Érdekes, hogy amint már írtam, nem találkoztam személyesen túl sok rossz dologgal mióta Görögországban élek. Sőt mindig úgy gondoltam, hogy a görög társadalomra inkább az a jellemző, hogy ami a műveltségi, vagy jobban mondva, emberi képességeket illeti, nincs olyan nagy különbség az egyszerű és tanulatlan emberek között, mint ahogyan azt otthon éreztem. Ez az elsőkre nézve mondjuk nem annyira hízelgő, míg a második csoportra nézve igen. Sokszor a tanult emberek tesznek bizonyosságot valami rémesen nagy viselkedésbeli és magatartásbeli hiányosságokról, igaz ezt mindig az un. mai európai normákhoz mérve, míg az egyszerű nép megfontolt és logikus gondolkodásáról győz meg nap mint nap. Igaz az is, hogy mindenhol vannak rossz és jobb, ügyesebb és tettre képtelenebb emberek. Egy szó mint száz, a mai Görögországot egy - mindenben a mérsékelt kategóriába tartozó – mai, modern európai országnak tartom, és mégis:mi a helyzet a gyerekekkel?
November 19-e a “Bántalmazott Gyerekekért” nemzetközi nap. Ez alkalomból ijesztő statisztikai adatokat olvastam :
5.000 – 10.000 évente azoknak a kiskorú gyerekeknek a száma, akiket a családban bántalmaznak. 1.000-2.000 új bántalmazás történik minden évben és ezek többsége mind kiskorú gyerekeket érint. 40% a halálozási arány a 0-3 éves gyerekek körében, mely valamilyen testi bántalmazás során következik be. Sokkoló, hogy mindez nem valami sötét, elmaradott országban, hanem az Európai Unió Görögországában történik meg, a 21. században. Sajnos Görögországban nincsen egy olyan szolgáltatás, szervezet, mely ezeket az eseteket összeírván, kövesse és valamilyen módon megoldást találjon rájuk, a társadalom bénán áll ezzel a bestialitással szemben, ami így sajnos, minden bizonnyal, a jövő erőszakos cselekedeteinek a melegágya lesz :(
