1. Mikor kerültél Go-ba és hogyan?
1997-ben jöttem ide, ideiglenesként indult a dolog (az ideiglenes dolgok tartanak a legtovább), a férjemmel jöttem, hogy itt legyek míg letölti a katonasági szolgálati idejét. Én addig beiratkoztam az itteni egyetem külföldieknek létesített nyelviskolájába, ahol elsajátítottam az újgörög nyelvet. Aztán elkezdtem a történelem -régészet szakot.
3. Hogyan írnád le röviden a vidéket/várost ahol élsz?
Thesszalonikiben élek, egyetemi város, az élet soha nem áll meg. Éjszaka 2-kor kimész az utcára és mászkálás van akkor is. Ez nagyon tetszett mindig is. Az ételeket illetően a bőség zavarában vagyunk, annyi féle náció hagyta itt a szokásait, hogy mindenki talál olyat, ami ízlik neki. A gyrost persze nem kell elfelejteni, az is van, de rengeteg sokminden más is.
Ami a varos építészetét illeti....hát a francia Ernest Hébrard-nak köszönhetően, aki építesz és régész is volt, nem lett túl felemelő. Őt bízták meg a város ujjáépítésével az 1917-es tűzvészt követően. Szerencsére elég sok neoklasszikus épület maradt, amelyek olyanok, mint bárhol máshol az épületek Európa nagyvárosaiban. Az un. Felső-Város része, a vár melletti rész főként török típusú házakból áll. Mindenesetre gyönyörű látvány, amikor az ember száll le a repülőgéppel és csak egy hatalmas fehér város látszik. Gyönyörű. Ugyanez érvényes amikor Athénból érkezve a főútról meglátni távolról Szalonikit.
Ez a kép a Fehér Torony előtti mélységről készült, fenn látszanak piciben a kivilágított szállítóhajók.
4.Mit szeretsz a görög életedben és mit nem?
Szeretem, hogy itt az embereknek hatalmas a fantáziájuk, nem szeretem, hogy mindent túlreagálnak, túldramatizálnak. Persze talán az egyik a másikkal jár.
Szeretem a halpiacot, a nyüzsgést, az állandó életet, az Arisztotelész téren vitatkozó bácsikat, akik amolyan agorat alakítottak ki itt .
5. Hogyan éled meg, hogy egy görög család tagja vagy? Dolgozol-e és ha igen mit, hol?
Először nagyon furcsa volt nagyon sok szokás. Aztán atléptem a tükör túloldalára. Rájöttem, hogy az emberek mindenhol ugyanúgy működnek csak pár lényegtelenebb szabályt másképp találtak ki. Innentől kezdve mar nem zavarnak a különbségek. Mert tudom a lényeg ugyanaz.Vannak jó és rossz emberek mindenütt. Megbízhatóak és megbízhatatlanok.
A család itt nagyon összetart és ez tetszik. És sokan lehet, hogy úgy tartják ez régimódi, viszont a túléléshez nagyon fontos.
Reklámügynökségnél dolgoztam, mint ügyfél kapcsolattartó. Meglepő a fantáziájuk. Ja és még egy nagyon fontos különbség: imádják kifejezni azt, amire gondolnak, ami a véleményük!
Most a gyerekekkel vagyok itthon, 4 db van belőlük. 3 lány, 1 kisfiú. 7 éves a legnagyobb, a legkisebb másfél éves.
6.Miben mások a görög családi szokásaid most, mint otthon?
Nagyon mások. Erről rengeteget tudnék írni, az ünnepekhez fűződő szokásoktól kezdve, a hétköznapi szokásokig. Az éghajlat és a más lehetőségek másképpen alakították a szokásokat. Az alap, hogy talán jobban figyelnek egymásra az emberek. Persze figyelembe kell venni, hogy nem a fővárosban vagyunk Athénben, de azt hiszem ott sem annyira rossz a helyzet, mint Nyugat Európában mondjuk.
7. Milyen szokásokat tartottál meg és miket vettél át?
A főzésben sok szokást átvettem, rájöttem, hogy itt rengeteg féle fűszert használnak, sokkal merészebben. Ettem mar narancshéjjal izésített felvágottat is. Sőt mézeset is. Meglepő, fini volt. De van szárított paradicsom (a kedvencem) és még sokminden más...
Nyilvánvaló az alapvető szokásokat tartom, a gyerekeket sem akarom felnevelni egy a társadalomból kiragadott szigetben, az otthonunkban. Itt kell élniük, itt kell barátokat szerezniük.
8. Mi az ami jobban tetszik itt és mi az ami otthonról hiányzik?
Otthonról hiányzik a csend, eleinte hiányzott, hogy békén hagyjanak. Itt furcsának vesznek ha különhúzódsz, abszolút társasági emberek. Fura nekik ha nem akarod elmondani a véleményed. Én nem mindig akartam. De ez hosszú útra vezet. Közben rájöttem, hogy nem tudjuk, akarjuk konfrontáltatni a véleményünket, nincs meg nálunk a kultúrája. Itt megtanultam. Sértődés nélkül vitázni.
9. Mennyiben változtatta meg a pénzügyi válság az életeteket?
Azt hiszem a legfontosabb az, hogy elhozott egy nagyfokú bizonytalanságot. De szerintem ez nem biztos, hogy feltétlenül rossz. Mármint hosszútávon. Az emberek végre felébrednek, végre nap, mint nap bizonyítani kell majd. Eddig kicsit (nagyon) amolyan állóvíz volt.
10. El tudod-e képzelni magad idősen is Go-ban vagy titkon arra vágysz, akkor hazaköltözhess?
Néha gondolok arra, hogy hazai földben akarok eltemetve lenni. Nem tudom, a gyermekeim mar itt nőttek fel, nem vagyok benne biztos, hogy hazavágyok majd 80 éves koromban. De nem tudom, majd meglátom akkor.
11. A gyerekeidnek kívánod-e hogy ott tanuljanak és ott éljék le az életüket, vagy esetleg a válság miatt te is úgy gondolod, jobb ha máshol próbálnak szerencsét?
A gyermekeimnek kívánom, hogy ott éljék le az életüket, ahol boldogabbnak érzik magukat. Persze fontos a pénz, hogy ne kopjon fel az állad. De ez a nagyvilágban való rohangálás a pénz után..nem tartom mindig jónak. Ha akarják ők, nem fogom őket visszatartani, talán a fejlődési lehetőségek mások. Bár az sem utolsó szempont, hogy kialakítani itt egy olyan környezetet, ahol fejlődni lehet. Ez talán nagyobb kihívás persze...és nagyobb feladat. Mindig vándorolni sem lehet, oda ahová jobb éppen. Persze nyilván, ha valahol háború van, vagy éhínség elmennek a legtöbben. Remélem talán nem lesz ilyen, most úgy érzem nem szeretnék már máshova menni. Hiányozna a tenger, az emberek...már megszoktam itt. Már egy kicsit magaménak is érzem Thesszalonikit.
12. Követed-e a közéleti és politikai eseményeket Görögországban, vagy inkább az otthoniakat?
Követem minden nap a közéleti eseményeket itt és Magyarországon is. Főként a gazdasági újságokat olvasom a neten.
13. Mit üzensz a Görögország "fan"-oknak?
Nem tudok általánosan üzenni valamit, mert mindenki más okból érkezik ide szerintem. De az ország és az életmód, közel sem egyezik meg azzal, amit a turistáknak akarnak eladni. A greek lovers és a szamáron ülő bácsi a macskákkal...hát őszintén szólva, kissé múlt századot idéző hangulat. Igazából szerintem a görögök meg akartak felelni a nyugatiak egy olyasmi elvárásának, ami egy romantikus, kissé egzotikus Görögországot szeretne látni, ott ahol az Olymposzrol Zeusz is az egyéb istenek lógatják a lábukat, közben gyrost esznek és várják az angol turistanőket, miközben saját országukban megy a fejetlen rohanás. Szerintem elérkezett az ideje annak, hogy a görögök szembesülnek azzal, amilyenek valójában - most jelenleg - és ennek megfelelően alakítják ki a turizmusról alkotott képet is.
Aki a tenger miatt akar jönni, az jöjjön, fantasztikus partok vannak. Azt már senki sem garantálja, hogy Afrodite emelkedik majd ki belőle, bár a fantázia határtalan persze...;)
..és ha még valamiről szeretnél írni..
meg sokmindenről írnék....
rosszcsont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!