


Boldog Dávid kolostor

A görög-keleti világ ezen egyik híres kolostorát, a boldoggá avatott Dávid szerzetes ("az öreg") építtette 1540-ben. Kalamudi és Drimonas falucskák között található, 500 m tengerszint fölötti magasságban, 20 percnyi autókázásra Roviestől.

A látogatónak az Edipszó-Limni főútról, a Rovies-i kereszteződésnél kell letérnie. A kolostor történelme gazdag eseményekben: a Bizánci évek alatt császári címereket és kitüntetéseket kap, 1638-ban pedig Kirillos patriarcha pecsétje magas vallási és szellemiségi értékét ismeri el. A törökök elleni 1821-s forradalomban a szerzetesek az ellenállóknak segítenek, bosszúból a törökök az épületet teljesen leégetik. Ezekután 1877-ben épül újjá és kapja meg mai formáját.


A kolostortól északi irányban egy kilométernyi távolságra található az "Agioneri"-nek (szent víz) nevezett forrás. A hagyomány szerint a sziklát a szent ember botjával érintette, ennek következtében a kőből gyógyító víz fakadt. Déli irányban 20 percnyi gyaloglásra található Dávid aszkézisra szolgáló barlangja, annak közelében egy "exoklisi", vagyis erdei kistemplom Szent Haralambosz tiszteletére.

A kolostori ünnep (búcsú) napjai: 
augusztus 6, november 1 - Szent Dávid napja, július 7, február 10 Szent Haralambosz napja, augusztus 15 Mária mennybemenetelének napja, április 23 - Szent György napja.

Szent Irén Chrisovaladou kolostor

Egy relatív új, női kolostor. Az Edipszó-Limni főút 10. km-nél lévő földútra rátérve, 2 km távolság megtétele után juthat el ide a látogató. A kilátás gyönyörű, csend és békesség fogadja a vendéget.

A kolostor a nagyobb Szent György kolostor tulajdona, "metohi"-ja. A kilátás lenyűgöző, a békés környezet, virágokkal teli udvar és balkonok női kezek gondoskodásáról árulkodnak. Mivel a kolostor új-keletű  nincsen nagy történelme melyről megemlékezhetnénk






A képen a szent asszony látható.





Szent Irén története III. Izauri Leo császár idejében kezdődik. Ő volt az a császár aki vallásügyek terén a zsidóüldözéssel valamint az ikontisztelet elleni harcával írta be nevét a történelembe. 730-ban császári ediktum készült, amely elrendelte az ikonok megsemmisítését. Ikonimádók ekkor sok szentképet a tengerbe vetettek, úgy hitték, az isten majd megmenti azokat. Mint ismeretes így került a Panagia Portraitissa szentkép az Iviron kolostorba, az Athos-hegyre. 
A képrombolás utoljára még Theophilos uralkodó idején kapott nagy lendületet. A meggyőződéses ikonoklaszta császár 832-ben ediktumot adott ki, melyben megtiltotta a szentképek használatát. 837-ben Jóannész Grammatikoszt tette meg konstantinápolyi pátriárkának. Ketten egyesült erővel indultak harcra a képtisztelők ellen, elsősorban a szerzetességet megcélozva. Kegyetlenkedéseikkel azonban nem értek el sikert, és társadalmi elismerést sem tudtak elérni intézkedéseikkel. A katonai és vallásügyi kudarcok kikezdték Theophilosz idegeit, aki 838-tól fokozatosan erejét vesztette, végül 842. január 20-án meghalt – a nép úgy tartotta, ikonklaszta tevékenységéért sújtotta őt súlyos betegséggel az Isten. Vele együtt az ikonoklaszta irányzat is végső vereséget szenvedett.

Mostohaanyja, az Izauri-házhoz tartozó Eufrozina szerezte neki feleségül a paphlagóniai Theodórát (nem összetéveszteni őt Jusztinianusz örömlányból lett Theodora feleségével), aki képtisztelőként később élen járt férje művének lerombolásában. Ő két fiút és öt lányt szült férjének. Kónsztantinosz nevű fiuk fiatalon meghalt, így a kisebbik fiú, a 842-ben még hároméves Mihály örökölte a trónt anyja gyámsága alatt. Mikor III. (részeges) Mihály felnőttkorba cseperedett, feleségkeresés közben találtak rá a Kappadokiai Irénre, kinek befolyásos és gazdag rokonai éltek Konstantinápolyban. Theodora császárnő egy olyan lányt keresett menyének, ki tiszta életével, makulátlan jellemével, istennek tetsző neveltetésével majd az elzüllött Mihályt jobb útra téríti és a birodalom gondjait leveszi anyósa vállairól.

Irént előkészítették a nagy útra, majd elindultak vele Konstantinápolyba. Innen kezdve mást mond a mese, mást a történelem, lényeg, hogy a frigy nem jött létre, mely kapóra jött a 15 éves Irénnek, aki mióta eszét tudta, kolostorba vágyott apácának. Rokonai nem tudták lebeszélni róla, így miután állítólag erre való útmutatást kapott Joannikosz aszkétától, a Konstantinápoly közelében lévő Hriszovaladi kolostorba vonult. Itt már a 3 próbaév alatt is megmutatkozott Irén tiszta, isten-közeli lelke. A próbaidő leteltével felszentelték a lányt apácának, majd nemsokára, az Agios Arsenios életéről szóló biográfia elolvasása után, ő lett az imádkozás bajnoka, éjjeleket, nappalokat átimádkozott, úgy, hogy egyszer étkezett naponta, étke kenyér és káposzta volt. Darócruháját egy évig hordta, minden évben Húsvétkor lecserélve azt. Szent és alázatos életének híre messze eljutott és elkezdtek hozzá járni az emberek, ügyes bajos gondjaikra választ keresve. Állítólag több esetben kerülte el a kísértésbe esést imádkozás által, egyszer pedig majdnem felgyulladt, amikor a templomban az imádkozást nem akarta abbahagyni holmi lángok eloltása miatt. Hosszú, 103 évig tartó életében a folytonos imádkozásnak, valamint a kolostor vezetésének szentelte minden energiáját, halála óta az ortodox egyház szentként tiszteli. Tiszteletére a hajdani Bizánc területén több templom és kolostor épült, mely nevét viseli, egyik ezekből az Éviai Szent Irén Hriszovaladi kolostor is, mely július 28-n tartja a búcsúünnepségét a szentnek.

Földrengés-ijedelem

Tegnap este egy olyan ritka alkalom volt, amikor már 10-kor ágyba kerültem. Hát tiszta szerencse, mert ma reggel 5 órától nem tudtam visszaaludni. Ugyanis 5 óra 6 perckor nagyon erős földrengés rázott ki az ágyunkból. Mondjuk nálunk semmi nem esett le és nem törött el, de anyósom ágya fölött (12 km tőlünk) fel volt erősítve egy szentkép, jó vastag kerettel és üvegrámában, na az leesett. Éppen akkor anyósom felkelt, hogy mosdóba menjen és ez volt a szerencséje, másképpen pont a fejére esett volna az egész hóbelevanc. Az első erős rengéskor még igaziból nem ijedtem meg, mert azért a ’99-s földrengés óta volt időnk megnyugodni, de mikor rá rögtön jött a második, majd harmadik, mind erősek, akkor már nagyon elvesztettem az önuralmam. Mondjuk nem kezdtem el hisztizni, de nem tudtam aludni és ki-be mászkáltam, aztán majd fel is keltem. Egymás után jöttek az utórezgések, amikről tudom, hogy jó, hogy jöttek, mert a rettenetes energia lassacskán felszabadul, de az embert valami ösztönös félelem keríti hatalmába. Persze a gyerek is felébredt és hozzám bújt, ezzel a még valamicske visszaalvási esélyem is csökkentve.. A TV-ben eleinte azt mondták, 6,6 Richter erősségű, aztán később kijavították, hogy csak 5,1 és most persze egész nap ezen folyik a cirkusz, hogy a fenébe lehet ekkorát tévedni és miért tévedtek.



Amikor kávézgattunk reggel Limniben, éppen jöttek a halászok kifele, nekik már a munkanap nagyon a közepe táján volt így reggel 9-kor.


A lényeg, hogy az epicentrum a tőlünk kb. 15 km-re lévő Mantoudi melletti tengeri övezetben volt, így alaposan meglóbált mindenkit, még Limniben is, ami még odébb van tőlünk 6 km-el és van egy hegy közöttünk. A Limnibeliek lerohantak a tengerpartra, ott a házak is régebbiek és alaposan megijedtek, még mindenki emlékszik nemcsak a ’99-s Athéni földrengésre (ami engem akkor egy üveg irodaház ötödik emeletén ért, és alaposan megijedtem), hanem az 1931-s Éviai földrengésre is, amikor egész faluk romba dőltek (Kria Vriszi, Farakla, stb.).Ma délelőtt folytonos mozgásban voltunk, kivéve a 2 órás kávézást a Limni-i tengerparti “cafeteria”-ban, amivel megvigasztaltuk magunkat az ijedtségért, de én személy szt nem észleltem egyéb utórezgést, rokonok szerint folyton voltak kisebbek. Mantudiban ma nem volt iskola és Limniben is kirándulni vitték őket, amíg leellenőrzik megint az épületeket, meg hát megvárják, hogy elteljen még 24 óra a biztonság kedvéért.A helyzet az, hogy félek, és nehéz lesz ma este elaludni :) Most nyugodt vagyok, mert ébren vagyok és amíg Bizsu nem ugat, nincs gond. Ugyanis Bizsu minden rezgés előtt ugatott-nem kornyikált, hanem szabályosan figyelmeztetően ugatott, igaz csak max 1 perccel előtte, na de ha ébren van az ember és várja, akkor ez is jó. Na de ha alszok? :( A nagy házőrző kutyánk rá se hederített, igaz férjem szerint, aki később feküdt le, minden falubeli kutya elkezdett vonyítani egy adott pillanatban, késő éjszaka. Sztem annak semmi köze nem lehetett a földrengéshez annyival előtte..de a Bizsu ugatása biztos. :8



Ez a kút a Galataki kolostor felé vezető úton van. Ma ott is jártunk.


Ma délnyugati szél volt, ami ritkán van, így ezeket a sosem hullámzó vizeket is elkapta a hév, Limni és Katunia között.

Szent György és az Agios Georgios Ilion kolostor

A kolostor az Ilion elnevezést az ókori Apolló naoszról kapta melyre ráépült. Apolló a fény és nap istene (iliosz-nap), a próféták, jövendőmondók védelmezője.




A kolostor építkezésének korát 1521 köré helyezik a kutatók. Jelentős történelmi és vallási szerepe volt a görög világban. Fénykorában 350 szerzetes lakott a kolostorban és a hozzá tartozó "metohi"-kban. Mivel az oroszországi egyház ideológiájához és vezetőihez mindig közel állt, különösen Nagy Katalin cárnő idejében, sok értékes ajándéktárggyal gazdagodott. Emiatt többször kirabolták. Az 1821-s felszabadító harcok után, a sziget északi része a török uralom alól ideiglenesen felszabadult. Sajnos 1822-ben a török megint visszaszerezte az Agios utáni északi részt. Ekkor mindent elraboltak, amit még lehetett, és a lakosságot lemészárolták. A sziget ezen része elnéptelenedett. Így a kolostor is, megépítése után először  kiürült. A szerzetesek elmenekültek a szárazföldi Görögország vidékeire. A sziget modern Görögországhoz való csatolása után, a vidék megint kezdett benépesedni, így a kolostor is. Az utóbbi 200 évben megszakítás nélkül működik, 1971-től női kolostorrá alakították. 


Szent György élete

ünnepe: Április 24., a világegyházban április 23. + 4. század

György Kappadókiából származó katonatiszt volt. Anyja hatására keresztény hitre tért, és a pogányságot támadta, ahol csak tudta. Dadianosz börtönében borzalmas kínzásokat kellett elviselnie. A fogolynak maga Krisztus adta tudtára egy látomásban, hogy szenvedései 7 évig fognak tartani, és ezalatt háromszor meghal és föltámad. Egyéb halálos kínzásokon kívül el kellett viselnie Györgynek azt is, hogy egyszerre 60 szöget verjenek a fejébe! Ennek az elbeszélésnek, annak a ténynek az épületes és vigasztaló bemutatása a célja, hogy az Isten által óvott emberi életnek nem lehet ártani. 


A tudósításoknak egy másik típusában Diocletianus császár játssza a szinte mitológiai Dadianosz szerepét. György itt is számos kínzást szenved el, de csak egyszer hal meg ebben az elbeszélésben. Ez a változat nyugaton terjedt el. Germán és szláv nyelveken is hamarosan kivirult a György-legenda, miközben számos csoda elbeszélését fogadta magába.

A kutatók néhány feltevést dolgoztak ki, hogy megmagyarázzák a legendát. A ,,mitológiai'' magyarázat olyasféle alakokkal azonosította Györgyöt, mint Mithrasz, Perszeusz, Hórusz vagy Tammuz. A sárkányölő motívum, mely elsősorban a költészetet és az ikonográfiát ihlette meg, csak később született a György-legenda nyugati hagyományában. A legrégibb változatokból hiányzik, és olyan szent-életrajzi klisének kell tartanunk, amelyet legalább harminc más szentnél megtalálunk. Egy másik értelmezés (,,történelmi'') úgy véli, hogy György alakjában a fél-ariánus kappadókiai György püspököt kell fölismernünk. Ez azonban ellentétben áll a György-tisztelet történetével, amely kimutathatóan Lydda-Dioszpoliszból ered. Amint sok ókori zarándok tudósít róla, már a korai időkben megmutatták itt György sírját.

Lydda neve nemsokára Georgiopoliszra változott, s volt egy Györgynek szentelt bazilikája. Szíriában a 4. századtól találunk György- templomokat, Egyiptomban mintegy 40 templom és kolostor, Ciprus szigetén pedig még hatvannál is több szentély viseli a nevét. Konstantinápolyban maga Konstantin építtetett templomot a szentnek. 

A görög egyházban György Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorosszal együtt a nagy katonaszentek közé tartozik, kiket gyakran a ,,nagyvértanúk'' névvel illetnek, és teljes katonai díszben ábrázolnak. György volt a zászlótartó, és ebben a minőségben kiemelkedő helye van köztük.

Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Itália többi részében körülbelül egy évszázaddal későbbi tiszteletét lehet igazolni. Tours-i Szent Gergely azt állítja, hogy Galliában még ereklyéit is tisztelték, és a Merowingok ősatyjuknak tekintették. Mainzban Sidonius püspök építtetett a szentnek egy bazilikát, amelyre Venantius Fortunatus készített föliratot. Angliában és Skóciában már az angolszász időkben meglehetősen nagy tekintélye volt szentünknek. Meg kell azonban azt is állapítanunk, hogy György tisztelete Európában a középkorban volt a legerősebb: mint általában a lovagok oltalmazója és a zarándokok meg a német lovagrend védőszentje kiemelkedő helyen állt. Rövid ideig a Dardanellák is az ő nevét viselték.

Különösképpen nagy volt György tekintélye a középkori Angliában. Oroszlánszívű Richárdnak személyes védőszentje volt, és III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. A szigetországnak több mint 160 templomát szentelték Györgynek, s ünnepét kötelezővé tették. III. Eduárdtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: ,,Szent Györggyel Angliáért!'' Ő alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet (1348). A szent lovag tisztelete V. Henrik idejében érte el a csúcspontját, amikor a canterburyi érsek rendelkezése szerint Szent György ünnepe ugyanazt a liturgiai rangot kapta, mint a karácsony. A reformáció ellenére az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét. E tényt szemlélve nem jelentéktelen dolog, hogy századunk elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.

Szent György azonban a középkorban sem kizárólag a lovagi és nemesi rend szentje, hanem egyúttal az egész népé is mint segítőszent. Amennyivel csökkent a lovagi párviadalok megszűntével a népszerűsége, ugyanannyival növekedett is a sárkányölő motívumra épülő misztériumjátékok születésével. Egyszerre volt védőszentje a parasztoknak, lovaiknak és állatállományuknak. A naptárban elfoglalt helye adta neki azt a feladatkört, hogy a tavaszkezdet számos ősi népszokását ,,megkeresztelje''. György pártfogását keresték továbbá a zsoldoskatonák és fegyverszállítóik, a puskaművesek és a páncélkovácsok is. Mint olyan szentnek, aki oltalmába fogadott lovagokat, katonákat és parasztokat egyaránt, el kellett tűrnie, hogy nemcsak a harcos hit -- vagy amit annak tartottak -- veszedelmeiben kérték közbenjárását és segítségét, hanem olyan emberi bajokban is, amilyen a szifilisz, a kígyómarás, a pestis és a lepra.

Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án. 

--------------------------------------------------------------------------------

Noha a sárkányviadal motívuma csak a későbbi évszázadokban épült a György-legendába, kifejezi a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Ilyen szemlélettel olvassunk el egy Szent Györgyről szóló részletet a Legenda aureából:

,,Silena városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány. Már többször megfutamította a népet, amikor fegyveresen ellene vonult. Így hát a polgárok naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy embert áldoznak a szörnynek. Sorsot vetettek, mely alól senki sem vonhatta ki magát. Amikor már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, történt, hogy a sors a király leányára esett. A király jajveszékelt és megkísérelte, hogy leányát megóvja a nyomorúságos haláltól. A nép pedig rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány. 

Könnyezve ment a leány a tóhoz. És akkor Szent György arra jött lóháton. Megkérdezte, mi baja van. A lány így válaszolt: "Jó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen!" -- és elbeszélt neki mindent. Ő pedig ezt mondta: "Ne félj, segíteni fogok rajtad Krisztus nevében." Még beszéltek, amikor a sárkány kiemelte fejét a tóból. A leány reszketett a félelemtől, György azonban lovára pattant, keresztet vetett magára, és szembelovagolt a sárkánnyal, amely rárontott. György nagy erővel megforgatta lándzsáját, Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor megparancsolta a leánynak, hogy a sárkány övét kösse a nyakára és vezesse be a városba. Az megtette és a sárkány úgy ment utána, mint egy szelíd kutya. A városban a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk: "Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt." Így hát a király és a nép megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját, és megölte a sárkányt. Ugyanazon a helyen szép templomot építettek, és az oltárnál élő forrás fakadt, amely meggyógyított minden beteget, aki csak ivott belőle.'' 


Szent Miklós és a Galataki-Agios Nikolaos kolostor

A kolostor a kereszténység első, hódító éveiben épült, amikor szokás volt lerombolni a pogánynak kinevezett ógörög naoszokat és rájuk keresztény templomokat felhúzni. Így a kolostor is az ókori Poszeidon, a tenger istenének a naoszára épült, és ennek megfelelően Agios Nikolaosz-nak, a tengerészek védőszentjének szentelték. Az ókori templom egyes darabjai ma beépülve láthatók a kora kereszténykori falakba, más darabok a kolostor templom előtti udvarára vannak kitéve, teljesen védtelenül az időjárás viszontagságaival szemben. A kolostor ezen értékes kincseit idegenek elől azonban az áthatolhatatlanul vastag falak és az egyetlen, tonnányi súlyú vaskapu védi, melyet csak bizonyos órákban nyitnak ki a látogatóknak.


A Galataki elnevezésről sokat vitatkoznak a kutatók, egyesek ókori nevekre és szokásokra vezetik vissza, mások egy, a török időbeli Galatas-ból származó hajóskapitánnyal hozzák összefüggésbe, akinek a hajója itt a kolostor alatt szenvedett hajótörést. Az azonban bizonyos, hogy a kolostor, vagyis inkább a régi Poszeidon naosz közelében volt az ókori Aigos város, melyet Homérosz is említ az Iliász N21-ben.

Ünnepnap: december 6

Lakatlan sziget látogatás

A Lihadoniszia, vagy az Éviai Szejhellesz, egy kicsike lakatlan szigetcsoport, mely több ezer évvel ezelőtt nőtt ki a tenger mélyéből egy földrengés során.


Régen itt laktak is, de ma teljesen lakatlanok. Ökológiai fontosságuk miatt védett területnek számítanak. Az egyik kis sziget finom homokos partja, hajókirándulásokon résztvevők minden igényére van berendezkedve. Ezek a kirándulások úgy vannak megszervezve, hogy magukba foglalják az ebédet: grillen sütött rablóhús (suvlaki) vagy halfélék,  ouzo-val és hűsítőkkel (bor, sör vagy egyéb alkoholos ital fogyasztását a vendégnek magának kell fizetnie). A kirándulás 5-6 óra, először körbejárjuk és bemutatjuk a szigetcsoportot, majd mindenki elfoglalhat egy nyugágyat, ernyőt, ebédelhet, strandolhat a csodálatos parton késő délutánig. Délután indulás vissza. 




Hagyományos búcsúk

A nyári hónapokban rengeteg faluszerte a magyar "búcsúnak" megfelelő vallásos ünnep. 

A görög-katolikus vallás rengeteg szentje közül nagyon soknak kis és nagy templom van szentelve Évián, ezek mindig akkor ünnepelnek, amikor az illető szent nevének a neve napja van. Így például az Agios Jorgios templomok Szent György napján ünnepelnek, ami Görögországban egy mobil ünnep. Ha Húsvét előttire esik, akkor megtartják április 23-n, ha a Húsvét utánra, akkor Húsvét hétfőjén ünneplik. Szent Szpiridon napján, ennek a szentnek az emlékére adományozott vagy a nevéről elnevezett templomok ünnepelnek és így tovább. A legtöbb esetben, ha a templom falu vagy városközpontban van, az ünnep előtti este rögtönzött bazár van a templomhoz közeli téren, másnap reggel pedig a templom előtti szabadtéren nagy üstökben főznek. A mise után bárki kaphat a meleg ételből, és annyit ad a perselybe, amennyit jónak lát. 

Prokopi, május 27, Szent János körmenete

Észak Évián a következő vallásos ünnepekre lehet ellátogatni:

Május 27 - a legnagyobb vallási ünnep, Oroszországi Szent János ünnepe Prokopiban, zarándokhét

Június 28-29-30 - Szent Apostolok ünnepe, 3 napos bazár Roviesben

Július 7 - Agia Kiriaki, Limni.

Július 14 - Agios Nikodimos, Damia.

Július 17 - Agia Marini, Ilia.

Július 20 - Agios Ilias, Drimonas és Kria Vrisi.

Július 24, 25 - Agia Anna, Agia Anna falu.

Július 26 - Agia Paraskevh, Murtia, Farakla.

Július 27 - Agios Panteleimonas, Metohi.

Július ... - Michael Arkangyal, Spathari-Kakavo.

Július 28 - Hriszovaladi Szent Irén kolostor, búcsú.

Augusztus 6 - Osios David Kolostor, Spathari, Prokopi (Metamorfosh toy Sothros).

Augusztus 15 - Kisasszony ünnep (Kehries, Kalamoudi, Dafnousa, Troupi, stb.).

Szept 6 és 15 - Agios Nikolaos, Mantoudi kikötő (Kimasi), templomi ebéd.

Szept 7 - Panagia-Limni, templomi ebéd.

Szept 8 - Limni-beli 1 hetes nagy bazár kezdete.

Szept 26 - Mantoudi, nagy bazár kezdete.

Szeptember utolsó vasárnapja - Oroszországi Szent János ünnepe.

Autós kirándulás


ÉVIA „karaván”-túra, saját kocsikkal

Ez a kirándulás kétfajta lehet:

a) Észak Éviai körút (kb.120 km) 
b) Kalózöböl felfedezése, kb. 100 km oda-vissza Limnitől számítva.

a. Az "Észak Éviai körút" egy olyan autós kirándulás, mellyel egy nap alatt, illetve reggeltől délutánig, bejárjuk a sziget északi részének a nagyobb részét. Reggel indulunk, délben valahol ebédelünk, majd fürdünk, és késő délutánra visszaérkezünk a kiindulópontunkhoz. Az indulás általában Roviesből történik, de ez attól is függ, a jelentkező vendégek nagy része melyik településen van megszállva.

A 600 éves platánfa Prokopinál

Görög zenés vacsora


A görög zenés vacsorát általában Dafni falu egyik tavernájában szoktuk megrendezni. 
Ez a program személyek számától, a társaság összetételétől függ, valamint a lehetőségek függvényében változik.
Általában görög zenés tavernás vacsora, mely alatt minden jellegzetességet meg lehet kóstolni, majd ki lehet próbálni a görög tánclépéseket is. Ezeken az esteken általában nagyon jó hangulat uralkodik.

Vacsora után - Velegi Géza képe

"Syrtos" 


Athéni egynapos kirándulás

Az elmúlt években többször sikerült szervezni Athéni buszos kirándulást. Ezek a kirándulások általában július 20 és augusztus 20 között jöttek létre, mivelhogy ekkor volt megfelelő számú, utazni vágyó magyar turista a vidéken. Az utóbbi 3 évben sajnos már nem került sor buszos kirándulás megszervezésére, mivel nem jött össze a megfelelő létszám. Ennek a beírásnak a végén leírom az ilyen jellegű utazások programját, arra az esetre, ha még sikerül ilyet megszervezni.

Egyéni idegenvezetéssel Athénba

Nagyon sokszor kaptam olyan kérést, melyben kifejtik kedves vendégek olyan jellegű igényüket, miszerint idegenvezetéssel szeretnének egyénileg Athénba utazni. Vagyis egyszerűen mondva: szeretnék, ha helyismerettel rendelkező, magyarul tudó személy (jelen esetben én, mivelhogy rajtam kívül nincsen más magyarul beszélő személy észak Evián) elkísérné őket Athénba, segítene a város történelmi központját megnézni és tartana nekik egy magán jellegű idegenvezetést. 
Meg kell mondanom, ez eddig soha nem jött össze. Sajnos egy magán-idegenvezetés ára nem olcsó, hisz nemcsak egy egész napos bért kéne kifizetni, de az idegenvezetőnek az Athéni étkezését is. Az Athéni kirándulás egész napos, reggel 6-kor kell indulni és este 6 után érkezik vissza az utazó, tehát minimálisan 12 óra. Összehasonlítási alapul: az Akropoliszon működő idegenvezetők egy röpke fél - egy órás idegenvezetésért simán elkérik a 100 eurót.

Egyénileg Athénba

Nem kell félni az egyéni Athéni kirándulástól. Tudom, hogy az ember elbizonytalanodik legtöbbször, mikor idegen nagyváros felfedezésére indul, de kellő információk birtokában, ez nem egy lehetetlen feladat.
Az Athéni kiránduláshoz szükséges információkat ITT lehet olvasni. Nem rossz ha van egy becsületes Athén térképünk is, erre nem szabad sajnálni a pénzt, de Athénban a GPS is megbízhatóan informál bennünket (nem úgy mint Evián, ahol a GPS használatát még mindig nem javasolom!).
Az Athéni program megszervezéséhez segítség lehet az alább leírt, buszos kirándulások programja.

Buszos Athéni kirándulás  (már nem kerül megszervezésre)

Ezen a kiránduláson mindazon kedves vendégeink részt vehettek az elmúlt években, akik nem akartak saját kocsijukkal Athénba menni. Ezt különösen azoknak ajánlottam mindig, akik először látogatták meg a görög fővárost, hiszen a közel 5 milliós metropolisban kellemesebb egy ott jártas vezető mellett a látnivalókra - és nem a forgalomra - figyelni. A program létrejötte akkor lehetséges, amikor erre legalább 25 fő jelentkezik.


Program

7:00 – indulás Roviesből. Az Agia Anna beli utasok a Strofilia-i útkereszteződésnél szállnak fel, ahol bőven van hely parkolásra is.
9:00 – 20 perces pihenő a Seirios megállónál (mosdó, reggeli, kávé)
11:00 – megérkezés Athén központjába. Buszos körút - megnézzük a következő pontokat: Márvány Stadion, majd leghíresebb épületek: Elnöki Palota, Zappeio palota, Hadrianus kapu és Olimpiai Zeusz templomának maradványai, Parlament, Athéni Egyetem, Központi Könyvtár, Akadémia
12:30 - Akropoliszi látogatás

Akropolisz: 
Belépés a Propüleán át, Athéne Nike szentély, Parthenon körbejárása, kilátói pihenő, Erechteion- Athéna templom, Kariatidák megtekintése. Az Akropolisz fennsíkról a Beule kapun lépünk majd ki.
Az Akropolisz fennsíkjáról leérve, jobbra található az Areioszpagosz domb, melyre fémlépcsőkőn fel is lehet menni. Az Árész domb mellett rögtön az Agorára lehet belépni, ahol meg lehet csodálni a ma is ép látnivalókat: Attalosz sztoa valamint a múzeum, a Hephaiszteion (lat.: Vulkán) isten temploma. Az Agora melletti Plaka negyedben római maradványok láthatóak épségben, ilyen a Szelek tornya és a Hadrianus könyvtár maradványai.

Szabad program a történelmi Pláka negyedben és a bazárban, vásárlás, ebéd, stb.
16:50 – találkozó a Parlament előtt, a díszgárda leváltásának a ceremóniája pontosan 17:00-kor
17:15 –indulás Éviára a városon keresztül, a város északi részét átszelő Kifissias úton megyünk ki, így ízelítőt kaphatnak a mai modern Athénból is
18:30 - 20 perces pihenő a Seirios megállónál (mosdó, kávé, stb.)

Részvételi díj irányár:
(A jelen szezonban érvénybe lépő pontos részvételi díjakat közvetlen a szezon kezdetekor tudjuk megmondani)

Irányárak 
Felnőtt 18 éves kor után: 40 euró/fő
11 -17 év közötti gyerek: 20 euró/fő
10 év alatti gyerekek: 10 euró
Két gyerekes család kedvezmény: a második gyereknek (kisebbnek) – 10 eur kortól függetlenül
Nagycsalád kedvezmény: harmadik gyermek (a legkisebbnek) – ingyenes

A kirándulás tartalmazza a személyszállítás, magyar nyelvű informatív városnézés, kíséret díját. A részvételi díj nem tartalmazza a látványosságok belépőit és a fogyasztási díjakat.
Belépődíjak:
Akropolisz, ókori Agora, Kerameikosz, Hadrianus kapu, Dionüszosz templom : 12 euró felnőtteknek, 6 euró 65 éven fölülieknek, gyerekeknek és diákigazolvánnyal rendelkező diákoknak ingyenes


A kirándulás akkor jöhet létre ha összejön a min. 25 résztvevő! 
Kérem tehát Évián nyaraló vendégeink minél hamarabb (még ideindulásuk előtt) jelezzék részvételi szándékukat!

MIÉRT JÓ ELŐRE FOGLALNI?

Nem tudom, hogy máshol jó-e vagy nem..de azt tudom, hogy Evián nemcsak jó, de szükséges. 

Ez alól kivételt képeznek a gyakorlott eviautazók, akiknek már a kisujjában az, hogy mi hol van. Igen, vannak jó-páran ilyenek. Ahogy vannak Sarti vagy Paralia vagy Lefkada rajongók, úgy vannak Evia rajongók is. Mindenkit megfog egy hely, egyiket ezért, a másikat amazért. Mindenki keres valamit, egyik keresi az álomhelyet, amit még gyerekkorában valamelyik filmben látott, másik keresi a helyet, ahol pihenni tud és nem zaklatják az otthoni képek, hangok, problémák, megint más keresi az elképzelt paradicsomot. Mindenki megtalálhatja a magáét, van aki itt nálunk, van aki máshol. 

De egy biztos, ha úgy jön ide, hogy no, majd helyben szállást keresgél, akkor..megtörténhet, hogy gondban lesz..

Hogy miért ajánlatos foglalni? 

Azért, mert a sziget ÓRIÁSI, és maga az északi rész NAGYON NAGY. A déli és középsővel együtt olyan mint három sziget és nem egy. Görögország második szigetéről van szó méretben!
Miértnem jó szállás nélkül elindulni? Mert kevés a turizmus, idegenforgalom csak bizonyos településeken van, ennek megfelelően kevesebb a szállás és nem biztos, hogy ott, ahová igyekeznének, találnak megfelelőt. Augusztus 15 körül pedig biztosan nem találnak semmit, nagyon kérem ne induljanak útnak gyerekekkel foglalás nélkül. Ha pedig nem találnak, akkor irány a következő helység, aztán meg a következő és mire észreveszik magukat, a Magyarországról vagy egyéb helyről megtett ezervalamennyi km után ráhúztak még százat, több idegesítő, keresgélős megállóval. 

Koncert, vacsora

Általában minden nyáron a magyarok meg vannak híva egy-két koncertre, a Cohilia szabadtéri színházba. Ez az idén is így volt, és a 12 eurós jegy helyett minden magyar ingyenesen vehetett részt a Giorgos Konstantinou zongorista és Vladimir Elsakov gitárművész által adott szólókoncerten. Elég sokan el is jöttek, ennek örültem, mert legtöbbször a meghívás süket fülekre talál:( A koncerten Handel, Enescu, Leo Brauer, Armik, Hose Vinas, Manuel Kano, Isaak Albeniz, Dmitri Kabalevski, Ivanov Kramskoi, Francisco Tarrega, Ivan Smirnov, Hose Feliciano darabjait lehetett hallani zongorán és gitáron, majd a koncertet egy együttes gitár és zongoraszóló zárta, Bartók Béla - Román táncaival. Nagyon örültem, hogy senki nem ment el a szünetben annak ellenére, hogy nagyon hideg nyári szellő fújdogált, a dolgot a hős családapák úgy oldották meg, hogy a kocsiból szünetben behozták a takarókat, törülközőket és ezekkel betakargatták a családot, valamint megfordított székekből amolyan várfalat emeltek mögéjük, a szél irányába:)



Giorgos Konstantinou, Budapesten élő görög zongorista koncert közben. Sajnos a gépemet még mindig nem cseréltem le egy jobbra, így az éjszakai képek sok kívánnivalót hagynak maguk után.

Rá két napra, tulajdonképpen nem az én ötletem alapján, elmentünk egy pici kis eldugott faluba, melyet az 1921-s Kis Ázsiai népirtás után Görögországba telepedett görög menekültek alapítottak. A falu picuri, ráadásul be van bújva a hegyek közé, ide idegen be nem teszi a lábát, hacsak valaki el nem viszi őket kimondottan erre a helyre. A hely ahová járunk, Pantelisz kafeniója, amely nyári estéken amolyan kis vendéglőként működik. A menü nagyon egyszerű, sült rablóhús, flekken, kolbász, sült krumpli, saláta, sült paprika és innivalók. A végén kaptunk szénen sült kukoricát, ami a magyaroknak ugye egy kuriózum, mert mi csak főve ismerjük. A tulajdonosok nagyon keményen dolgozó, nagyon egyszerű emberek, akik ennek ellenére mindig feldobnak a mosolygós arcukkal, jókedvűkkel, mi nagyon szeretjük őket.



Itt a gyerekek és a fiatalok próbálják a Jorgosz által mutatott lépéseket tanulni:) Ugyan a kafenió népe éppen focimeccset nézett, sikerült rávenni őket, hogy zenét tegyünk és egyet forogjunk:)


A magyarok itt már jóllakottan, figyelik a rögtönzött görög "discot":)).


Hát igen, egyeseknek a hűsítők is elégnek bizonyultak a széles jókedvhez (bocs, Józsi!):)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Bonyodalmakról:
tegnap kellett érkezzen egy nagy Marosvásárhelyi csapat. Ők olyan forgalomba kerültek Szófiánál, Bulgáriában és utána Görögországban, hogy végül a csapat fele ért csak ide, elcsípve egy utolsó kompot Arkitsánál, a másik fele a másik oldalon éjszakázott az autókban és ma reggelre értek ide. A tegnap megérkezők éjjel 1-re lettek szálláson, és mivel nem tudtam aludni amíg be nem futnak, éjjel 2 fele feküdtem le.
A reggel 8-kor költöttek aranyos vendégeim:), mások, nem a tegnapiak. Jánosék mentek Skiathosra és mivel bizonyos dolgokban nem voltak biztosak, már hajóra kerülés után idecsörögtek:) János, felhívlak majd otthon egyszer reggel!!:)))))))))))))))
De minden jó, ha a vége jó, előre teljes gőzzel!:))