Görög vidékek és ízek - 8. rész

Itt a vége, fuss el vége, ez a főzős dokumentumfilm utolsó része. Teljes egészében észak Evián forgattuk, és nem fejeződött be úgy, ahogyan azt terveztem. A legszebb partokat az utolsó 4 részre tartogattam, mert eleinte úgy terveztük, hogy összesen 12 rész észak Evia lesz. Sajnos csak 8 részt sikerült leforgatni, összevágni, feltenni majd feliratozni, remélem, hogy ezek is örömet okoznak majd a nézőknek és sok újat, érdekeset tudnak meg belőle erről a - magyar turisták által - gyakorlatilag ismeretlen vidékről.

Ahogy már a 7. résznél említettem, a két utolsó rész teljes egészében a Húsvéti szokásokról, templomi szertartásokról szól, de az 5. részben kezdődik igazán a Húsvéti beszámoló, mert az 5.-ben van szó a Virágvasárnapról.

Görög vidékek és ízek - 7. rész

Galataki kolostor temploma

Lassan közeledünk a  vége felé, hisz a 7. rész már az utolsó előtti. Az 5. részben kerül említésre először a Húsvét, majd a 7 és 8. fejezetekben is erről lesz szó.

Ebben a hetedik fejezetben az elején először kicsit összefoglalom a Húsvéti szokásokat, ekkor megint láthatunk képeket az 5. részben már bemutatott Virág vasárnapi szokásról, amikor a templomokat babérlevelekkel és olívaágakkal díszítik. Ebben a részben tovább gördítem a Húsvéti nagyhét ünnepi és szertartási mozzanatait, időrendi sorrendben. A reformátusoknak idegennek tűnhet, katolikusoknak már nem annyira, hogy az Isteni szenvedéseket ikonokkal újra felelevenítik a templomokban, kezdve Nagy Szerdán az Utolsó Vacsora jelenetével. Kihoznak egy nagy ikont, mely az Utolsó Vacsorát ábrázolja és ezt a templom közepébe helyezik. Addig marad ez ott, amíg fel nem váltja ezt a keresztre feszített Jézust ábrázoló ember nagyságú ikon, amit megkoszorúznak, megszentelnek. Ezt Nagy Pénteken leveszik a keresztről és eljátsszák, hogy halotti lepelbe burkolják, majd a ravatalt (ami üres, halotti lepellel leterített és virágokkal megszórt képletes ravatal) háromszor körbehordják a templomban. Időközben Nagy Csütörtök éjszaka egy nagyon díszes képletes ravatalt, teljesen kidíszítenek virágokkal az asszonyok. Ha minden templomi előírás szerint menne, akkor csakis leányok díszíthetnének. Egész éjszaka ott ülnek az asszonyok, lányok és díszítenek, ezt a ravatalt viszik körbe a településeken gyertyákkal, gyászmenetes kísérettel Nagy Pénteken este, a mise után. A körmenet után a ravatallal megállnak a templom bejáratánál és hívők átbújnak alatta.

Görög vidékek és ízek - 6. rész

Nem akarnék senkit megsérteni az eddigi  résztvevők közül, de nem is tudnám, mert nem tudják elolvasni az oldal beírásait, akkor sem, ha akarnák :) Esetleg Google fordítóval..

Ugyanis ez a rész a kedvencem. Véleményem szerint a 6. rész sikerült a legjobban, itt volt minden olyan paraméter adott, ami egy jó és érdekes részhez kellett. Először is, majdnem tökéletes jó idő. Másodszor: nagyon nagy segítség a főszereplő, Marina Valli részéről. Nemcsak a főzést szervezte meg tökéletesen, hanem a pikniket is, sőt ő szervezte be a fügetermesztőt és ő javasolta, hívjam meg Spirost a helyi erdészeti hivataltól. Itt látszik az, mennyire nem mindegy, ki mennyire ért a dolgokhoz. Marina a turizmusban dolgozik, így tökéletesen és azonnal fel tudta fogni mire van szükség, mi az, ami a nézőket érdekelheti.

Az epizódot a Rovies nevezetű település partján kezdem, majd folytatódik az Eleonas hotel-ben lezajlott főzéssel. Nagyon könnyen elkészíthető ételek készültek, ezek majd fent lesznek a konyhablogomon és akkor ide is belinkelem őket.

Görög vidékek és ízek - 5. rész

Az ötödik, valamint a még  hátramaradó három részt Húsvétkor forgattuk, többnyire jó időben, nem kellett már úgy fázni, mint a téli forgatásokon. 

Ebben a részben az események a Limni melletti "Kioski"-nak becézett parton kezdődnek, ahol ütögetős játékot játszunk a családommal. Ezután az egyik Limni-beli gyrosos-nál készítünk gyrost. annak ellenére, hogy a Húsvéti böjt vége felé járunk és kevesen fogyasztanak húst. Ezért is készül csak egy kisebb gyrosos rúd, ami majd el fog fogyni este a vendéglőben. A központi templomnál mesélek pár szót a Virágvasárnapi szokásokról, amiket pár felvétellel, melyek a templomban készültek, be is mutatok. Nagyon sokat kellett mennünk, jönnünk, hogy minden Húsvéti szokást felvegyünk. A Virágvasárnapi mise reggel 7-kor kezdődik, mi olyan fél 9 fele mentünk a templomba, de már így is késő volt ahhoz, hogy szép virágos babérlevélcsokrot kapjak, így maradtam csak a simával. A mise után egyenesen lementünk a placcra, ahol a néptánc egyesület, melynek én is tagja vagyok, rögtönzött egy kis ünnepséget. Ennek keretén belül kicsontozott tőkehalból kroketteket sütögettünk és azokat a járókelőknek eladtuk, ezt majdnem minden ünnepkor így szoktuk, ebből a bevételből erősítjük az egyesület pénzét. Volt persze egy kis tánc is, pár helyi táncot jártunk el, a stáb ebből egyet kiválasztott, amit egészében lefilmezett. Összességében ez a két nap, a fáradtságtól eltekintve kellemesen telt és minden jól ment, mint a karikacsapás.

Melina Merkouri

1994-ben, ezen a napon halt meg Melina Merkouri. Színésznő, énekes, politikus, melyik szerepben is kéne rá visszaemlékezni, hisz mindegyikben remekelt. 

A szenvedélyes, örömteli, önálló Melina szelleme a mai napig lebeg a görög művészvilág és politikai élet felett. Életéről, tetteiről olvasni lehet bárhol, itt ebben a postban csak rá kell kattintani a nevére, máris a wikipédiában vagyunk.
De mi is történik a színházban?
A produkció végén zugó taps a fokmérője az előadás sikerességének...

Ebben az értelemben életének és munkásságának jelentőségét az is érzékelteti, hogy halála napján a Broadway színházai nem nyitották ki kapuikat. Holttestét 1.000.000 görög kísérte a temetőbe.

Ki ne hallotta volna soha ezt a dalt?

Görög vidékek és ízek - 4. rész

A "Görög vidékek és ízek"-nek tulajdonképpen az "Eviai vidékek és ízek" címet kellene viselnie, hisz mind a 8 rész csak észak Evián lett forgatva. A negyedik részt Neos Pyrgos-ban és a közeli Telethrion hegység oldalaiban filmeztük. Sok szó esik benne a település történetéről, de a hegyvidékről is. Ami a filmezés mögötti történetet illeti, ez volt talán a tél leghidegebb napja, teljesen összefagytunk amíg a külső filmezéseket lebonyolítottuk. Görögországban lehet hogy nincsenek olyan alacsony hőmérsékletek mint északabbra Európában, azonban a tengeri erős szél, mely folyamatosan fúj és főleg az erős északi szelek, nagyon megnövelik a hidegérzetet. Szerencse, hogy vittem magammal sapkát a sálon kívül, a piros kesztyűt pedig ott kaptam valakitől kölcsön :) A dzsip tetején való utazást a film kedvéért találtuk ki, nem is volt olyan kellemes a hidegben, de az egész filmezés nagyon jó hangulatban telt. Reggeltől estig Neos Pyrgos-ban voltunk, délelőtt forgattuk a hegyi felvételeket, majd délután a főzést. A főzés közben a nők sorban elmentek önkéntes véradásra, ami éppen aznap volt a faluban és megkértek, hogy ezt is fényképezzük le.

Street Art Athén

Az emberi fantáziának semmi nem szab határt. A művésznek minden anyag jó, ahhoz, hogy kifejezze önmagát. Athén központjában, a Solomou utcában található ez a graffiti, mely bebizonyítja, hogy a tehetséggel megalkotott falfestmény nem rombolja az esztétikát, hanem igenis sokat adhat a városképhez.

Az Athénba látogató turisták ha akarják, ha nem, nap mint nap meg kell csodálják az amatőr grafitti-művészek munkáit. Nagyon sok épület falait borítja ez a sajátos művészi alkotás és sajnos nem mindig ilyen tehetséges az alkotója, mint az ebben a bejegyzésben látható mű rajzolója. Az amit az idegen nem tudhat, hogy a grafitti olyan régi mint maga a város.