Patmos: a gazdagok szigete?

A vár
Az utóbbi években Evangélista Szent János apostol szigete, a gazdagok szigetévé vált. Ugyan Mykonos híres arról, hogy a nemzetközi jet-set villái itt találhatóak, Patmos-on ugyanannyi, ha nem több celeb megfordul évente. A különbség a két sziget között az, hogy Mykonos trendi szigetként hirdeti magát, míg Patmos-on egy nagyonis bensőséges, zárt mágnás-klub alakult ki, ahol az adás-vételek, bérbeadások és -vételek nagy csendben és titoktartás közepette történnek. 

Prokopi ünnep-napokon

A Prokopi nevű településről eddig nem született külön bejegyzés, mert egyetlen nevezetessége van: Oroszországi Hitvalló Szent János temploma és a szent ember földi maradványai, melyet ezüstből készült, üvegfedelű koporsóban őriznek. A május 27-i nagy búcsúünnepségről ITT lehet olvasni.

Prokopiban mindig van nyüzsgés hétvégén, mert sok hívő zarándokol el ide, főleg a szent ünnepe előtti és utáni hónapokban. Még hetekkel az ünnep után is lehet látni gyalogosan, a hegyen átkelő turistákat, akik még a 70 km-re lévő Chalkidából is indulnak. Annak ellenére, hogy maga a település jelentéktelen és nincs tengerközelben, az idelátogatók magas száma miatt a lakosság nagy része kereskedelemmel foglalkozik. A templomtér körül ajándékboltok vannak,  melyekben a kínai ócska kacaton kívül remek helyi édességeket valamint helyileg készített árukat lehet vásárolni. Érdemes ellátogatni ide, bemenni a templomba, gyertyát gyújtani a szent tiszteletére, majd venni valamilyen helyi jellegzetességet ajándékba az otthoniaknak. A Prokopi-beli kirándulást össze lehet kötni egy Pili-beli kirándulással, hisz Pilinek gyönyörű tengerpartja van.

Jöjjenek hát a képek, melyeket Pünkösdkor készítettem Prokopi-ban:

A templom, melynek bejárata a hegy felé néz, a terecskére pedig a hátsó falak.

Oroszországi hitvalló Szent János- interjú részlet és Ürgüp

A görög látogató számára észak Evia fő látványosságai a kolostorok, valamint Oroszországi Hitvalló Szent János temploma, amiről már írtam ITT.
A főzős dokumentumfilm forgatásai során megint eljutottam ide és megint beszélgettem Vernezosz Jorgiosz teológus-gondnokkal, csakúgy, mint 2009-ben, amikor magyar újságírókat kalauzoltam a vidéken. A mostani beszélgetés mondhatnám jobban sikerült, és habár már számtalanszor foglalkoztam Szent János meséjével, és nem vagyok ortodox, sem kimondottan vallásos, az egész történet megint mélyen megérintett. Nem is annyira a Szent élete és halála, mint az, ami utána következett, az emberek vak hite és önfeláldozása, valaminek az oltárán, amiben hisznek. Így hát amint időm engedte, megnéztem a világhálón, hogyan néz ki manapság a Törökországi Prokopi.
A történet érthetőségéért idézem a Vernezosz Jorgiosszal folytatott beszélgetésem részleteit, melynek egészét majd a "Görög ízek és vidékek" filmben láthatjátok-hallhatjátok, majd lennebb pár szóban megmutatom a mai török Prokopi-t.

A Szent János kép alatti török felirat a mai Ürgüp-ban

Bubulina, az 1821-s szabadságharc hősnője

Mikor Spetses szigetét meglátogattuk, elmentünk a Bubulina múzeumba.


Tudtam, hogy Bubulina nemzeti hősnő, de a történetét nem igazán ismertem.
A privát múzeum Bubulina házában van berendezve, mely egy 300 éves „arhontiko” – így nevezték a múlt században a mai villáknak megfelelő úri-házakat, melyek általában magukon viselték a helyi építészeti stílus minden jellegzetességét. A múzeum a sziget fővárosának központi kis utcájában van, nagyon közel a parthoz. 


Szépen karbantartott épület, az udvaron több sor székkel árnyékban, ahova leültettek bennünket, majd hosszan, alaposan és nagyon szenvedélyesen egy fiatal idegenvezető hölgy elmesélte a hősnő történetét. Azt elfelejtettem megkérdezni, angolul el tudják-e mindezt mondani, de gondolom, hogy igen. Azt sem tudom, egy-két embernek tartanak-e ilyen alapos, 40 perces idegenvezetést, de gondolom talán várnak mindig kicsit, hogy többen összegyűljenek. Ezekről a részletekről elfelejtettem érdeklődni. Ugyancsak az udvaron van egy kis kiállító asztalka, ahol különféle emléktárgyakat lehet vásárolni, és több olyan könyvet amik Bubulinával kapcsolatosak. 


Az udvarról a szép erkélyen keresztül beléphettünk az úrház emeleti lakosztályaiba, ahol két csoportra osztottak és 2 idegenvezető foglalkozott velünk, valószínűleg azért, hogy a tumultust elkerüljék a szobákban. A kiállított tárgyak természetesen a régi lakberendezés részei, fegyverek, porcelánok, régi könyvek, a felszabadító harcokkal kapcsolatos dokumentumok, Bubulina hajóinak képei és miniatűr másai, személyes tárgyak, korabeli térképek, csipkék, családi portrék, mellszobrok, ugyanakkor megcsodálható a nagy szalon csodálatos kézzel faragott fa mennyezetburkolata.


Bubulina mellszobra az erkélyen, a bejáratnál.

És akkor elmesélem ki is volt Bubulina.

A Bubulina néven történelembe nevét beíró asszony, az 1821-s görög szabadságharc hősnője. 1771-ben született a Konstantinápolyi börtönben Laskarina Pinotsi néven, amikor az anyja haldokló apját látogatta itt meg. Az apját, Stavrianos Pinotsi-t, a törökök börtönözték be, mivel részt vett az 1796-1770-s Pelloponézoszi „Orlov-i” felkelésben és ott is halt meg. Ezek után anyja a csecsemő lánnyal visszatért Hydra szigetére, ahonnan mindkét szülő származott. 4 év után az anya feleségül megy Dimitrios Lazaru-hoz, akit, mivel ő maga is részt vett az 1770-s pelloponézoszi felkelésben, Orlov-nak „becézett" mindenki. Hogy ezt megértsük, tudnunk kell, hogy Orlov-ról nem csak egy finom francia étel juthat eszünkbe amit ma Orloff-i csirke néven lehet megkóstolni a vendéglőkben :), hanem az Orlov nevet viselő orosz arisztokrata család. Ennek egyik tagja, Alexis Orlov gróf volt az, kinek a nevéhez fűződik a görög szabadságharc megelőzőjének, az 1770-s Pelloponészoszi felkelésnek a kirobbantása. Szóval visszatérvén hősnőnkhöz, anyja férjhez megy a Spetses-i „Orlov”-hoz és így életük színhelye a gyerek 4 éves korától a Spetses-i ház lesz. Bubulina a forradalom reményének zászlaja alatt nő fel, olyan családban ahol egy apa ezért halt meg és a pótapa is ennek szenteli életét, nem csoda ha neki a fegyverek közelsége és a haza dolgai a természetesek és nem a babák, lányos játékok.


Szalon Bubulina Spetses-i házában

1788-ban, 17 évesen férjhez megy D. Janouzához, akinek 3 gyereket szül. Mostohaapja és hajóskapitány férje is nagy vagyonnal rendelkeznek, így Bubulina jómódban él. 1797-ben férjét megölik a kalózok és 4 év után Bubulina Dimitris Bubulis felesége lesz, innen ered a Bubulina név. Szül még 4 gyereket és közben a vagyont igazgatja, melynek nagy része az ő öröksége, a többit meg új férjétől kapja. Bubulis is részt vett az Orlov-i harcokban, ő maga is hajóskapitány és sajnos ugyanaz a halál a része mint Bubulina első férjének, kalózok ölik meg.

A fiatal Bubulina.

Bubulina 40 évesen hatalmas vagyon örököse –hajók, készpénz, telkek - és 7 gyerek anyja. Vagyonát okosan forgatja, közben halad a férjei és szülei által megszabott úton, vagyona nagy részét fegyverkezésre költi és hajók készítésébe fekteti, a felkelést szervezi. A törökök megneszelik készülődését és el akarják vagyonát kobozni azzal az ürüggyel, hogy második férje hajói részt vettek az 1770-s eseményekben. Bubulina nem ijed meg, elmegy a Konstantinápolyi udvarba, ahol Stroganov (megint egy jó kis kaja!:)) filhellén követ segítségét kéri. Stroganov miután segítségéről és jóindulatáról biztosítja, azt ajánlja neki, menjen el egy időre Krimea-i birtokára, melyet I. Sándor cár ajándékozott neki. Mielőtt Bubulina elhagyja az udvart, kihallgatást kér II. Mahmut szultán anyjától akire mély benyomást tesz, annyira, hogy az meggyőzi fiát, ne bántsa Bubulina vagyonát.


Bubulina a Konstantinápolyi „Filiki Eteria” tagja lesz, ez az a titkos szervezet, melynek feladata a görög szabadságharc kirrobantása és Görögország szabaddá tétele. Tagjai fanarióta görögök, oroszországi görögök valamint Görögország vezető családjainak tagjai. Egyik vezető személyiség Alexander Ipsilanti herceg (az ui. nevű Moldova és Havasalföld vajdájának az unokája).
Az egyetlen nő aki tagja lehet, az Bubulina.

Mielőtt Spetses-i házába visszatér, idegen kikötőkben Bubulina fegyvereket vásárol, melyeket házában raktároz a felkelés kirrobbanásáig. Nekifog az akkori legnagyobb görög hadihajó megtervezésének és gyártásának. A 18 ágyús, monumentális „Agamemnon” 1820-ban lesz kész. Nevét a mitikus Mükénéi királyról kapja, aki sikeresen elvezette a görög hajóhadat Trója falai alá. A szultánnak jelentik a hajó készítését, ilyen- olyan csellel mégis sikerül azt vízre engedni.


Bubulina ekkor már egy igazi vezér, akinek komoly hajóhada és serege van. 1821 március 13-n hajójára felhúzzák a felkelés zászlaját, melyet Bubulina tervez. Április 3-n Spetses a török ellen fordul.


Az "Agamemnon".

Bubulina eleinte csak vezető szerepet tölt be, majd hadai élére áll. 8 hajóval vonul Nafplió ellen, mely török stratégiai pont. Novemberig tart az ostrom, majd Nafpliót beveszik és ez lesz a szabad Görögország fővárosa, Bubulina új hazája.

Nafplió után Monemvasia és Tripolitsa felszabadítása következik, ez utóbbiban a szultán anyjának tett ígéretéhez híven megmenti a szultán háremét és gyerekeit, azoknak egy hajuk szála sem görbül. Megismerkedik a nemzeti hős Kolokotronissal, gyerekeik összeházasodnak, a felszabadulás utáni polgár háborúban Kolokotronis-t segíti.


Miután minden vagyonát a szabadságharc ideájának áldozza, megcsömörlik és csalódottan a polgárháborútól visszatér Spetsesre, ahol 1825 május 22-n hőshöz nem méltó halált hal. Az alig 50 éves asszony egy családi problémát próbál megoldani. Az egyik fia megszökteti Eleni Kutsi-t, egy gazdag család leányát. A család a lányt nem akarja hozzáadni, mivel tudják, hogy Bubulina minden vagyona a felkelésbe veszett. A Kutsi család jó pár tagja Bubulina ablaka alatt gyülekezik, Bubulina pedig az ablakban. A heves összeszólalkozás eredménye: valaki homlokon lövi az asszonyt. Senki nem tudja ki volt, soha nem derül fény a dologra, ha a Kutsi család tudja is, ezt a titkot jól őrzik.
Így a tenger-járt asszony, akinek a neve egyet jelent a görög szabadságharccal nagyon is prózai módon kell itt hagyja ezt az árnyékvilágot.


A Spetses-i tengeri csata.

Gyerekei az Agamemnon-t az államnak ajándékozták, Bubulinának halála után az oroszok az admirális címet adományozták, ő az egyetlen nő, aki ezt a címet megkaphatta.
Élete sok művészt megihletett, képét sokan megfestették, sokan írtak róla, elbeszélések, versek, könyvek szereplője, de népi daloké is.

Élete a hazáért való önfeláldozás példaképe, olyan dologé, amit ma egyre kevésbé tudunk elképzelni..

Görög nemzeti zászló


Tudjátok mit jelképeznek a kék-fehér csíkok a görög zászlón?

általánosan elfogadott népi hagyomány szerint a 9 csík az "Eleftheria h Thanatos" mondat 9 szótagát jelképezi (E-lef-the-ri-a h tha-na tos). Ez azt jelenti: "Szabadság vagy Halál".
Az 5 kék csík a Nagy Konstantin idejéből származó "En Touto Nika" ("ezzel győzni fogsz!"), mellyel a keresztre és Krisztusra utalnak) mondat 5 szótaga. 

Vaggelio C apartmanok


A Vaggelio ház Észak Évia egyik legismertebb üdülőhelyén, Agia Anna-n, vagy Agkali-n található. A ház közvetlenül a parton van, elülső apartmanjaiból a hosszú tengerpartra és a végtelen messzeségbe vesző Égei tengerre nyílik kilátás.
Tökéletes nyaralóhely azoknak, akik olyan helyen szeretnének nyaralni, ahol ne legyen tömegturizmus, de azért az esti szórakozásról sem mondanának le. Tengerparti fekvése megkönnyíti a nyaralást, elég egy fürdőtörülközővel pár lépcsőn lemenni és máris a parton találhatja magát a vendég. A rengeteg ernyős nyugágy ingyenesen illetve fogyasztás ellenében használható,  akár egész napra fentartható, és az augusztus 15-i napokat kivéve (kb. egy hét előtte és egy hét utána), soha nincsenek annyian itt, hogy ne lenne kényelmes férőhely mindenkinek. Megkönnyíti azok dolgát is, akik nem szívesen cipelik magukkal a nélkülözhetetlen napernyőt. A ház frontális részén, közvetlenül a parton, családi taverna működik. Parkolási lehetőség közvetlen a bejáratnál, a tengerre merőleges kisutcában.

Vaggelio B apartmanok


A Vaggelio ház Észak Évia egyik legismertebb üdülőhelyén, Agia Anna-n található. A ház közvetlenül a parton van, elülső apartmanjaiból a hosszú tengerpartra és a végtelen messzeségbe vesző Égei tengerre nyílik kilátás.
Tökéletes nyaralóhely azoknak, akik szeretnének a tömegturizmustól eldugott helyen nyaralni, de azért az esti szórakozásról sem mondanának le. Tengerparti fekvése megkönnyíti a nyaralást, elég egy fürdőtörülközővel pár lépcsőn lemenni és máris a parton találhatja magát a nyaraló. A rengeteg ernyős nyugágy ingyenesen használható és az augusztus 15-i napokat kivéve, soha nincsenek annyian itt, hogy ne lenne kényelmes férőhely mindenkinek. Megkönnyíti azok dolgát is, akik nem szívesen cipelik magukkal a nélkülözhetetlen napernyőt. A ház frontális részén, közvetlenül a parton, családi taverna működik. Parkolási lehetőség közvetlen a bejáratnál, a tengerre merőleges kis-utcában.

A Don Pacifico affér - Υπόθεση Πατσίφικο και τα Παρκερικά

1850 január 3-n kezdődik a Don Pacifico nemzetközi affér Athénban. Don Pacifico,  egy Gibraltári születésű zsidó, angol állampolgár, aki Portugál konzulként került Athénba. Abban az időben már nem működött konzulként, mivel többnyire kétes ügyletekbe keveredvén, nem végezte munkáját megfelelően és menesztették.
Athén, habár már szabad állam fővárosa, abban az időben a három nagyhatalom ellenőrzése alatt állt: Anglia, Franciaország, Oroszország.
Történt hogy 1847 Húsvétjakor Mayer de Rothschild bankár látogatott el hivatalos ügyekben Athénba. A görögöknél már akkor is az a szokás járta, ami ma is vidéken, hogy a húsvéti ünnepek alatt szimbolikusan elégetik Júdást. Mivel a görög kormány pénzt akart Rothschildtól szerezni és attól tartott, ez a színjáték Rothschild-t sérti, betiltotta a szimbolikus Júdáségetést.

Az Evia-i öböl Titanic-ja



A XX. sz. egyik legnagyobb tengeri katasztrófájának helyszíne az Evia-i öböl déli része. 1947 január 19-n, a Szaloniki és Pireusz között közlekedő Himara (Χείμαρρα)  utasszállító hajó, a tenger mélyére süllyedve, 385 emberéletet vitt magával.

János Apostol templom Pili-ben

Pár méterre Pili központi strandjától egy 1350 körül épült kistemplom található, mindig zárva. Csak ünnepnapokon nyitják ki, vagy kérésre. A templomocskában ritka freskókat őrizgetnek, nagyon ritka, hogy ebből a korból származó templom falai teljesen fedve legyenek freskókkal. A templom sajnos az idők folyamán rengeteg rongálást megélt, de még így is nagy benyomást tesznek a szemlélőre, különösen a pokollal kapcsolatos jelenetek.





A Rovies-i torony

A Papadopoulos család tulajdonában van ma Rovies egyik látványossága, a frank torony. A tornyot 1256-ban építette Guglielmo II di Villehardouin, ő volt az utolsó frank hercege Achaia területének. Az épületet csiszolatlan kövekből húzták fel, melyeket a közeli folyóból hordtak ki. A török uralom alatt a torony azért maradt épen, mert beleköltözött a vidék török ura. A felszabadulás után Apostolos Dumas, egy odesszai görög ember vette meg, neki a leszármazottjai a mostani Papadopoulos család. 1930-ban Antonis Papadopoulos a tornyot egy baleset után meg szerette volna erősíteni és betonnal bevonta a nagyrészét. A tornyot nyaranta megnyitják és helyi kézműves kiállításokat rendeznek a földszintjén.

A Jáltra-i Szent Mária templom

Jáltrától (vagy Gialtra) északra, a Marathia területen található észak Evia legrégibb temploma, a Panagia (Szent Mária) templom. Az építési stílusából arra lehet következtetni, hogy az első keresztény években épülhetett. 2,30 méteres falak maradtak fent, valamint Szent Mária freskójának részletei. A 15. sz-beli kalóztámadások, utána pedig az enyészet, elhanyagolás, majdnem teljesen lerombolták az épületet. Közvetlen melléje új templomocskát építettek a mai Jáltra-i lakosok.

Az Artemisio-i tengeri csata színhelye

A Pefki és Agriovotano közötti terület, mely a mai Artemisio-hoz tartozik az i.e. 480-ban bekövetkezett nagy tengeri ütközet helyszíne a perzsák és görögök között. Miközben a perzsa sereg Thermopülénél harcolt, addig a hadiflotta itt, Artemisio-nál ütközött először görög ellenállásba. A tengeri csata 3 napig tartott, addig, amíg hírt nem kaptak a görögök a Thermopülei vereségről. A perzsáknak nagyon nagy károkat okoztak, így ennek a csatának köszönhetően gyengült meg a perzsa hajóhad annyira, hogy Salamina-ban,  az oda visszahúzódó görögök legyőzhették végleg őket.

A mozgó képen a perzsák a sárga zászlóval, a görögök a fehér zászlóval. A kép a 3 napos Artemisio-i ütközetet mutatja be.


Erről a helyről került ki a 19. sz. elején a híres Poseidon és a bronz lovas szobor, melyeket ma az Athéni múzeumban lehet megtekinteni.



Az egész Artemisio körüli térség fontos történelmi hely, sok ókori és bizánc-kori leletet találtak itt a kutatók.
Az Artemisio-i tengeri ütközettel hozzák összefüggésbe a Pefki-ben talált Artemisz naoszt, ezt az istennőt Evia-szerte imádat és tisztelet övezte.









Az Orei-beli várrom

Nincs pontos adat arról, mikor épülhetett a vár, melynek romjai ma is láthatóak Orei egyik dombján. A szakemberek szerint a domb is mesterségesen készült. A vár alatt két vészkijárat volt, mindkettőből hosszú föld alatti alagút vezetett a közeli városokba, az egyik Asmini-be, a másik Istiéá-ba. Ez utóbbi alagút olyan széles volt, hogy 2 ló által húzott szekér is elfért benne. Az alagút bizonyos részei ma is épen húzódnak Istiéá házai alatt. 

A várból nem sokat látni ma, csak a külső falak részei maradtak meg, de a csodálatos kilátásért is érdemes felkeresni ezt a történelmi helyet.










Ellinika - Agios Nikolaos (Ελληνικά - Άγιος Νικόλαος)


Ellinika-Agios Nikolaos part: észak Evia talán legfestőibb finom homokos partja.

Ellinika egy kis település Evia-nak az Égei tenger felőli oldalán, pontosan szemben az "Egér" szigettel (Pontikonisi) és Skiathos szigetével. A stranddal szemben, úszásnyi távolságra, van egy picuri kis sziget, rajta egy kis fehér templomocskával melynek a neve: Agios Nikolaos, vagyis Szent Miklós. Ellinika falunak a partját ezért ezen a néven ismerik. Ellinika fő és egyetlen nevezetessége: a csodálatosan szép, homokos part. A település maga csendes, szórakozási lehetőségek inkább csak a tavernákban rejlenek, igaz, hogy évről évre egyre jobban kiépül és egyre több turista befogadására képes.

Az Orei-beli bikaszobor

Óriási sziklatömbből kifaragott bikaszobor, melyet I Macedón Démétriosz király tiszteletére készítettek akkor, amikor a makedónok uralták a görög vidékeket. Ez volt az egyik szobor a sok közül, mely az ókori Orei városát díszítette. A szabad ég alatt állt a tengerparton, pár éve végül vitrinbe helyezték, hogy így védjék az időjárás viszontagságaival valamint a rongálókkal szemben.



Parthenon

Az athéni Akropoliszon lévő óriási építmény, a Parthenon, egyike a világ leghíresebb történelmi épületeinek. A mai napig a görög szív egyik legkedvesebb szimbóluma, a szépség, erő, művészetek, a demokrácia jelképe.

Sajnos a valamikori csodálatos épületet az eltűnt évezredek alaposan megviselték, idegen betolakodók rongálták, rombolták és fosztogatták, a görög lélek számára szent területeit szentségtelenítették, és azt csináltak belőle, amit ma láthatunk: romot.

A 42 m magas Athéne szobor is már csak emlék, hisz még a római időkben eltűnt, valószínűleg megsemmisült. A Parthenon belső és külső területén, a falakon lévő többi szobor legnagyobb részét lerombolták, széttörték vagy a világ különböző tájaira hurcolták. 

Itt lehet látni egy nagyon jó kis videót, ami valamennyire érzékelteti, milyen volt ez a nagyszerű épület.


További beírások a témában:


Nissiotissa



A Nisiotissa egy gyönyörű part a Neos Pyrgos nevű település mellett. A parttal szemben a tengerben, úszással is elérhető távolságban ugyanolyan nevű kis sziget található, melyen a velenceiek uralma alatt épült őrtorony romjai találhatóak.

Görög tél

Az athéni tél 1900-2012 között, 113 éves statisztika alapján

Nagyon érdekes átböngészni az elmúlt 113 évre szóló téli statisztikát. Sok érdekeset lehet belőle megtudni. A főbb pontokat kijegyzeteltem, de a szakszerű magyarázatokba már nem mennék bele, mert egyrészt nem értek hozzá, másrészt nem ezen az oldalon van a helye. A statisztikát az Athéni havazással kapcsolatban készítették, ami pontosan a mai Athén központi részét jelenti. Azért van ez így, mert 100 évvel ezelőtt még nem léteztek a mai külsőbb kerületek.

1933 Athén
Az első érdekes adat, hogy az 1900-2012 periódusban, tehát az elmúlt 113 évben összesen 519 napon havazott Athénban, ez pedig 4,6 nap/év átlaghavazást mutat.

A leghavasabb évek: 1911, 1929, 1948-1959 közötti periódusok, 1983, 1987 és 1991 voltak.
A bajnokév: 1929, ebben az évben összesen 15 havas nap volt Athénban, ami bizony nagyon soknak tűnik manapság, hisz Athén központi részében ma rendkívül ritka vendég a hó. A ranglista következő helyein 1992, 1983 és 1911-s évek állnak, mindegyik 12 havas nappal.

Dr. George Papanicolau


Dr. George (Giorgos) Papanicolau (1883/05/13 - 1962/02/19), vagy ahogyan "becézik", dr. Pap, görög (eviai) származású amerikai orvos, biológus, filozófus, zenész, de főleg kutató volt, úttörő a hámsejtekből végzett rákkutatásban, a Pap teszt feltalálója. Annak a tesztnek a feltalálója, melynek bevezetése a világ kórházaiba, több millió nő életét mentette meg.

Agios Dimitrios (Szent Demeter)

Az Agios Dimitrios templom egy romos Bizánc-kori építmény, mely a Lutra Edipsos melletti Agios falu szélén (1 km) található. Érdekessége, hogy a Görögország területén található naoszokhoz képest, nagyon különleges építkezési stílusa van. Ilyen stílusú templom még a ma török fennhatóság alatt lévő Heybeliada szigeten lévő Panagia templom. A romos templom valószínűleg ókori naoszra épülhetett. Megmaradtak a külső falaknak és oltárnak részletei. Közvetlen mellette új templomot építettek a falubeliek.