A Jáltra-i Szent Mária templom

Jáltrától (vagy Gialtra) északra, a Marathia területen található észak Evia legrégibb temploma, a Panagia (Szent Mária) templom. Az építési stílusából arra lehet következtetni, hogy az első keresztény években épülhetett. 2,30 méteres falak maradtak fent, valamint Szent Mária freskójának részletei. A 15. sz-beli kalóztámadások, utána pedig az enyészet, elhanyagolás, majdnem teljesen lerombolták az épületet. Közvetlen melléje új templomocskát építettek a mai Jáltra-i lakosok.

Kastradaki

Az Ellinika faluhoz közeli  Kastradaki helyen jelentős, i.e. a 6. sz-ból származó ókori építmények nyomaira bukkantak.

Az Artemisio-i tengeri csata színhelye

A Pefki és Agriovotano közötti terület, mely a mai Artemisio-hoz tartozik az i.e. 480-ban bekövetkezett nagy tengeri ütközet helyszíne a perzsák és görögök között. Miközben a perzsa sereg Thermopülénél harcolt, addig a hadiflotta itt, Artemisio-nál ütközött először görög ellenállásba. A tengeri csata 3 napig tartott, addig, amíg hírt nem kaptak a görögök a Thermopülei vereségről. A perzsáknak nagyon nagy károkat okoztak, így ennek a csatának köszönhetően gyengült meg a perzsa hajóhad annyira, hogy Salamina-ban,  az oda visszahúzódó görögök legyőzhették végleg őket.

A mozgó képen a perzsák a sárga zászlóval, a görögök a fehér zászlóval. A kép a 3 napos Artemisio-i ütközetet mutatja be.

Erről a helyről került ki a 19. sz. elején a híres Poseidon és a bronz lovas szobor, melyeket ma az Athéni múzeumban lehet megtekinteni.

Az egész Artemisio körüli térség fontos történelmi hely, sok ókori és bizánc-kori leletet találtak itt a kutatók.

Az Artemisio-i tengeri ütközettel hozzák összefüggésbe a Pefki-ben talált Artemisz naoszt, ezt az istennőt Evia-szerte imádat és tisztelet övezte.

Az Orei-beli várrom

Nincs pontos adat arról, mikor épülhetett a vár, melynek romjai ma is láthatóak Orei egyik dombján. A szakemberek szerint a domb is mesterségesen készült. A vár alatt két vészkijárat volt, mindkettőből hosszú föld alatti alagút vezetett a közeli városokba, az egyik Asmini-be, a másik Istiéá-ba. Ez utóbbi alagút olyan széles volt, hogy 2 ló által húzott szekér is elfért benne. Az alagút bizonyos részei ma is épen húzódnak Istiéá házai alatt. 

A várból nem sokat látni ma, csak a külső falak részei maradtak meg, de a csodálatos kilátásért is érdemes felkeresni ezt a történelmi helyet.

Ellinika - Agios Nikolaos (Ελληνικά - Άγιος Νικόλαος)

Ellinika-Agios Nikolaos part: észak Evia talán legfestőibb finom homokos partja.

Ellinika egy kis település Evia-nak az Égei tenger felőli oldalán, pontosan szemben az "Egér" szigettel (Pontikonisi) és Skiathos szigetével. A stranddal szemben, úszásnyi távolságra, van egy picuri kis sziget, rajta egy kis fehér templomocskával melynek a neve: Agios Nikolaos, vagyis Szent Miklós. Ellinika falunak a partját ezért ezen a néven ismerik. Ellinika fő és egyetlen nevezetessége: a csodálatosan szép, homokos part. A település maga csendes, szórakozási lehetőségek inkább csak a tavernákban rejlenek, igaz, hogy évről évre egyre jobban kiépül és egyre több turista befogadására képes.

Az Orei-beli bikaszobor

Óriási sziklatömbből kifaragott bikaszobor, melyet I Macedón Démétriosz király tiszteletére készítettek akkor, amikor a makedónok uralták a görög vidékeket. Ez volt az egyik szobor a sok közül, mely az ókori Orei városát díszítette. A szabad ég alatt állt a tengerparton, pár éve végül vitrinbe helyezték, hogy így védjék az időjárás viszontagságaival valamint a rongálókkal szemben.

Parthenon

Az athéni Akropoliszon lévő óriási építmény, a Parthenon, egyike a világ leghíresebb történelmi épületeinek. A mai napig a görög szív egyik legkedvesebb szimbóluma, a szépség, erő, művészetek, a demokrácia jelképe.

Sajnos a valamikori csodálatos épületet az eltűnt évezredek alaposan megviselték, idegen betolakodók rongálták, rombolták és fosztogatták, a görög lélek számára szent területeit szentségtelenítették, és azt csináltak belőle, amit ma láthatunk: romot.

A 42 m magas Athéne szobor is már csak emlék, hisz még a római időkben eltűnt, valószínűleg megsemmisült. A Parthenon belső és külső területén, a falakon lévő többi szobor legnagyobb részét lerombolták, széttörték vagy a világ különböző tájaira hurcolták. 

Itt lehet látni egy nagyon jó kis videót, ami valamennyire érzékelteti, milyen volt ez a nagyszerű épület.

További beírások a témában:

A Parthenon története egy 7 perces videóban

Milyen volt az Akropolisz fénykorában

Nissiotissa

A Nisiotissa egy gyönyörű part a Neos Pyrgos nevű település mellett. A parttal szemben a tengerben, úszással is elérhető távolságban ugyanolyan nevű kis sziget található, melyen a velenceiek uralma alatt épült őrtorony romjai találhatóak.

Görög tél

Az athéni tél 1900-2012 között, 113 éves statisztika alapján

Nagyon érdekes átböngészni az elmúlt 113 évre szóló téli statisztikát. Sok érdekeset lehet belőle megtudni. A főbb pontokat kijegyzeteltem, de a szakszerű magyarázatokba már nem mennék bele, mert egyrészt nem értek hozzá, másrészt nem ezen az oldalon van a helye. A statisztikát az Athéni havazással kapcsolatban készítették, ami pontosan a mai Athén központi részét jelenti. Azért van ez így, mert 100 évvel ezelőtt még nem léteztek a mai külsőbb kerületek.

1933 Athén

Az első érdekes adat, hogy az 1900-2012 periódusban, tehát az elmúlt 113 évben összesen 519 napon havazott Athénban, ez pedig 4,6 nap/év átlaghavazást mutat.

A leghavasabb évek: 1911, 1929, 1948-1959 közötti periódusok, 1983, 1987 és 1991 voltak.

A bajnokév: 1929, ebben az évben összesen 15 havas nap volt Athénban, ami bizony nagyon soknak tűnik manapság, hisz Athén központi részében ma rendkívül ritka vendég a hó. A ranglista következő helyein 1992, 1983 és 1911-s évek állnak, mindegyik 12 havas nappal.

Dr. George Papanicolau

Dr. George (Giorgos) Papanicolau (1883/05/13 - 1962/02/19), vagy ahogyan "becézik", dr. Pap, görög (eviai) származású amerikai orvos, biológus, filozófus, zenész, de főleg kutató volt, úttörő a hámsejtekből végzett rákkutatásban, a Pap teszt feltalálója. Annak a tesztnek a feltalálója, melynek bevezetése a világ kórházaiba, több millió nő életét mentette meg.

Agios Dimitrios (Szent Demeter)

Az Agios Dimitrios templom egy romos Bizánc-kori építmény, mely a Lutra Edipsos melletti Agios falu szélén (1 km) található. Érdekessége, hogy a Görögország területén található naoszokhoz képest, nagyon különleges építkezési stílusa van. Ilyen stílusú templom még a ma török fennhatóság alatt lévő Heybeliada szigeten lévő Panagia templom. A romos templom valószínűleg ókori naoszra épülhetett. Megmaradtak a külső falaknak és oltárnak részletei. Közvetlen mellette új templomot építettek a falubeliek.

Az Agia Paraskevi területén található várrom

Evia 1351-ben velencei uralom alá került. Abból az időből maradt fent ez a várrom, mely Lutra Edipsu-hoz közel található, a Polylofos illetve az Agios Georgios kolostor felé vezető út elején.

Sounion fok és környéke

Sounion fok (ejtsd: Szunio) a neve az Attika félsziget legdélibb csücskének. Partja meredek, sziklás, szakadékos, a földnyelv vége magas falként emelkedik ki a tengerből. Ezen a helyen található az egyik legfontosabb Attika-i ókori maradvány, a Poszeidon naosz.

Sulla barlangja

Az egyik legjobb állapotban fennmaradt római kori lelet. A Lutra Edipsu-i fürdő épülete mögött található barlangot Lucius Cornelius Sulla neves római hadvezérrel hozzák kapcsolatba, aki görög földeket is birtokába vett. Az Athéni tartózkodása alatti heves köszvényrohamai miatt, a közeli görög termál fürdő, Lutra Edipsu forró vízében kereste a gyógyulást.
A barlang bejárata előtt két oszloptartó található, melyeken római felirat dicsőíti a császárokat.

Lefkandi-Xeropolis

Lefkandi a szigetünk középső részén, Chalkida-hoz közel eső  település.

Egy nagyon kellemes hely olyanoknak akik közel szeretnének lenni a szárazföldhöz, mert közel van a hídhoz, Chalkidához, Athénhoz, de közel van az Éviai fontosabb történelmi helyekhez is. Természeti szépségekben ez a rész nem érheti utol az északi részt, de ez is attól függ, ki mit szeretne inkább látni. Aki inkább kultúrát mint természetet, annak ez ideális.

A Lutra Edipsu-ban megtekinthető ókori maradványok

Ez a település már az ókorban is fürdővárosként volt ismert, ezért itt magában a városban is, de a szélesebb környéken, sok múltbéli maradványt találtak. Sajnos Lutra Edipsu-nak a mai napig nincs egy megfelelő múzeuma a leletek tárolására. Az 1970-s években begyűjtött maradványokat eleinte egy régi épületben őrizték, ma pedig az állami fürdő épületét díszítik Az épületben egy terem van ezeknek az őrzésére kialakítva, de nagyon sok szobor és oszlopmaradvány szétszórtan található meg az épület belsejében, kitéve a pornak, szennyeződéseknek és rongálásoknak.

A kiállítóteremben lévő leletek:

Kerasia

Kerasia a Xiron Oros hegység egyik oldalán, 600 m magasban  lévő falucska. A Rovies-től 25 km-re, fél órás kocsikázásra lévő település és környéke nagyon jelentős természet-történelmi szempontból.

Kilátás a Kerasia felé vezető útról

Thoricus - a legrégibb ókori színház

A Thoricus-i színház talán a legrégebbi színháza Görögországnak. Ez a nagy fontosságú archeológiai hely őrizetlenül és elhagyatottan áll Lavrio város közelében, régi nagyságának poraiban. A színházhoz bárki ellátogathat, aki saját személygépkocsival érkezik le Athénig, össze lehet kötni a Sounio foknál lévő Poszeidón templom meglátogatásával. 

Búvárpark Evián

Az Eviai öböl 26, közeli távolságban lévő, hajótörést szenvedett maradványai körül, búvárcentrumot szándékoznak kialakítani az érintett megyék önkormányzatai. Legalábbis ebben egyeztek meg az elmúlt szerdán az illetékesek, akiknek neveit most nem sorolom itt fel, mert úgysem ismeri őket a kedves olvasó. 2006 óta dolgoztak a víz alatti területeken lévő, régiségek felfedezéséért felelős szakemberek, és végül sikerült behatárolni az Attica félsziget, valamint dél Evia között egy térséget, ahol számos ókori és Bizánc-kori lelet van a tengerfenéken. Pontosan 19 archeológiai terület és 26 hajótörés köré fog a tervezett búvárcentrum összpontosulni.

(A képeken a Helmstedt látható: Az 1877-ben épített hajó Karystos közelében süllyedt el és ma 70 m mélységben található a roncsa.).

Görög érdekességek: Szent Theodora templom

A Pelloponéz félsziget közepe táján, a Pyrgos és Kalamata közötti hegyvidéken, van egy kicsi erdei templom, amelyik bekerült a Guiness rekordok könyvébe. Mégpedig azért, mert a kistemplom vékony tetején 17 nagy fa fészkel, a csodával határos módon nem nyomják agyon a templomot, de egyetlen gyökerecske sem látszik a falakon belül.

A templom egy Vasta nevű falucskában van, Arkadia megyében, és valamikor a XII. sz-ban építették Szent Theodora emlékére. Görög katolikus vallásban jártasak számára mondom, nem az Alexandriai Szent Theodora-ról van szó, hanem a Vasta-beli Szent Theodora-ról, arról, akit mártír élete és halála miatt szentté avatott a görög katolikus egyház.

A Chalkida-i Vajlu ház

A legtöbben akik észak Evián nyaralnak, elmennek egy napos kirándulás keretén belül Chalkida-ra. Chalkida szigetünk fővárosa és jelentős történelemmel rendelkezik. A mai modern városban nem könnyű megtalálni a történelmi maradványokat, látnivalókat, ezek szétszórtan találhatók meg a  város területén, de maga a múzeum sem olyan nagy és jelentős, mint a közelben lévő Eretria-beli múzeum.

Akit az építkezési stílusok érdekelnek, annak érdemes lehet megnéznie a Vajlu palotát, mely az Agia Paraskevi téren található, pontosan szemben az ugyanolyan nevű templommal.

A Parthenon története

Kostantin (Costa) Gavras görög filmrendező egy 7 perces videóban bemutatja a Parthenon történetét. Mindenkinek ajánlom, aki nyáron el szeretne látogatni az Akropoliszra. A kisfilm végén Lord Byron "The curse of Minerva" versének egy részét szavalják el. A magyar szövegért ne felejtsetek a cc gomba kattintani a jobb alsó sarokban.

A filhellén Lord Byron verse, melyet 1807 márciusában írt, csak privát kiadásban volt olvasható. Az eredeti angol verset ITT lehet elolvasni.

2016

Minden kedves olvasónak nagyon boldog, egészségben, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok!

Eviára az új év hóval, hideggel érkezett. December utolsó napján lehavazott mindenhol. A január elseje azonban már csípős hideggel, de gyönyörű napsütéssel köszöntötte az új esztendőt.

Limni, december 30-n, Kostas Kalinderis képe