Szaloniki

A mostani, szürke görög hétköznapokban, örömmel fogadták Szaloniki lakosai a hírt arról, hogy városuk 2014 -ben az Európai Fiatalság Fővárosa címét fogja viselni, és ilyen minőségében különféle rendezvények megszervezésére fog itt sor kerülni.

A hírt Peter Matjašič, az Európai Fiatalok Fórumának elnöke jelentette be Portugáliában, november 18-n. Többek között azt is elmondta, hogy "Szaloniki építette fel a legerősebb, kreatív ötletekkel ötvözött ajánlatot". A legtöbb Szaloniki-beli lakos, egy nagyszerű lehetőséget lát arra, hogy városuk dinamizmusát és szépségét a nagyvilágnak megmutathassa. Erre nagy szükség van főleg most: a válság által sújtott lakosság lelkivilágának reményt jelent valami jobbra.

A promo videó:

A hivatalos honlap ITT.

Görög Parlamenti juttatások és bérek 2010-ben

Ahogyan a  "A görög válság története, III. rész - bérek, munkanélküliség" c. postomban ígértem, jöjjön egy érdekes tanulmány a görög parlamenti képviselők juttatásairól. Vegyetek be előre egy nyugtatót, jól jön majd mire a végére értek.. A fenti cikk kivonata, melyet saját fordításomban lehet a továbbiakban olvasni, több helyen megtalálható, pl. ITT is, de elég a görög címre rákeresni, ki is ugrik a gugliban több helyen, nem is csoda, mert egyszerűen vérlázító! N. Vafiadis újságírót a  cikk megírása után menesztették a  Kathimerinitől, cáfolva azt, hogy ennek köze lenne a cikkhez. 

A görög válság története, III. rész - bérek, munkanélküliség

Előző: A görög válság története, II. rész - bérek, munkanélküliség

Görögország az eurozóna egyik legkisebb állama, az eurózóna területének 5,3%-t jelenti, népességének a 3,5%-t teszi ki és bruttó hazai termékének mértéke az eurozóna 1,9%-t adja, akkor teljesen érthetetlen, egy, az eurozónára nézve ilyen jelentéktelen kis állam, hogyan okozhatta ezt a galibát?

Pazarlás?

A görög gazdaság legjelentősebb kiadási tényezője a privát háztartások fogyasztása.

A görög válság története, II. rész - adók, juttatások

Előző: A görög válság története I. rész

2009 szeptemberében kormányra kerül a szociáldemokrata PASOK, Jeorjiosz Papandreu miniszterelnök történelmi kijelentésével, ami azóta szlogenné vált: "pénz van!".

Alig három hónap telik el (!), amikor a miniszterelnök bejelenti a megdöbbent népnek, hogy minden vissza, még sincs pénz, és nemcsak hogy nincs pénz, de az adósság akkora, hogy nem bírjuk fizetni, csak ha külső segítséghez folyamodunk, melynek ellenértékét bizony alaposan meg kell fizetni. Március 3-át írunk, mikor bejelentik az első megszorítócsomag életbe léptetését. Az átlagember még igaziból azzal sincs tisztában, milyen változások történtek 2009 vége felé az adórendszerben, fel sem tudja fogni, hogy most megint minden változik és természetesen az adófizető kárára. Áprilisra várjuk az első mentőcsomagot, mely az eleinte tárgyalt 45 billiósból 110 billiós lesz.

A görög válság története, I. rész - az első adók

Ennek a cikknek a célja, megmutatni az olvasóknak milyen adókat vezettek be a válság első éveiben, mi az, ami ennyire bírhatatlanná teszi már a helyzetet. Ez azonban nem teljességében megoldható feladat, mert közgazdásznak kéne lennem ahhoz, hogy teljes felelősséggel tudjam állítani, mindent összefoglaltam, leírtam, elmagyaráztam és kiveséztem, ráadásul nincs egy olyan ember szerintem ma Görögországban, aki át tudná látni globálisan az adórendszer utóbbi 2 évben történt változásait és azok hatását az emberek életére. Részbeni kutatások és statisztikák többször megjelennek, de összességében egy káosz az egész köz-, gazdasági- és politikai élet.