Top 5 Eviai part

A greekreporter.com szerint a "top 5 beach" Eviai listában három strand észak Eviai. Ez egy remek arány. A top listában való szerepléshez sok mindennek kell együtt megfelelnie  de elsősorban a  víz tisztasága és a természet érintetlensége a lényeg, valamint a part relatív széltelensége és jó megközelíthetősége. Utolsó helyeken szerepel a part homokossága vagy nem, ami sajnos a magyar turisták 100%-nak elsődleges szempont, pedig az az egyik leglényegtelenebb a többihez képest. 

A lista első öt helyén a következő partok szerepelnek:

#5. Chiliadou beach - közép Evia

Chiliadou kb. 1 óra és 15 perc alatt érhető el Chalkida városából. Az út maga csodálatos, hisz magas hegyeket kell átvágni ahhoz, hogy odaérjünk. Chiliadou-n van az egyik leghíresebb görög nudista strand és vadkemping, annak ellenére, hogy Görögországban a vadkempingezés tilos. A nudista rész jól el van különülve a nem nudista strandolóktól és kempingezőktől. A két fő parton túl, számos kisebb, csodálatos öböl található, melyek felfedezéséhez csónakra vagy hegymászó bakancsra van szükségünk.

A leprások szigete - 1. rész


Egy kedves Facebook-os ismerős révén megtudtam, hogy július 6-án a Duna TV-n, este 20:30-kor kezdődik " A sziget" c. fimsorozat. A filmről és a könyvről, aminek alapján készült, még akkor cikkeztem, amikor itt ment a sorozat, amit imádtam és egyik legszebb sorozat, amit láttam, engem nagyon megfogott a történet. Ezért most előrehozom a bejegyzéseket, aki akarja, olvassa el, miről is van szó. Nagyon ajánlom midnenkinek!

Victoria Hislop "A sziget"
c. könyve 2008-ban jelent meg először a Gabo kiadónál és úgy a magyar kiadás, mint a többi, más nyelvre lefordított, kasszasiker lett. Bizonyosan sokan elolvasták már és nem is sejtik, mennyi igazság rejlik a történetben, de azt sem, milyen port kavart fel Görögországban. Ez is, mint annyi minden más, az emberi trehányság, nemtörődömség és felületesség példája: egy idegen turista kellett ellátogasson a hajdani lepratelepre ahhoz, hogy az ott történtek végre napfényt lássanak Görögországban. V.H. 2001-ben érkezett Eluntá-ra és a nyaralása során átcsónakázott Spinalongá-ra, melyre figyelmét az útikalauz hívta fel. Rögtön megfogta lelkét és fantáziáját a sziget hangulata és felháborította az egysoros, száraz mondat, mellyel az útikalauz a szigetről megemlékezett.


Tüzet szagolva

Kora estére fekete felhő borította be az eget, és enyhe füstszag érződött. Mivel sötétedés után nem látszott a láthatáron semmi vörös szín, azt hittük, eloltották. Aztán kiderült, hogy a tűz a szárazföldi Görögországban, Malessinához közel van és sajnos nem sikerült eloltani. Lassan de biztosan terjed Martino és Larimna felé. Tőlünk elválasztja a 15 km széles eviai öböl, de fojtó szaga feljutott hozzánk is a faluba, pedig mi 7 km-re vagyunk a tengertől, egy hegy másik oldalán. Itt a nyár és mi reszkethetünk újra az első esőkig, mikor fizetjük meg mások butaságát, vagy elvetemült és mindenen áttaposó pénz utáni vágyakozását. Nincs olyan nyár, le ne égjenek az erdők. Egyre kevesebb a zöld és több a szürke, fojtogató szagú táj.


Klidonas - a szótlan víz hagyománya

Erről a régi szokásról, valamint annak a felelevenítéséről írtam már ITT 2012-ben. Az idén Roviesben elevenítették fel a szótlan víz hagyományát, a tűzugrás szokásával egybekötve. Mivel már a múltkori bejegyzésben elmondtam a lényegét, ezért most csak a képek meséljenek:


Tűzugrás Limniben - fotóriport

Agios Ioannis Prodromos tiszteletére gyújtott tüzek és a Limni-beli cserkészek tűzugrása.
A képeket köszönöm az "Eleftheri Fonh ton Politon"-nak és Jorgosz Zoutszosz cserkész altisztnek.


A tűzugrás ünnepe

Itt van mostmár tényleg a nyár, ez a görögök ideje. Ekkor eltávolodunk mindannyian kicsit a gondoktól, hisz az elkövetkezendő  három hónapos időszak, a szabad ég alatt tartott ünnepek, fesztiválok, kirándulások, fürdések, a Nap és fény időszaka. Bármi történjen, a görög nép évezredek óta lelkében hordozza az "ünnep" fogalmát, egyedülállóan tudnak mindennek örülni, ünnepelni. Elég csak arra gondolni, hogy a német megszállás alatt, akkor amikor halomra haltak éhen az emberek, úgyanúgy összeültek megünnepelni a tradicionális hagyományaikat, mint azelőtt és azután is.

SKYLLIAS - az Eviai öböl átúszása

Az idén negyedszerre rendezik meg az Eviai öböl átúszását Limni és a szárazföld között. A jelentkezési határidő június 20-n lejárt és a résztvevők névsora publikussá lett téve, íme:

«MEGAS SKYLLIAS 2014»
4ik ÁTÚSZÁSA AZ EVIAI ÖBÖLNEK
SS Stephen Hopkins- «Raider» Stier
BENETHS-TSIGONHS-TSIFOROS


Kremasta tó

A Kremasta-i mesterséges tó Aitolokarnania és Euritania megyék között fekszik, 57 km-re Karpenisitől és 60 km-re a hegy tulsó oldalán fekvő Agrinio-tól. A két megye egymással a „Püspökség hídja” által van összekötve. Ez a legnagyobb mesterséges tó Görögországban. Az 1969-ben megépített gát az Acheloo, Agrafioti, Tavropou, Trikerioti folyók vízét gyűjti be egy 3.500 nkm-nyi felszívódási területre.
Az Acheloo folyó (róla írok pár sort, mert ő van a képeimen) Epirusból, a magas Pindusból ered. Szülőhazája a Metsovo-i Zakmos, forrása 2.000 tengerszint fölötti magasságban található. A Patra-i öbölben való tengerbe ömlése és a forrás között 225 km hosszúságban öntözi a vidéket, ezzel a hosszúságával 2. helyet elfoglalván a görög folyók listájában. A 4 áramfejlesztő telep, mely vízéből táplálkozik eléggé megváltoztatta az utóbbi években a folyó természetes kinézetét.
A Kremasta tó feltöltéséhez 20 falut kellett kiüríteni. Az embereket elköltöztették, végkielégítés fejében „átvették” tőlük a házaikat, termőföldjeiket, templomaikat. Persze sokan nem akartak elmenni és gyászos, tragikus jeleneteknek lehetett tanúja Kostas Balafas fényképész, aki egy erről szóló albumban megörökítette a 20 falu szomorú sorsát, a buldózerek által ledöntött épületeket, a tó feltöltésének folyamatát. A tó feltöltése után heves földrengéssorozat rázta meg a vidéket, melyről a nemzetközi szakirodalomban is említést tesznek. Úgy vélik a szakemberek, a vidék több ezer tonna vízzel való feltöltése okozta ezeket.
A mai Kremasta-i tó a különleges sportok és túrák kedvelőinek egyik kedvenc helye.
Én magam 2006-ban jártam arra, átszeltük a Pindus hegységet keresztben, hogy Arta-ba jussunk, de nem a Karpenisi-Agrinio útvonalon mentünk, hanem a Karpenisi-Viniani-Arta-n, így a híres hidat nem láttam, egy másikon mentünk át. A képek valamennyire érzékeltethetik a szépséget amit láthattunk.


Aki több képet szeretne látni, az nézzen be a tó hivatalos honlapjára, igaz csak görögül van, de én itt megadom a fényképalbum címét, így csak kattintgatni kell majd a képekre.

http://www.limnikremaston.gr/component/option,com_zoom/Itemid,33/lang,el/

Cigarettát? Nem, köszönöm!

Bizony, nem csak rossz dolgok történnek Görögországban. Jó dolgok is. Az egyik ilyen jó dolog, egy Kréta-i falunak az az évtizedek óta betartott íratlan törvénye, hogy a lakosok közül senki nem cigarettázik.

Pár kilométerre a turistáktól nyüzsgő Gouves-től, festői kis hegyi faluk várják türelemmel az odatévedő kíváncsiakat. Az egyik ilyen kis falunak a neve Skotino, ami sötétet jelent. A kis falu lakossága körülbelül 70 lélek és ezekből senki nem cigarettázik már legalább 20 éve. 

A lakosok közül senki nem tudja megmondani, miért alakult ez így, de mindenki foggal körömmel harcol most azért, hogy ez így is maradjon. Vannak olyan lakosok, akik a "külvilággal" való érintkezésük során, elkezdtek cigarettázni, de ahogy visszaköltöztek a falucskába, fel is hagytak a rossz szokással. A falunak van kávéháza, a jellegzetes görög "kafeneio" ahol nem is árulnak cigarettát, mert nincs ki megvegye. A tulajdonosnak ugyan van valahol egy beporosodott teli doboza valamilyen márkából, de csak azért, hátha idegen téved a faluba és szüksége lenne cigarettára.

Lamia

Lamia közép-Görögországban található, Fthiotida megye székhelye ma 50.500 lakossal. Nincsen túl messze Észak Éviától, mindegy hogy az Edipszói vagy Glifa-i kompátkelőt választjuk, mindkettőtől kb. ugyanannyi távolságra van. Kisfiammal meglátogattuk a város fő nevezetességét, a jó állapotban fennmaradt középkori várat, mely ráépült az ókori vár maradványaira. A várban egy meglepően gazdag archeológiai múzeum működik, ahol nekünk nagyon tetszettek a szebbnél szebb ókori üvegtárgyak! Az egész múzeum nagyon tetszett, annak ellenére, hogy kicsi. A várból fantasztikus kilátás nyílik az egész vidékre, bejártuk az egészet amennyire lehetett. Ezenkívül Lamia más nevezetességekkel nemigen büszkélkedhet, habár ez a történelmébe belekukkantva nem is csoda. Akinek esetleg kedve van a városban barangolni nagyon sok szép neoklasszikus épületet láthat, valamint történelmi alakok szobrait. A várostól nem messze van Karpenisi, a görögök egyik legkedveltebb téli üdülőhelye, de erről majd egy másik beírásban. Lamiáról még érdemes tudni, hogy egyetemi város, ezenkívül termékeny mezőgazdasági területek veszik körül. A mai lakosok nagy-többsége a környező vidék parasztcsaládjainak sarjai, talán ezért van az, hogy a Lamiai tájszólás egyike a legjellegzetesebbeknek, nem lehet mással összetéveszteni.