Agave


Az ágévét (Agave americana) közönségesen százéves aloé néven ismerik. Ennek az a magyarázata, hogy a XVI. században aloé néven jelent meg és terjedt el Európa-szerte. Azonban a két nemzetség tulajdonképen nem közeli rokon, mert az aloé a liliomfélék, az agávé az amarilliszfélék családjába tartozik. Külső termetük annyiban hasonlít, hogy mindketten húsos és többnyire tövises levelű növények. Az aloé hashajtónak használt besűrített nedvét, már az ókorban és a középkorban ismerték, az arabok szállították is azt keletről, ahol néhány afrikai faj szolgáltatta a nagyra becsült orvosságot. A már Plinius és Dioskurides által is említett aloé szó arab eredetű, s keserűt jelent. A mediterrán flóraterületen honos az Aloe vera, ennek képe Pompeji falfestményei között maradt ránk az ókorból. Korunkban néhány aloé kedvelt és igénytelen szobanövény, mint például a Kapföldön honos Aloe arborescens.

Chiliadou beach (ejtsd. Hiliadu)

Szombaton sikerült eljutni Chiliadu-ra. Ezt tartják Évia legszebb, legromantikusabb, legizgalmasabb és egyben legvadabb partjának. Annyira vad, mint minden Égei tengeri oldalon lévő part, mi azonban teljes szépségében láthattuk szombaton, ráadásul még majdnem üresen. Ugyanis július- augusztusban elég sok embert idevonz, a fenti felsorolásból kihagyott tény, hogy ez Évia leg.. "extrémebb" partja, a nudista strand jóvoltából.

De kezdjem az elején. Chiliadu a mi kiindulópontunktól, Limnitõl 120 km-re van, Athéntól kb. 160 km-re, a sziget déli részének a keleti partján. Hogy oda eljusson valaki, bármely irányból is jöjjön, át kell mennie a Dirfi hegy Delfi nevû csúcsa (1.743 m) valamint a Xerovuni csúcsa (1.453 m) közötti hágón, ami olyan 1.000 m magasságban halad át a hegyek között. A hágó nagyon jó aszfaltúttal borított, és egyáltalán nem veszélyes, nem okoz tériszonyt, nagyon biztonságos, mert mindkét oldalán van még elég hely ahhoz, hogy ne attól kelljen félnie az embernek, hogy mikor zuhan a szakadékba. Ilyen félelmes utat eddig csak Limnionas fele láttam, ez annál sokkal jobb.
Athénból is, de észak Éviából jövet is, el kell menni Artaki-ig, a Chalkidán kívül lévő településig, mely igazából már egybe van épülve Chalkidával. Athén felől jövet, az ember Artakinál nem folytatja egyenesen előre az utat észak Éviára, hanem a település közepén letér jobbra STENI fele, jó táblák mutatják az irányt.
Steni egy nagyon ismert téli üdülőközpont, a hegymászók, túrázók paradicsoma, mert innen mindkét előbb említett hegy könnyen elérhető, és innen indulnak az ösvények a csúcsok megmászására. Én magam megmásztam a Xerovunit 10 évvel ezelőtt, az utolsó 100 m igazi sziklamászás, de fent az ember görög istennek érzi magát:)
Szóval Steni-t elérve kezdődnek a varázslatos gesztenyeerdők. Én még sehol máshol nem láttam ezt az ötvözetet, nagyon sűrűn és buján, óriási csokrokká nőtt virágzó gesztenyefák sötétzöld fenyőkkel együtt teszik a tájat feledhetetlenné. Steni után nemsokára, talán 10 percre felér az ember a hágó tetejére.



Innen tovább haladva hirtelen elénk tárul a lefele kanyargó út. Rengeteg kép van, de egy BLOG beírásba nem fér bele minden, láthatóak a Flickr albumomban nagyobb méretben.



A partra érve hosszú kanyargós utak után, eleinte nem értettük, miért a nagy hírnév, hisz a part kísértetiesen emlékeztet Achladi falu Fragkaki nevezetû partjára mifelénk.

Aztán megfogott a varázs... meg láttuk a többit is, az extrémeket, a szabadságot, a jóérzést és a fantasztikus kéket.

És hogy ne húzzam a szót: Chiliadu-t a szabad kempingesek tették ismertté. Övék volt ez a part még akkor is, amikor egy évtizeddel ezelőtt ide még nem vezetett aszfaltút és semmi nem volt, csak pár halásztaverna, hogy a kempingezők igényeit kiszolgálja. Chiliadu-t ők tették azzá, ami ma. És nemcsak ők. Ugyanis Chiliadu-n egy híres, nagy és hivatalos nudista strand van. Az első partszakasz-t a nudista partszakasztól egy nagy szikla választja el, és kell egy kicsit gyalogolni, hogy odajuss.



Ez a nudista strand. Van egy olyan ösvény a szemben lévő sziklafalon át, amelyik a következő öbölhöz vezet. Ez teljesen el van zárva a mászni nem tudók elől és fantasztikus szépségű. Majd utána öböl követ öblöt, egyik szebb mint a másik, de csak csónakkal vagy hajóval elérhetők. Most elégedjünk meg a két csodás parttal, a nudistáékkal meg a másikkal, az első parttal, amelynek egyik végében kialakult egy kis sátoros hely, ahol a kutyások vad-kempingeznek. És hozzájuk közel, több meleg párt is láttunk.
Íme miért annyira vonzó, természeti szépségein kívül ez a part. A vadkempingezés hivatalosan tiltva van Görögországban, de itt senki nem bántja őket, már most, június elején rengeteg sátor volt. Sokan ott hagyják a sátrakat felhúzva júniustól szeptemberig és minden hétvégén jönnek. Ugyanúgy mint Limnionas-on is.



A víz színe egyszerűen hihetetlen, valami olyan azúrkék mint a mesékben.



A csodálatos part. A víz 23 fokos volt, szuper klassz!!

A partot a pár tavernától, hoteltől egy aszfaltutacska választja el, mely kevéssel a nudista strand előtt földúttá változik, majd meg is szűnik. A nudi strand előtt van még egy nagy parkoló, amit a kempingezőknek alakítottak ki.

És nem mellékes, hogy az árak itt nem magasak. Jellemzően a taverna áraink:
1 adag frissen halászott tintahal roston sütve - 6 euró
1 adag (310 gr) "gopesz" (keszeg) sütve - 6,20 euró
1 adag darált húsos makaróni - 5 euró
1 adag vlita nevű főtt zöldség - 3 euró
1 adag főtt cékla - 2,50 euró
1/2 l vörös bor (kimért) - 2,80 euró
1 Coca Cola - 1,20 euró

Vigyázat ezeken a helyeken mindig az innivalót és fagyi, kávét fizettetik meg jobban.

Hazafelé haladva, jobban megnéztük a másik vadkempinget, mely nem a parton alakult ki, hanem közvetlen a partra jutás előtt a nagy platánfák árnyékában.



A hegy oldalába épült Stropones falu látványa, valamint a fölötte fenyegetően magasló Xerovuni komoly csúcsa zárta le a Chiliadu-i kirándulásunkat.



Föltétlen nézzetek be a Chiliadu albumomba, a  Flickr-n.

Ágynemű

Erre már azóta írtam volna, mióta Vojandi blogjában olvastam:) Hogy micsoda érdekes dolog, mennyire egyformák és mégis mennyire különbözőek vagyunk!
Teljesen hihetetlen számomra, hogy a németek éjszaka, télen, a mínusz 20-akban nyitott ablakkal alszanak, meg hogy sok helyen nincsen fűtőtest a hálószobában...brrrr..
Hát itt ez az ágyneműs dolog:) totál máshogy van:) Először is rettenetes nagy kultusza van a lakások takarításának, rendben tartásának, és főleg az évente 2szeri óriástakarításnak. Nem is nevezem nagytakarításnak, mert ez igaziból óriástakarítás! Ekkor minden zugot megmozgatnak, kimosnak, leporolnak, egy hétig vagy még többet tart az egész cécó.
De az ágyneművel kapcsolatban:) Tavasszal előkerül egy tavaszi átmeneti takaró. Mikor Athénban éltünk akkor már áprilisban, itt a 200 m magasan lévő vidéki házunkban május végén kerül le a paplan és kerül ránk az átmeneti. Az átmenetinek van a legkönnyebb dolga:), ugyanis 1 hónapot ha kihúz fölöttünk:) Általában még annyit sem, sokszor a paplan és a lepedő között 1-2 hetes átmenet van. És akkor eljön a lepedő időszaka, majd a lepedő nélkülié. Ugyanis, ahogy júliusra átmelegszik a lakás is, még a lepedő sem kell. Augusztusban nagyon sokszor a lepedő összehajtogatva fekszik a lábunk alatt, ki sem nyitom. Ja, a takaródzó-lepedőről van szó:)
Az alsólepedõ is más, télen vastagabbat használok, nyáron vékonyabbat.
A téli ruhák, takarók, pokrócok, szőnyegek, mind mind kimosódnak júniusig és elpakolódnak, a szekrényekben teljesen átfordul minden, más lesz a rend és novemberig mindennek búcsút mondunk. A háziasszonyok legnehezebb időszaka a tavasz- kora nyár!
..azért most nem fényképezem le az átmeneti takarónkat, mert az ágy tele van dobálva papírokkal:)

Nagyon sok görög házban nem ismerik a paplanhuzatot, a hotelekből ismert felső lepedő+paplan vagy felső lepedő+vastag pokróc-ot alkalmazzák.
A nyitott ablaktól nagyon félnek addig, amíg nincs totál meleg, 20 fok körül éjjel is. Ez nekem kicsit nevetséges, ez az állandó "igrasia"-tól (nedvesség) való félés. Ha kicsit hidegebb van, mindenki ezt a szót szajkózza: igraszia. Ez nedvességet jelent, de ők rögtön ezt használják, ha kicsit lehűl a levegő. És rettenetesen félnek a nedvességtől, ezt én sosem tudtam megérteni..vannak még furcsaságok ennyi év után is:)

Papades, az erdei turistafalu

Még május 29-n voltunk az erdei falu felavatóján. Mi már ismertük a helyet, teljesen véletlenül akadtunk rá tavaly, mikor félig volt kész, így örömmel hallottuk, hogy végre használatba adják. Az egyenként 58 nm-s, 20 db faház és egyéb épületekből, terekből (1 kőépület-recepció, 1 fa- 2 emeletes kávézó, ebédlő, kosárpálya, volleypálya, gyerekjátszótér) álló falut a Limni-i erdészeti hivatal égisze alatt építették. Nagyon klassz az egész hely, összesen 80 embert fogad be egyszerre, sztem szuper akár edzőtáborok megrendezésére is. Körbe-körbe a csodás zöld erdők, olyan illatok vannak ott, hogy hihetetlen, a tenger sós levegője keveredik a pineafenyõk összetéveszthetetlen illatával, az oregano és rozmaringbokrok pikánsabb szagával, számomra ez amolyan görög vidék szag:)

Még azt sem lehetett tudni, ki lesz az adminisztrátor, egyelőre úgy hallottuk, a Nileas-i önkormányzat (Agia Anna) aztán majd valaki magánzóé lesz. Hát csodásan szép, nagyon remélem, hogy jól is fog működni.

Sokan összegyűltünk, volt kaja is, ilyenkor mindig felkerül a tonnás bogrács:) és osztogatják a kaját. Sajnos fiaink unják az ilyen "öregeknek való" dolgokat és még mielőtt belekóstolhattunk volna az ingyen konyha ízeibe, levezényeltek bennünket Agia Anna tengerpartjára. Ott megvolt az első idei fürdésünk, a víz 20 fokos volt! Hihetetlen!

Útközben láttunk egy művészi csorgót, ilyet máshol is láttam Évián, nem tudom ki készítheti..

Jobban megnézve most a képet, valami stiklis giccs lehet, mert látom valami drót be van dugva a konnektorba hátul..