6. néptáncegyüttes-találkozó a Tánc Világnapja alkalmából Limniben

1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünnepli a világ „A Tánc Világnapját”. Ez a táncművészet legnagyobb ünnepe.

Immár hatodszorra kerül megrendezésre kisvárosunk néptáncegyüttese által, a Limni-beli néptáncegyüttes-találkozó, melyen tavaly egy Budapesti néptánc-együttes is részt vett. A találkozóról bőven írtam a tavalyi bejegyzéseimben ITT.

Az idén kissé megkésve bár, de megtartottuk megint ezt a neves ünnepet, a csoportunk táncosai megmutatták, hogy nemcsak a tánc a fontos az életükben/életünkben, de a közös ünnepségek és a helyi hagyományok ápolása. A rendezvény az általános iskola udvarán lett megtartva és az idén nem vettek rajta részt külföldi csoportok, hanem három görög tánccsoport, melyek különböző vidékek táncait mutatták be.

A szótlan víz szokása

A képeket köszönöm az "Eleftheri fonh ton politon" on-line újságnak és Jota Perifanou-nak, aki fényképezett.

Ahogy a másik bejegyzésemben leírtam, Szent Iván előestéjén tűzugrással mulattatják magukat a fiatalok. Ugyanakkor régen a "Klidonas" (klidono=bezárok) nevű hagyománynak eleget téve, a falubeli hajadon lányoknak jósoltak. A "Klidonas" szokás, vagy más néven a "Szótlan víz hagyománya" az idén nagyon jól megszervezett módon lett felelevenítve. Ebben a néptánc csoportunk vezetősége a ludas:) Nagyon ügyesen rendezték meg az eseményt, napokkal előtte népviseletbe öltöztették a tánc-csoportunk fiatal lányait és végigjáratták velük a hagyományos utat, a "szótlan víz" útját, hogy majd az így készült dokumentumfilmet a szombat este összegyűlt közönségnek bemutathassák.

Konstantinos Kavafis

"Arisztokratának lenni a görögöknél annyit jelentett, hogy az embernek van egy kávéházi törzshelye valahol Pireuszban" - mondta 19. századi értelmiségi elődeiről a költő.

Nos, Konsztantinosz Kavafisz a nyomdokukba lépett, igaz, nem Hellászban, hanem a hasonlíthatatlan atmoszférájú, kevert kultúrájú, kétezer-kétszáz éves Alexandriában.

Anyai részről múltjára büszke fanarióta családból származott (a kelet-európai történelmekben aktív fanarióta görög famíliák Konstantinápoly "Phana" nevű negyedében laktak, innen kapták a nevüket). Az apa, Petrosz Kavafisz, a sikeres gyapot- és textilkereskedő Konstantinápolyból indult, Alexandriába települt át (itt született 1863-ban Konsztantinosz, a költő), majd Liverpoolba terjesztette ki a családi vállalkozást: kilenc gyermeket és egy virágzó céget hagyott hátra halálakor.