Karácsonyi szokások

Már az ókori görögség életében is nagyon sok ünnep volt. Az ünnepekre mindig szükség volt, a görögök úgy tartják, így lehet kilépni a hétköznapok szürkeségéből és megtörni a monotóniát. Ezek az ünnepi napok különlegesek kell legyenek, különbözniük kell a hétköznapoktól, és ezt a különbséget az emberi érzékszerveknek jól kell észlelniük. Az egyik legfontosabb része az ünnepeknek az ünnepi asztalok, ünnepi ételek elkészítése.

Homérosz az első, aki ünnepi lakomákról számol be, ezeken a lakomákon a bőség valamint az elkészített ételek és a fogyasztott borok változatossága uralkodott.

A Vatikán kutatásai nyomán előkerült egy 3. századból származó mozaik, ahol Krisztus mint Napisten van ábrázolva, ahogyan szekerét hajtja. Úgy tartják abból az idõbõl származik a Karácsony december 25-i ünneplése, mely nap Mithras születésnapjaként volt számon tartva addig, hisz ez volt a napéjegyenlőség napja. December 25-e Rómában a Napisten ünnepe volt, natalis solis invicti.

A mai görög karácsonyozási szokások nagyban hasonlítanak a többi keresztény nép szokásaihoz, hogyan is ne, hiszen ez már a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mely a Bizáncon keresztül, a görögségen keresztül terjedt ki Európára is.

A hagyományos görög szokásokat már inkább csak vidéken tartják be, az Athéniek életébe nagyon sok idegenből átvett szokás gyűrűzött be. Vidéken az adventi hétvégeken nincs az észak és közép Európában szokásos adventi gyertyagyújtás. Αz adventi koszorút a bejárati ajtóra erősítik fel, erről így hiányzik a négy gyertya.
Viszont december elsején, vagy legalábbis az első héten feldíszítik a karácsonyfát, a díszítésen a gyerekek is részt vesznek. Karácsonyfa helyett a szigeteken, valamint a fejlett hajózásáról híres vidékeken egy asztalra tehető hajót díszítenek. Mindkét esetben közös, hogy a feldíszített fát vagy hajót ablak elé teszik, és a függönyöket nem húzzák be, így az utcán sétálva meg lehet csodálni a ma villogókkal, régen gyertyákkal ellátott karácsonyi jelképet.


Az utóbbi évek fogyasztói társadalmának a szokásai eredményeképpen, ma sokan agyondíszítik a szobát, lakást, ugyanúgy ahogyan máshol Európában is. A hagyományos díszítési szokások csak a fát, vagy hajót foglalják magukban, és persze a nagy ünnepek előtti takarítás után előkerülnek a szebb terítők, asztalkendők, ágyterítők, díszek, csecsebecsék. Karácsonyhoz közeledve elkezdődik a karácsonyi sütemények, ételek készítése.
Az ajándékokat általában Szilveszterkor hozza a gyerekeknek az Agios Vaszilisz, a Télapó. A Mikulási szokásokat nem ismerik, a Mikulás az amit a Mikulás (szláv név= Miklós=Nikolaoszból ered) szó eredetileg is jelent, egy nagyon elterjedt névnap. December 6-n van a Nikolaosz-ok, vagyis Nikosz-ok névnapja, ez óriási ünnep, nincs család akinek ne lenne legalább egy Nikosz-a.

Karácsony estéjén és másnapján is a tágabb család általában összegyűl valamelyik családtag házában és elfogyasztják az ünnepi ételeket. Karácsony estéjén is vígan vannak és a mi szokásainknak megfelelően "szilvesztereznek". Az idősebbek éjfél után leülnek kártyázni, a fiatalok elmennek bulizni valamelyik szórakozóhelyre. Szilveszterkor is ugyanez van, ilyenkor viszont sok helyen rendeznek otthon is szilveszteri bulit. Karácsony és Szilveszter másnapján általában egy másik családtagnál lesz az ebéd, így megosztva az ünnepi ételek elkészítésének a feladatát a család nőtagjai között. Ezekben a napokban nagy a vendégjárás, mivel az iskolák is szünetelnek, és a munkahelyeken is több nap szabadságot kapnak az emberek, így ezeket a napokat felhasználják arra, hogy egymást meglátogassák. Ünnepi látogatáskor szokás mindig vagy egy doboz frissen vásárolt vagy készített édességet vinni, vagy egy cserepes virágot, általában cikláment vagy a karácsonyi piros levelű virágot.

Karácsony és Szilveszter elő-napján a gyerekek elmennek betlehemezni, elénekelni a karácsonyi dalokat ismerősök, rokonok házaiban és így némi zsebpénzre szert tenni.

A kandallók mindenhol teljes üzemmódban működnek, a konyhákban nagy a sürgés forgás, sokan utaznak el a hegyekbe, az ünnepi hangulat majdnem kézzel fogható.

A Karácsonyi és újévi ünnepek sokkal kisebb jelentőséggel bírnak azonban, mint a Húsvéti ünnepek, és ilyen értelemben a mai görögség második legnagyobb ünnepei.