Görögország

"Görögország Isten és a Föld szerelmének gyümölcse.."

(Irving Stone: A görög kincs)

Szüleink generációja még nem utazgatott Görögországba úgy, ahogyan manapság azt az európaiak többsége teszi. 

Manapság olyan gyakoriak az oda-vissza útak, hogy ha dédanyáink felébrednének örök álmukból, bizony nagyot néznének.

Rövid összefoglalómban azokhoz szólok, akik a jövőben görög földre szeretnének ellátogatni, de az országot nem ismerik.

Általános tudnivalók

A Balkán félsziget déli részén fekvő Görögország, melynek az időszakos földrengés által újból és újból megrázott hegyei, az Eurázsiai hegységrendszer szerves részei, ez a csupa szikla és csupa szív ország, közel 11 millió lakosnak ad otthont.

A rengeteg titkot és misztériumot rejtő föld, amelynek tengerében valamikor régen Platón szerint Atlantisz is elsüllyedt, minden évben geológusok, régészek, geofizikusok és nem utolsósorban turisták sokadalmát fogadja. Az ország fővárosa a 2004-es Olimpiát vendégül látó Athén, az a város amelynek közepén, az athéni házak közül, vakító fehéren és páratlan mivoltában emelkedik ki, a turistákat örökre megigéző, egyedülálló fellegvár, az athéni Akropolisz. Az ehhez hasonló, csodálatos művészi alkotásokat ránk örökítő Görögország mai kormányzati formája a többpárti demokrácia, pénzneme az euró.

Mit is lehetne erről az országról megjegyezni mint különlegesen érdekeset ? Talán mindent! 

Görögországnak mindene van, tengere, szigetei, hegyei, fantasztikus barlangjai, folyói, de ami igaz, az igaz, nincsenek hömpölygő nagy folyamai, mint a Duna.

A vízimádóknak könnyű dolguk van, ebben az országban 15 ezer kilométernyi tengerpart van, a szigetek partjait is beleszámítva. Az ország a szárazföld, a Peloponnezus félsziget (ami a Korinthoszi csatorna megnyítása óta tulajdonképpen önálló szigetté vált), és a rengeteg sziget együtteséből áll. Maguk a szigetek is több csoportra oszlanak, északról lefele haladva így sorolhatnám őket: 

Észak Szporádok, Kikládok, Dél Szporádok, Kréta, ezekhez jönnek még a part menti szigetek mint például Évia, Szalamisz, Éjina, Porosz, Idra és ezzel még nem merítettük ki a sort, mert még ide kell számolnunk az Égei tenger északi szigeteit, mint például a magyar turisták által is ismert és kedvelt Thassost, és végül a Kis Ázsiai partok előtt lévő szigetekkel zárhatnám a felsorolást. Az 1.300 szigetből csak 170 lakott, lehet válogatni a felfedező út megtervezésekor.

Figyelembe kell azonban venni, hogy nem minden szigetet könnyű megközelíteni és nem mindegyik sziget dicsekedhet csodálatosan homokos partokkal, mint Iosz szigete, vagy smaragdszínű vízzel mint Milosz, vagy óriási történelemmel mint Évia vagy Rodosz, de nincs is mindegyiken olyan vakítóan fehér homok mint Zakinthoson és Kefalonián. Aki nem szereti a tengert (van ilyen?..), az felkeresheti a történelem és földrajzórákról ismert óriási sziklás hegyvonulatokat, ezek közül például a Pindoszt, amely végighúzódik az ország nyugati részén és magas sziklákkal elhatárolt tengerpartot képez. Ezen kívül még itt található a Dinári hegységrendszer és a Makedón masszívum. 

Az Olimpusz 2917 m magas, Mitikász nevű csúcsát én magam is megjártam és állíthatom hogy egyedülálló, izgalmas, életreszóló élmény. Aki nekivág, annak tudnia kell, hogy a hegy csakis július és augusztusban tesz úgy, mintha hagyná magát bevenni. Ekkor Zeusz isten Pantheonja közelében érezheti magát az ember, az abszolút csendben, ami a magas, imponáló sziklacsúcson várja. De a téli turizmus kedvelői elrándulhatnak sízni a Parnasszoszra, ami Athénból könnyen és gyorsan megközelíthető, és utána elmondhatják, hogy a múzsák otthonában voltak látogatóban. De túrázni lehet a Tajgetoszon is, ahonnan az ókorban a nem életképes csecsemőket dobták a szakadékba, a közel fekvő Spárta katonás keménységgel nevelt asszonyai, vagy akár Krétán is meg lehet mászni a Psziloritiszt, amit az ókorban Ida hegységnek neveztek és Zeusz isten szülőhelye volt.

Evia, Dirfi hegy

Ahogy már említettem Görögországnak nincsenek nagy folyamai, a kisebb folyók télen azonban hirtelen áradnak, vadul vágtatnak lefele a sziklás hegyeken, ilyenkor a fiatalok a rafting nevű modern sportnak hódólnak vízeiken. A száguldó folyók nyárára majdnem teljesen kiszáradnak, mintegy éhesen tátongva mutogatják kavicsos medrüket. Az Erdélyi tájakhoz szokott szemnek az is furcsa lehet, hogy a föld belsejéből források csak télen fakadnak, nyáron teljesen kiapadnak, a kis hegyi patakok is a föld alatt bújócskázva szaladnak le a tenger felé.

Rafting a Voidomatis folyón

A mészköves hegyekben nagyon sok a barlang és érdekes barlangkolostor rendszerek épültek ki, amelyekből a leghíresebb a Megaszpileoni.

Megaspileon kolostor

A Görögországba látogatónak jó tudnia, hogy az éghajlat nem kimondottan mediterráni, hanem a szárazföldivel váltakozó. A nyári hónapokban, ami a június-július-augusztust jelenti, általában Görögország ege teljesen felhőtlen, a zárt öblökben, medencékben nagy a hőség. Szeptemberben beborulhat, míg az október mindig szép, napos, meleg. Novembertől állandó esőzésekre lehet számítani és észak Görögországban pedig fagyos hidegre, Thesszáliában akár minusz 15 fok alá is süllyedhet a hőmérő.

Dirfi, Evia

A növényvilág leggyakoribb, legértékesebb képviselője az aleppo fenyő, amelynek gyantáját gyűjtik és többek között a bor ízesítésére is használják. A turista bármely tavernában (kisvendéglő) kérheti a "recina" bort ha meg akarja kóstolni. Erdély kövér, jó termőföldje után furcsának tűnhet Attika kopaszsága és vörös földje, mely a "terra rossa", a mészkő mállási terméke, sok trágyázást igénylő, gyatra termőföld. Érdekes látvány mikor a búza aratása után a tarlót felégetik, és a tűz elől menekülő kisállatokból a gólyák kényelmesen és jóízűen falatoznak. 

A mezőgazdasági termékek nagyrésze világszerte jól ismert: dohány, gyapot, szőlő, narancs, olajbogyó. A szőlő nagyrészéből finom mazsola készül, Görögország a világ egyik legnagyobb mazsola exportőre. Az olajbogyónak mágikus képességeket tulajdonítanak, vannak olyan elméletek, melyek szerint az ókorban Hippokrátész iskolájának követői, a rák gyógyítására is felhasználták, és általában mindent gyógyítónak vélik. Az olajbogyó szedés egy nagy esemény, üneppel és vígassággal összekötött kemény munka, olyanszerű rituálé mint a magyar embernek a szüret. A turista karácsony körül megkóstolhatja a Móra Ferenc "Aranykoporsójából" jól ismert gránátalmát, melynek ugyancsak varázslatos tulajdonságokat kölcsönöznek, úgy hiszik szerencsét hoz, és a szokás úgy kívánja, hogy újév hajnalán, mielőtt bárki előszőr átlépne a ház küszöbén, egy gránátalmát földhöz csapjon. A gyümölcs apró, vörös magjai a pénzt és jólétet jelképezik, úgy mint ahogyan a magyaroknál az újévi lencse. A gránátalmán kívül birsalma, szentjánoskenyér, szelídgesztenye, mandula, dió, édesgyökér terem Hellász földjén, a nyári kertekben ott magaslanak a barack, alma és körtefák, az illatos rozmaring, zsálya, bazsalikom, az ánizsbokrok melett.

Az állattenyésztésben a juh és a kecske viszi a pálmát, sem a disznót sem a marhát nem tenyésztik, csak ritka esetben és szívesebben esznek meg egy jó kecskesültet egy disznópecsenyénél. A görög birka tejéből kitűnő sajt és vaj készül, azt hiszem nincs turista aki ne ismerné a "feta" nevet, immár világszerte licensszel levédett görög juhsajtot, amelynek testvére az Erdélyben kedvelt telemea. Az orda rokona az édesturó, a "glikjá mizithrá", de az ebből készült töltelékkel kibélelt palacsintából hiányzik az orda jellegzetes íze, viszont a görögök által nem ismert vargabéles készítésére tökéletesen alkalmas.

Báránybelsőségek felhasználása a jellegzetes húsvéti étkekhez

A falusi ember szívesen foglalkozik méhészettel, különleges ízű, illatú, sűrű mézet lehet vásárolni a termesztőktől, melyekhez a méhek nekünk különleges virágokról gyüjtik a nektárt, ilyenek például a fenyőméz vagy a szurokfűméz. A halászattal minden tengerparti helységben foglalkoznak, sokféle halat lehet vásárolni kora reggel a halászok tengerjárta kis-bárkáiról. Ezeknek elkészítéséhez bátran ki lehet kérni a véleményüket, szívesen elmagyarázzák hogyan a legfinomabb a hal, sőt a kis falvakban még az is megtörténhet hogy felajánlják, legyen nyugodt a kedves idegen, majd a ház asszonya elkészíti az ételt.

A görögök barnaszén bányászatával is foglalkoznak, de leghíresebbek a Pentelikoni és a Pároszi márványfejtők. Az elsőből főleg építészeti célokra került ki a márvány míg a másodikból a csodálatra méltó ókori sok szobormű készült.

Az utóbbi években elég nagy kőolajtelepet találtak az Égei tenger északi részén, mely fölött folyik a vita és a harc. Görögország hajós nép volt mindig, kerekedelmi flottája most is óriási, míg vasúthálózata szegényes, csak két vonal létezik, Thesszaloniki-Athén és Athén-Kalamata között.

Utazás

Utazni Görögországba busszal, repülővel, személygépkocsival érdemes. 

Az út Budapestről vagy Bukaresttől körülbelül 15-20 óra, attól függően hogy mennyi a késés a határállomásokon vagy más megállóhelyeken. Egy egyszerű repülőjegy oda-vissza körülbelül 300 euróba kerül, ami még mindig duplája a buszjegy árának, de azért nem elhanyagolható szempont, hogy az utazás időtartama csak 2 óra. Ha valaki időben foglal, akkor sokszor ennek az összegnek a töredékéért találhat repülőjegyet. Persze ehhez még hozzájön a repülőtereken való várakozási idő és az az idő, ami ahhoz szükséges, hogy eljussunk, ha nem vagyunk fővárosi lakosok, a megfelelő repülőterekre.

Személygépkocsival magunk választhatjuk meg az útvonalat. A legkedveltebb, legolcsóbb és legbiztonságosabb a Szerbiát, majd a FYROM-t (Macedónia) átszelő út.  Az utóbbi évek megegyezései alapján, vízum nélkül utazhatnak erre a magyar turisták.

Különösen szép az út és kellemes az utazás, ha rászánjuk magunkat hogy több ideig tartó barangolásunkat komp-úttal zárjuk. Olaszország keleti partján fekvő kikötőiből komppal átszelhetjük a Jón tengert, a Peloponnéz félszigeten lévő Pátrába vagy az észak Görögországi, Korfu szigetével szemben lévő Igoumenitszába. A leghosszabb útvonal, mely 2 éjszakát és 1 napot tart, a Trieszt-Pátra útvonal, de ez a kiindulópont van legközelebb Magyarországhoz, ugyanakkor a Pelloponézoszi Pátra is közelebb van Athénhoz (3 óra személygépkocsival) mint az észak Görögországi, Korfu szigetével szemben fekvő Igoumenitsza (8 óra személygépkocsival). Nem olcsó mulatság ám, egy 2 ágyas belső kabinban megszálló személy jegye 136-194 euró között ingadozik, ehhez hozzá kell számolni a 69-98 euró közötti személygépkocsi jegy árát. Oda-vissza jegy esetén, egyéb szempontok figyelembe vételével, különféle kedvezmények alkalmazhatóak a fenti árakra, de mindenképpen nem ez a legolcsóbb útvonal. A Trieszt- Pátra útvonalat az ANEK hajózási cég járataival lehet megtenni. Görögország területén a benzin ára jelenleg literenként 1,80 euro körül váltakozik, vidéktől és helyiségtől, benzinállomástól függően.

Személygépkocsival Görögországba érve, bátran lehet érdeklődni bárkitől, a görögök szíves vendéglátók és örömmel segítenek. Ha nem akarjuk azonban magunkra haragítani őket, jó lesz vigyázni arra, hogy a volt Jugoszláv köztársaságra utalva, ne mondjuk ki a Macedónia szót hanem úgy utaljunk erre, mint „Szkopje” vagy FYROM. 

A görög ember nagyon értékeli ha valaki tiszteletben tartja történelmi dillemákból fakadó konfliktusait, de azt is ha az idegen megpróbál vele saját nyelvén kommunikálni. Egy „efhariszto” (köszönöm) vagy „Kaliméra” (jó napot) felkiáltás csodákra képes. Görögországban bátran lehet éjjel is utazni, a nemzetközi út és a sztrádák jó minőségűek. Az éjjeli, elhagyott helyeken való alvástól azért tartózkodjunk, ha éppen pihenésre lenne szükségünk legjobb egy jól megvilágított helyen megállni vagy egy város csendesebb utcájában. Sajnos Görögország közbiztonsága sem a régi, mióta a határok minden irányban megnyíltak és ráadásul gazdasági válság is sújtja az országot.

Ha már az ember Görögországban van, bizonyos értelemben nehéz eldöntenie mihez is kezdjen. Minek engedjünk inkább, a lustulás és fürdés vágyának, vagy az örök emberi kiváncsiságnak és tudásvágynak, mely arra ösztökél, hogy felkeressük azokat a helyeket, ahol évezredekkel ezelőtt, csodálatos kultúrális örökség született, és nagyszerű, páratlan elméjű, lelkületű emberek éltek. Mindkettő nemigen fér bele egy zsúfolt kéthetes programba.

Pihenés

A nyári hónapokban bizony a legjobb igazi nyaralási programot szervezni, pihenéssel, fürdéssel egybekötve hisz ilyenkor a folyamatosan tartó napsütés és meleg megnehezít minden más kultúrális tevékenységet.

Agios Nikolaos Edipsou, Evia

Görögországban rengeteg felkapott pihenőhely van, ezekre a turistairodák százával szervezik az útakat, egészen kedvező áron. Mindazonáltal jó tudni, hogy ha turistairodás útra fizetünk be, ne számítsunk igazán nyugalmas, csendes pihenőre, az irodák zsúfolt, forgalmas nyaralóhelyekre viszik az embereket, és az sem biztos, hogy a melettünk lévő apartmannban csendes öregek fognak lakni és nem bulizós fiatalok, vagy kisgyerekes szülők. Ha viszont szeretjük a nyüzsgést és nem zavar a zaj, akkor ezek a nyaralások tökéletesek lesznek. Vannak olyan helyek ahol rengeteg a magyar turista. Ilyen például a Thesszaloniki közelében lévő Aszproválta, ahol a pincérlányok alkalmazásánál az van előnyben, aki magyarul is tud. Az egész Halkidiki félsziget, Thassos környéke és az úgynevezett Olimposzi Riviéra, a magyar emberek kedvelt nyaralóhelye. Érdemes megemlíteni Évia szigetén Pefkit, ide is százával jöttek nyaranta, alig 10 évvel ezelőtt a magyar turisták. Drágább de különlegesebb helyek a távolibb szigetek, amelyek leg-divatosabbján, nyaranta csak úgy hemzsegnek az idegenek.

Az északi felkapott helyek előnye, hogy minden azt szolgálja, hogy jól érezze magát a turista, pihenjen. Aki kicsit elvesztődve érezné magát egy idegen országban, itt megnyugodhat, hisz sok magyar szót hallhat. 

A zsúfolt helyek hátránya viszont többek között az, hogy általában drágák is, hisz az élelmes kereskedők ilyenkor mindent rá tudnak sózni a kedves vevőkre dupla áron, itt már nemigen számít ha kedvesen elrebegünk néhány rosszul kiejtett görög szót. Ha mégis ilyen és ehhez hasonló helyekre vágynánk nyaralni, de azért a pénzünket sem szeretnénk szórni, akkor a legjobb amit tehetünk hogy elkerüljük a kicsi, rendezett boltokat. A boltokról még azt is jó tudnunk, hogy minél elegánsabbak vagy minél elegánsabb negyedben vannak, annál drágábbak. Általában a nagy szupermarketek a legolcsóbbak, habár egy kis falusi bolt is lehet olcsó, ha nem arra van specializálódva, hogy turistákat szolgáljon ki.

Ha személygépkocsival utazunk Görögországba, jó dolgunk van. Ott állunk meg ahol akarunk és arra mehetünk, amerre kedvünk tartja. Így lehet igazán megismerni ezt a gyönyörű országot, félni nincs mitől, az emberek nagyon kedvesek és mindenhol szívesen segítenek az idegeneken és útba igazítják őket. Személygépkocsiba pattanva olyan helyeket lehet megismerni, amelyek szépsége messze felülmúlja a turistairodák által kínált helyekét, olyan eldugott öblöket, melyeket csak maguk a görögök ismernek, és féltékenyen őriznek a maguk örömére. Valóban igaz, hogy oda érdemes menni ahol sok a görög nyaraló és kevés a turista, hisz mindenki a saját országát ismeri legjobban, így egy őslakos azt is jól tudja, hol a legkellemesebb nyaralni.

Konklúzióként azt tanácsolhatnám aki elő-, vagy utószezonban akarja bebarangolni Görögországot, az bátran nekivághat kisautójával, ilyenkor mindenhol lehet szállást találni, mi több, az árak is kedvezőbbek, a szállásadók sokkal kedvesebbek, emberibbek. Aki főszezonban, szerencséjében bízva indul, anélkül hogy előre foglalt volna szállást, annak bizony szüksége is lesz Fortuna asszonyra, hisz ilyenkor a turistáktól hemzsegő Görögországban a még üres szobákat is csillagászati áron adják bérbe az erre rászorulóknak.

Görögország nem okozhat csalódást, unatkozni nem lehet itt. 

Ez a föld ahol megfogant az az eszme mely szerint minden ember szabadnak születik. A szólásszabadság, a demokrácia, a személyes tulajdon, az állam és egyház szétválasztásának, az alkotmányos kormányzásnak és Európai kultúránknak a bölcsője ma is tartogat meglepetéseket és csodát az ezekre vágyók számára. 

De az aki úgy érzi mégis hiába látogatott el Homérosz földjére, gondoljon Konsztantinosz Kavafisz "Ithaka" c. versének soraira, mely szerint: nem a cél elérése a fontos hanem a célig megtett út, az utazás öröme és az összegyüjtött tapasztalat.

"Nem csaphat be Ithaka, ha szegény is; a szerzett tudásból s tapasztalatból máris megtudhattad, mit jelent Ithaka."

(Somlyó György fordítása)