Evia 1351-ben velencei uralom alá került. Abból az időből maradt fent ez a várrom, mely Lutra Edipsu-hoz közel található, a Polylofos illetve az Agios Georgios kolostor felé vezető út elején.
Sounion fok és környéke
Sounion fok (ejtsd: Szunio) a neve az Attika félsziget legdélibb csücskének. Partja meredek, sziklás, szakadékos, a földnyelv vége magas falként emelkedik ki a tengerből. Ezen a helyen található az egyik legfontosabb Attika-i ókori maradvány, a Poszeidon naosz.
Sulla barlangja
Az egyik legjobb állapotban fennmaradt római kori lelet. A Lutra Edipsu-i fürdő épülete mögött található barlangot Lucius Cornelius Sulla neves római hadvezérrel hozzák kapcsolatba, aki görög földeket is birtokába vett. Az Athéni tartózkodása alatti heves köszvényrohamai miatt, a közeli görög termál fürdő, Lutra Edipsu forró vízében kereste a gyógyulást.
A barlang bejárata előtt két oszloptartó található, melyeken római felirat dicsőíti a császárokat.
A barlang bejárata előtt két oszloptartó található, melyeken római felirat dicsőíti a császárokat.
Lefkandi-Xeropolis
Lefkandi a szigetünk középső részén, Chalkida-hoz közel eső település.
Egy nagyon kellemes hely olyanoknak akik közel szeretnének lenni a szárazföldhöz, mert közel van a hídhoz, Chalkidához, Athénhoz, de közel van az Éviai fontosabb történelmi helyekhez is. Természeti szépségekben ez a rész nem érheti utol az északi részt, de ez is attól függ, ki mit szeretne inkább látni. Aki inkább kultúrát mint természetet, annak ez ideális.
A Lutra Edipsu-ban megtekinthető ókori maradványok
Ez a település már az ókorban is fürdővárosként volt ismert, ezért itt magában a városban is, de a szélesebb környéken, sok múltbéli maradványt találtak. Sajnos Lutra Edipsu-nak a mai napig nincs egy megfelelő múzeuma a leletek tárolására. Az 1970-s években begyűjtött maradványokat eleinte egy régi épületben őrizték, ma pedig az állami fürdő épületét díszítik Az épületben egy terem van ezeknek az őrzésére kialakítva, de nagyon sok szobor és oszlopmaradvány szétszórtan található meg az épület belsejében, kitéve a pornak, szennyeződéseknek és rongálásoknak.
A kiállítóteremben lévő leletek:
A kiállítóteremben lévő leletek:
 |
Thoricus - a legrégibb ókori színház
A Thoricus-i színház talán a legrégebbi színháza Görögországnak. Ez a nagy fontosságú archeológiai hely őrizetlenül és elhagyatottan áll Lavrio város közelében, régi nagyságának poraiban. A színházhoz bárki ellátogathat, aki saját személygépkocsival érkezik le Athénig, össze lehet kötni a Sounio foknál lévő Poszeidón templom meglátogatásával.
Búvárpark Evián
Az Eviai öböl 26, közeli távolságban lévő, hajótörést szenvedett maradványai körül, búvárcentrumot szándékoznak kialakítani az érintett megyék önkormányzatai. Legalábbis ebben egyeztek meg az elmúlt szerdán az illetékesek, akiknek neveit most nem sorolom itt fel, mert úgysem ismeri őket a kedves olvasó. 2006 óta dolgoztak a víz alatti területeken lévő, régiségek felfedezéséért felelős szakemberek, és végül sikerült behatárolni az Attica félsziget, valamint dél Evia között egy térséget, ahol számos ókori és Bizánc-kori lelet van a tengerfenéken. Pontosan 19 archeológiai terület és 26 hajótörés köré fog a tervezett búvárcentrum összpontosulni.
(A képeken a Helmstedt látható: Az 1877-ben épített hajó Karystos közelében süllyedt el és ma 70 m mélységben található a roncsa.).
Görög érdekességek: Szent Theodora templom
A Pelloponéz félsziget közepe táján, a Pyrgos és Kalamata közötti hegyvidéken, van egy kicsi erdei templom, amelyik bekerült a Guiness rekordok könyvébe. Mégpedig azért, mert a kistemplom vékony tetején 17 nagy fa fészkel, a csodával határos módon nem nyomják agyon a templomot, de egyetlen gyökerecske sem látszik a falakon belül.
A templom egy Vasta nevű falucskában van, Arkadia megyében, és valamikor a XII. sz-ban építették Szent Theodora emlékére. Görög katolikus vallásban jártasak számára mondom, nem az Alexandriai Szent Theodora-ról van szó, hanem a Vasta-beli Szent Theodora-ról, arról, akit mártír élete és halála miatt szentté avatott a görög katolikus egyház.
A Chalkida-i Vajlu ház
A legtöbben akik észak Evián nyaralnak, elmennek egy napos kirándulás keretén belül Chalkida-ra. Chalkida szigetünk fővárosa és jelentős történelemmel rendelkezik. A mai modern városban nem könnyű megtalálni a történelmi maradványokat, látnivalókat, ezek szétszórtan találhatók meg a város területén, de maga a múzeum sem olyan nagy és jelentős, mint a közelben lévő Eretria-beli múzeum.
Akit az építkezési stílusok érdekelnek, annak érdemes lehet megnéznie a Vajlu palotát, mely az Agia Paraskevi téren található, pontosan szemben az ugyanolyan nevű templommal.
A Parthenon története
Kostantin (Costa) Gavras görög filmrendező egy 7 perces videóban bemutatja a Parthenon történetét. Mindenkinek ajánlom, aki nyáron el szeretne látogatni az Akropoliszra. A kisfilm végén Lord Byron "The curse of Minerva" versének egy részét szavalják el. A magyar szövegért ne felejtsetek a cc gomba kattintani a jobb alsó sarokban.
A filhellén Lord Byron verse, melyet 1807 márciusában írt, csak privát kiadásban volt olvasható. Az eredeti angol verset ITT lehet elolvasni.
2016
Minden kedves olvasónak nagyon boldog, egészségben, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok!
Eviára az új év hóval, hideggel érkezett. December utolsó napján lehavazott mindenhol. A január elseje azonban már csípős hideggel, de gyönyörű napsütéssel köszöntötte az új esztendőt.
 |
| Limni, december 30-n, Kostas Kalinderis képe |
Kréta - téli ünnepi szokások
Chania városa a második legnagyobb Kréta szigetén és Chania megye fővárosa.
Chania-ban is, Görögország többi részéhez hasonlatosan a Karácsonyi Ünnepkörhöz szorosan hozzákapcsolódik a kántálás szokása, amikor gyerekcsapatok járják az utcákat és némi zsebpénz ellenében ünnepi énekeket és jókívánságokat mondanak a családok ajtajaiban. A profi kántálóknál a jellegzetes krétai lyra nevezetű három húros hangszer ad hangsúlyt az elénekelt jókívánságoknak.
Evia növényvilága: kumara avagy nyugati szamóca
Lehet sokan nem ismerik ezt a látványos növényt, mellyel nagyon gyakran lehet Evia-i barangolásaink közepette találkozni. A hangafélék családjába tartozó örökzöld szamócafa nemcsak Evia-n, de Görögország minden erdejében megtalálható. Főleg a sziklás lejtőket és a cserjéseket szereti, és habár európai rokonai elérhetik akár a 10 m magasságot is, a görögországi vad-szamóca bokor nem ágaskodik 3 m-nél magasabbra.
Téli ünnepi szokások Karditsában
Karditsa megye tulajdonképpen Görögország szíve. Nincs tenger mellett, fővárosa a híres Thesszáliai fennsíkon található. A megyének körülbelül 56.000 lakosa van, kik nagy része mezőgazdászatból, állattenyésztésből, fakitermelésből és bőrmegmunkálásból él. A megye központja Karditsa városa, mely a széles utairól, jól megtervezett városképéről és az első görög bicikliút hálózatról híres, persze nem szabad kihagyni a Karditsa-i bundákat és a jellegzetes tájszólást sem, melyet könnyen fel lehet ismerni.
Téli ünnepi szokások Samos szigetén
Samos szigete (ejtsd: Számosz) egyike azon szigeteknek, ahol az idősebbek még mindig betartják a népi hagyományok és szokások által előírt rituálékat.
Samos egy Görögországhoz tartozó sziget, mely az Égei tenger keleti részén található. Híres a nagyon édes "nektár" nevű boráról, a turisztikai látványosságairól és nem utolsósorban az ókori Görögország híres személyiségeiről, akik itt születtek vagy éltek, mint például Pythagoras, a matematikus, Epikuros, az atomista filozófus, Aristarchus, az asztronómus, akiről egy 1989-ben felfedezett aszteroidát neveztek el, és még sokan mások. A szigeten készültek az első rézszobrok, valamint a nagyon híres agyagedények i.e. 550 körül.
Téli ünnepi szokások Heraklionban - Ήθη,έθιμα και παραδόσεις για τα Χριστούγεννα και την Πρωτοχρονιά στο Ηράκλειο
Kréta egy külön világ, majdhogynem egy külön ország. Görögország legnagyobb és majdnem legdélibb szigete, tőle délebbre már csak a kicsi Gavdos található. Elsődleges turistacélpont, különálló, jelentős történelemmel, ki ne hallott volna a Knosszosz-i palotáról, a Minotauruszról, a Phaistos-i korongról, a Szamaria-i szurdokról.
A krétai kultúra a mai napig nagyon eltérő az észak Görögországitól, így a szokásaik, hagyományaik is.
Régen Krétán is szokás volt a disznótartás. A disznót karácsony elő-napján vágták le és húsát, belsőségeit különféleképpen használták fel. Készítettek belőle kolbászt, "apakia"-nak nevezett, füstölt karajdarabokból készített sült tálat, kocsonyát (pichti), "syglina"-nak nevezett, zsírban tartósított húst. A beleket rizzsel, mazsolával és májjal töltötték, ezt nevezték "omathies"-nek és készítettek töpörtyűt is, melyet friss kenyérrel fogyasztottak. A falukban ma is sokan tartanak disznót, melyet a hagyományos módon dolgoznak fel.
Karácsonyi szokások
Már az ókori görögség életében is nagyon sok ünnep volt. Az ünnepekre mindig szükség volt, a görögök úgy tartják, így lehet kilépni a hétköznapok szürkeségéből és megtörni a monotóniát. Ezek az ünnepi napok különlegesek kell legyenek, különbözniük kell a hétköznapoktól, és ezt a különbséget az emberi érzékszerveknek jól kell észlelniük. Az egyik legfontosabb része az ünnepeknek az ünnepi asztalok, ünnepi ételek elkészítése.
Homérosz az első, aki ünnepi lakomákról számol be, ezeken a lakomákon a bőség valamint az elkészített ételek és a fogyasztott borok változatossága uralkodott.
Önkéntes munka Görögországban
Önkéntes munkát végezni Görögországban azt jelentheti, hogy amellett, hogy a társadalom javát szolgáljuk, ellátogatunk kedvenc országunkba, és betekintést nyerünk a valódi életbe is, nemcsak turistaként járjuk a vidéket.
A 2011-s év, mikor először cikkeztem a témáról, az Európai Önkéntesség Éve volt. Ennek megfelelően nagyon sok lehetőség volt önkéntes munkára Görögországban. Azóta már jóval kevesebb, mely tény a gazdasági válságnak is köszönhető, de ebben a bejegyzésben listázom a lehetőségeket. Ha valaki tud olyanról, ami nem szerepel nálam, kérem írja meg a hozzászólásokban!
Görögország
"Görögország Isten és a Föld szerelmének gyümölcse.."
Szüleink generációja még nem utazgatott Görögországba úgy, ahogyan manapság azt az európaiak többsége teszi.
Manapság olyan gyakoriak az oda-vissza útak, hogy ha dédanyáink felébrednének örök álmukból, bizony nagyot néznének.
Rövid összefoglalómban azokhoz szólok, akik a jövőben görög földre szeretnének ellátogatni, de az országot nem ismerik.
Általános tudnivalók
A Balkán félsziget déli részén fekvő Görögország, melynek az időszakos földrengés által újból és újból megrázott hegyei, az Eurázsiai hegységrendszer szerves részei, ez a csupa szikla és csupa szív ország, közel 11 millió lakosnak ad otthont.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)