Samothraki szállás

A két nappal ezelőtti bejegyzésemhez kapcsolódik a mostani. Ez a második Samothraki-beli szállás, amit megnéztem és lefényképeztem. Mindkét szállásra a képeken pózoló barátnőm vitt el, ő mindkét helyen lakott, és mindkét helyen meg volt elégedve. Az előbbi egy drágább szállás, a  jelen postban bemutatott pedig egy olcsóbb, pénztárcabarát szállás. Nagyon jó helyen fekszik, a főút mentén mely a fővárosból (főfaluból..) tart Therma-ba, pontosan az ókori városrész mellett. Kisgyerekekkel stresszes lehet az út közelsége miatt (nehogy kiszaladjanak..).

Anna ház

Az Anna ház Dafni (régi nevén Mantanika-ban) található, 7 km-re a legközelebbi tengerparttól és kb. 300 m-re az Agni stúdiótól. 

A külön kis ház ugyanazon az udvaron van, ahol kissé hátrébb a tulajdonosk háza is áll. Az ajtó a nagy szobába nyílik, melynek egyik részében található a konyha, a szoba közepén egy asztal négy székkel, mögötte egy kinyitható kanapé. A hálószobában, melynek be lehet csukni az ajtaját, van még egy dupla ágy. Külön kis fürdő tartozik a házhoz, zuhanyzóval. A házban van klíma, hűtőszekrény, villamos kályha, edények és télen központi fűtés.

Samothraki-szállás

Olyan kérdést kaptam emailben, milyen szállást tudnék ajánlani Samothrakin és erre itt válaszolok, mivel másnak is hasznos lehet.

Aki követi a blogom, az tudja, hogy több bejegyzésben is foglalkoztam Samothraki-val, mivel anno ott nyaraltam és magával ragadott a hely. Nem foglalkozom szállásközvetítéssel ezen a  szigeten, de nagyon szívesen megosztom a képeket, amiket két szálláson készítettem.

Mantoudi (fonetikusan Mandudi)

Mandudi. Talán nincs nála jellegtelenebb és a turizmus szempontjából jelentéktelenebb helység Észak Evián (meg ne haragudjanak rám lakosai, ha lefordítják és elolvassák..). Talán még soha ennyit nem is fényképezték mint én ma. Talán soha senki még nem figyelt igazán rá. Egy igazi mostohagyerek ő, pedig a szigetünk északi felének egyik fontos helysége, ugyanis van itt bank, az idei évig IKA ( a magyar TB-nek megfelelő, melyet a válság-megszorítások miatt most bezártak), orvosok, mindenféle szakik, elég olcsó (már a vidékhez képest) super marketek, pékségek, apróbb ilyen olyan üzletek, gimnázium és líceum + technikai líceum, nagy templom, fizioterápia, piac egyszer egy héten, fedett sportcsarnok, foci-, kosár és karatecsapat, egy elég széles folyó, fehérnemű készítő kisüzem, állatorvos, betegellátó sürgősségi központ orvosokkal.

Annabelle 42 év után megint találkozik a juhászával

Görögországban van egy olyan TV műsor, amelyik nemcsak hogy tartja magát majdnem 10 éve, hanem egyre jobb lesz. Ez a "Pame paketo" amit az ügyvédből TV-perszónába átváltozott Viki Hatzivasiliu vezet.

Ennek a műsornak a lényege, hogy egymástól régen távol került embereket hoz össze. Vannak olyanok akik 10, 20 de akár 40 éve nem találkoztak és elvesztették egymás elérhetőségét.

Ikaria szigete

..avagy IKARUS temetője

Ikária szigete, melyen a mondák szerint Ikarus van eltemetve, az Égei tengerbeli Keleti szigetcsoporthoz tartozik, ahova még a következő szigetek is tartoznak: Szamosz, Chiosz, Mitilini, Limnosz. Ez a szigetcsoport közvetlenül a Kis-Ázsiai part melett fekszik, Szamosz szigetét alig 2 km-nyi szoros választja el a most már török partoktól.

E szigetcsoport szépségei nagyban különböznek a Kykládok szigetcsoportnál megszokott természeti szépségektől. A jobbára nagyobb szigeteken lágyabb táj, erdős vidék, sziklák és hangulatos öblök fogadják a látogatókat.

Húsvét és szép Adonisz halála

Adonis születése

Húsvét ünnepe és szép Adonisz halála

Vajon eredhet-e a kereszténység előtti évekből a Húsvéti ünnep? 
Talán erre is választ kaphatunk ha európai kultúránk bölcsőjében keresgélünk.

A húsvét is mint a legtöbb keresztény ünnep ókori ünnepre épül illetve ókori ünnepet fed.
Eredetileg a mai húsvét idején volt az Adoniá-nak nevezett ünnep.

Ezeket minden tavasszal ünnepelték az ókori Görögországban, ilyenkor újból és újból felelevenítették Adonisz halálát. Ki is volt Adonisz? A görög mondakörben szépségéről híressé vált ifjú. Anyjának tulajdonképpen Smyrna-t lehet tekinteni, ki beleszeretett saját apjába, és azt el is csábítja.

(Balra: Adonisz születése, Guillaume T. de Villenave, Les Métamorphoses d'Ovide (Paris, Didot 1806–07). Eredeti utáni metszetek: Jean-Jacques François Le Barbier (1739–1826), Nicolas André Monsiau (1754–1837), ésJean-Michel Moreau (1741–1814).

Húsvéti tojás

Húsvéti tojás

A világteremtő tojás a legősibb orpheuszi kozmogóniában jelenik meg, ahol Érosz, a szerelem görög istene egy olyan tojásból bújik elő melyet az Éjszaka szül. (Lekatsas, Eros, 3.fej)

Ez az a kozmogóniát eredményező tojás amellyel találkozhatunk Egyiptomban, Föníciában, Perzsiában, Afrika egyes vidékein, Indiában, Tibetben, Indonéziában, Polinéziában, Kínában, Japánban, a szibériai törzseknél, Finnországban és a balti államokban.
Mircea Eliade sok helyen utal arra a tényre, hogy a földünkön sok nép hite szerint, a tojás az emberi lét kezdete, szerinte India és Indonézia a tojás mítoszának a szülője. Ezeken a helyeken úgy véli, a tojás az ember teremtését kutató anthropogénia modellje és a világ teremtését jelképező szimbólum Keleten a tojás ugyancsak a természet újjászületését jelképezi, ezért is van az Újévi ünnepekkel összekötve.

Húsvéti gyertya

Húsvéti gyertyaégetés, honnan eredhet?

A görög húsvét elválaszthatatlan tartozéka a „lámbádá”, az ünnepi gyertya.

A hagyomány szerint minden gyermek gyertyáját a keresztszülő adja ajándékba, mely gyertyák manapság már nagyon ötletesek. Körülbelül fél méter magasak, színesek, játékos avagy vallási jellegüket a rájuk applikált figurák, virágok, díszek adják meg. Kisfiúnak kéket, zöldet, kislánynak pirosat, rózsaszínűt, fehéret szokás venni. Ezeknek a gyertyáknak fő feladatuk hogy húsvét szombatján, az éjféli mise alatt az örök világosságot jelképezve égjenek a kicsi kezekben. Az égő gyertyákkal szokás a templomot körbejárni, de Nagypénteken az epitáfium menetet is kísérni.

 A szombati éjféli mise után gyertyák viszik az otthonokba a templom szent tűzét, majd a gyertyákkal rajzolnak füstös keresztet az ajtófélfák fölé, elűzve a rosszat és szabad utat engedve a tavasz virágzó termékenységének.

Húsvéti ünnepek

Írtam már sokszor a húsvétról, de ideje, hogy megint megemlékezzek róla. Annál is inkább, mivel a görögök legnagyobb ünnepe ez, mind tudjuk ezt, akik már több ideje itt élünk. Ezt az ünnepet nagyon komolyan kell venni és alaposan fel kell rá készülni.

De hogyanszoktak/szoktunk rákészülni?

Korfu (Kerkyra)

avagy a Durrell testvérek nyomában

Ahhoz hogy Kerkira szépségeinek örvendhessen ma valaki, nem kell Odüsszeusz kalandjait átélnie. A szigetet el lehet érni repülővel is, kényelmesen, főleg ha az idő szorít. Ekkor, pihenten, több időt lehet a szép tájak felkutatására fordítani, de a gyerekek sem fáradnak el a hosszú út viszontagságaitól. Hajóval is kellemes, sőt még kellemesebb, igaz ez akkor érvényes ha szép az idő, ki lehet ülni a hajó fedélzetére és követni a delfinek útját, nézni a habos tengert, örülni az életnek és a szabadságnak - már ha az embert hagyják a gyerekek, akiknek persze mindig valami huncutságon jár az eszük.

Pappades falu

Pappades (ejtsd Páppádész) egy kb. 440 m tengerszint fölötti magasságban elhelyezkedő hegyi falu, Evia sziget északi részén. A falu majdnem mindegyik házából panoráma kilátás nyílik az Eviai öböl északi részére és a szemben lévő Parnasszus hegység csúcsaira.

A falu 4 km-re található a legközelebbi tengerparttól és a part mentén elhelyezkedő Xiropotamos helységtől. A falucskát mintegy körbeöleli a környékbeli pinea fenyőerdő, melynek kiterjedése összesen 24 ezer hektár, úgy állami, mint magánkézben lévő területeket összevéve. Ez a nagy kiterjedésű erdő 1977-ben leégett teljesen, a Görögország történelmének egyik legnagyobb tűzvészében. Azóta a buja zöld fák árnyéka alatt már egy faházakból álló turistafalu is épült.

A falu lakosai a közeli Dokanos falucskából költöztek fel valamikor a török időkben. A török megszállás alatt a mostani Pappades faluban csak egy férfi kolostor volt, a barátokat nevezték "Pappades"-eknek. A Dokanos falut birtokló török aga egy tartozás fejében, Dokanos-t a közeli Achladi falu agájának adta és ő felköltözött a kolostorba. Dokanos falu lakosai azonban követték, így új falut alapítottak, melynek a kolostor lakói után a Pappades nevet adták.

A közelben ókori település nyomait is megtalálták a Paliospita, Kontochori, Dokanos és Panagia nevű helyeken.

Román állami televizió Evián

A Román Állami Televizió és egy független olasz filmes stáb kooperációja eredményeként egy dokumentumfilm fog születni Görögország különböző, még ismeretlen részeiről. Igaziból nem tudnám azt mondani, hogy pontosan megértettem, mi az egésznek a koncepciója, de a lényeg, hogy filmeztek és képeket készítettek Evián is. A dél Eviai filmezés jobban ment, mint az észak Eviai, amennyire ezt az utólagos információk alapján meg tudom ítélni. Ami engem illet, felajánlottam a helyi turizmussal foglalkozó vállalkozók szövetségének, hogy beugrok asszisztálni, legyen valaki, aki tud az anyanyelvükön beszélni, ugyanis az olasz stáb is kitelepült román személyekből állt, kivéve egyetlen operatőrt, aki olasz volt.

Samothraki szigetéről dióhéjban

Az Égei-tenger északkeleti térségében, határvonalon Görögország és Törökország között egy impozáns, hatalmas hegytömeg, a Saos-hegység által uralt sziget emelkedik ki a kékségből.
Samothraki szigete az Égei tenger legészakibb szigete, Alexandrupolis vagy Kavala kikötőjéből lehet ide áthajózni. A kompjáratok nem kínálnak valami bőséges választékot időpont megválasztásában, főleg télen nem. A sziget 17 km hosszú, összesen 178 km2 és a 2001-s felmérés szerint 2.723 lakossal rendelkezik. Az emberek fő foglalkozási területe a halászat és a turizmus. A sziget rendkívül sziklás, a legmagasabb hegy a Feggari (Hold) 1.611 m magas. Egyrészt a sziklás hegyek, másrészt a természetes kikötőhely hiánya az, ami nem tette fontos gazdasági központtá sem az ókorban, sem a modern kori Görögország életében. De talán éppen ezen tulajdonságai miatt volt az egyik legjelentősebb vallási központ az ókorban, itt tartották a Kabírok Misztériumai-nak nevezett vallási ünnepségeket, melyen az Eleusisi-val ellentétben szabad emberek és szolgák egyaránt részt vehettek. Sokat nem tudunk a vallási szertartások lefolyásáról, melyet titok vett körül, de az ókori vallási centrum, templomok, küklopikus falak ma is jól konzerváltak és látogathatóak. A legfontosabb ókori lelet, a pároszi márványból készült Szárnyas Samothrakéi Niké (Győzelem) szobor ma a Louvre-ban látható.