Thoricus - a legrégibb ókori színház

A Thoricus-i színház talán a legrégebbi színháza Görögországnak. Ez a nagy fontosságú archeológiai hely őrizetlenül és elhagyatottan áll Lavrio város közelében, régi nagyságának poraiban. A színházhoz bárki ellátogathat, aki saját személygépkocsival érkezik le Athénig, össze lehet kötni a Sounio foknál lévő Poszeidón templom meglátogatásával. 

Thoricus egy jelentős délkelet-Attikai városállam volt, amely a közeli Lavrio városban folyó fémkitermelést ellenőrizte. Az ókorban Lavrio-ban ólom és ezüstbányászatot folytattak.

Christopher Wordsworth, angol utazó így ír a vidékről:

"A távolság Anaflysto és Thoricos között 60 stadion. És valóban, a Sounion fok ugyanennyire van mindkét ponttól, 60 stadionnyira. Így ez a három ókori város egy egyenlő oldalú háromszöget képez. Átszeljük a félszigetet és kiérünk a keleti partra. Thoricus, a mai Therico felé vesszük utunkat. A dombok tele vannak alacsony cédrusokkal. A földön régről ottfelejtett rozsdakupacok, jelezvén a hajdani fém nyomait, melyben bővelkedett ez a föld."

Történelem

Ezt a nagyon fontos történelmi helyet ma szabadon lehet látogatni, nincsen bekerítve, nincsen őrizve, nincsen féltve, nincsen vigyázva, szabadon áll, kitéve az idő és a szeszélyes turisták kedvének. 1820-tól kezdődően itt folyamatosan ásnak és keresnek, de nem őriznek. 1963-1976 között ásatásokat végzett itt a Belgiumi archeológiai intézet, fontos leleteket hozott felszínre. Az Athéni Archeológiai Intézet majd az Amerikai Klasszicista Tudományok Iskolája is kutatta a helyet, de sajnos állami támogatás ide már nem jut.

A kutatások nyomán kiderült, hogy Thoricus egyike a legrégebbi Attika-i városoknak és tengerészeti véd pontoknak. Már i.e. a 4. sz-tól lakták, kikötője nagy forgalmat bonyolított le a közeli fémkitermelés miatt. Az ásatások arról tanúskodnak, hogy fémet az i.e. 3. évezredben kezdtek el itt kitermelni, az ezüstre pedig i.e. az 1500-s években találtak.

Az ókori Thoricus-i színház - metszet

A mitológia szerint Thoricus városát Kekrops alapította, majd egyike volt azoknak a városállamoknak a 12-ből, melyeket Thészeusz egyesített egy várossá. 

A Pelloponéz háború ideje alatt a várost az athéniek megerősítették, hogy így tudják a fémkitermelést védeni. A fémtartalékok kiürülése után a város hanyatlásnak indult. Miután a római hadvezér Sylla csapata i.e. 86-ban elfoglalta, a város kiürült. Utána még egy ideig lakták, de i.u. a 6. sz-ban,a  szlávok betörése után végleg elhagyták lakói.

Az ásatási terület

Az ásatási terület legfontosabb és legérdekesebb helye az ókori színház maradványa. A szakemberek úgy hiszik, hogy a legrégibb fennmaradt ókori színházról van szó, görög földön legalábbis. Úgy számítják i.e. 525-480 között épülhetett és téglalap alakú színpad, valamint 21 soros nézőtér alkotják.

Különlegessége az, hogy míg az újabb kori színházak félkör alakúak, addig a Thoricus-i színház ellipszis alakban lett kialakítva, a jellegzetes téglalap alakú színpaddal középen. A színház volt ókori Thoricus város középpontja, nem csak előadásokat tartottak itt, hanem közgyűléseket és egyéb eseményeket.

A 4. sz-ban a színházat felújították és egy új falat húztak a völgy felé eső részébe. Ugyanakkor a nézőteret kibővítették még 12 sor ülőhellyel, így a színház befogadóképességét 6.000 nézőre növelve.

A színház területén egy Dionüszosz templom is volt, valamint szobák a színészek elszállásolására. A komplexum keleti részén egy nagyobb terem állt, melyben a szakemberek úgy hiszik, a közgyűlések előtt készültek fel a  témákkal az illetékesek.

Érdekességszámba megy, hogy a színpadhoz nagyon közel, déli irányban található a temetkezési hely, melyet i.e. a 6-4 sz.-ban használtak. Északi irányban a Velaturi dombon találhatóak a mükénéi sírok. Összesen ötöt találtak, egyik nagyobb mint a másik, de maga a körülöttük lévő terület is nagyon gazdag leleteket adott. Ezek azt bizonyítják, hogy ezen a helyen fontos és nagy imádati központ lehetett.

De a leletek másról is mesélnek. A színházhoz közel volt az ókor talán legnagyobb "fémmosója". Ezt az i.e. 6. sz-ban építették és arra szolgált, hogy a kitermelt, darabolt és átszitált fémet további procedúrákkal jobban megtisztítsák, átmossák. 

Az ásvány egy barlangon keresztül érkezett a fémmosóba, ezen nagy mennyiségű fém és ezüst maradványokat találtak. Fontos megjegyezni, hogy ebből az ezüstből készültek az első attikai négydrachmások, az athéni érme, mely majdnem 5 századon keresztül uralta az akkori civilizált világ kereskedelmét. Az érmének egyik oldalán Athéné volt megformázva, másik oldalán pedig Athén jelképe, a bagoly.

Ez a hely volt a fő pénzforrása Athénnek az "aranykorban". Ez a fémkitermelő, a többivel együtt a térségben, 750 talentumot adott a városnak minden évben. Ebből a pénzből sikerült Themisztoklésznek a híres athéni flottát létrehozni.

A településtől délnyugatra lévő dombon, az 5. sz-ból származó dór naosz maradványai vannak, melyet "Demeter és Kóré" naoszaként jelölnek az itt talált táblákon. A mitológiában szó esik arról, hogy egyszer mikor Demeter Krétáról utazik Elefsinára, kalózok foglya lesz, akik itt tartják őt fogságban. 

Demeter és Kóré naosza

A színház és a körülötte lévő ásatási terület kívül esik az Athénba érkezők érdeklődési körén, hisz a legtöbben nem is hallottak róla. Az utazási irodák nem szerveznek ide utakat és olyan helyen van, ahol idegen turista nemigen jár el, annak ellenére, hogy tulajdonképpen Athén mellett található. Aki Sounion-ra tervez ellátogatni, feltétlenül vegye tervbe Thoricus-t is. Az ősrégi köveken sétálva, el lehet gondolkodni az élet milyenségén, a hely hajdani nagyságán, azokon az időkön mikor 6.000 ember ült a nézősorokban és a városban nyüzsgő élet volt.