Virágvasárnap

Virágvasárnap egész Görögországban, kezdődik a Nagy Hét.
A húsvéti böjt egyik mérföldköve, emlékezés arra a napra, amikor Jézus Jeruzsálembe érkezett, ahol virágokkal és zöldellő faágakkal fogadták. Ennek emlékére rengeteg fajta szokás és hagyomány van érvényben az egész országban, ezek mindegyike a virágokhoz, gallyakhoz kötődik valamilyen módon. Egy közös, a templomokat babérágakkal díszítik, majd a Virágvasárnapi mise után a hívőknek babér-gallyakból és virágokból készült keresztet adnak, melyről azt tartják, szerencsét hozó, betegséget, balsorsot elűző.

Az alábbi képsorozaton asszonyok készítik a babérágakat, amikkel majd a templomot fogják díszíteni.

Pár szösszenet a görög Virágvasárnapi szokásokból:

* régen a templomokat díszítő virágokból, gallyakból csak a frissen férjezett asszonykák kaptak, úgy tartották ez szerencsét hoz rájuk és bőséges gyermekáldást
* a megszentelt babérágakkal egymást csapkodják a gyerekek, felnőttek, miközben a következő kívánságot mondják "Jövőben is ugyanitt, addig is egészséget mindenkinek!" (szabad-fordítás)
* mivel úgy hiszik, a templomból kihozott gallyaknak csodatevő tulajdonságaik vannak, ezért minden fontos helyre helyeznek ágakat, pl. a házba, pajtába, csónakba, de babér vagy mirtusz ág lógott régen a veteményes minden bokrán, növényén " Befelé a babér és öröm, kifelé a tetű és betegségek!" (“Μέσα βάγια και χαρές, όξω ψύλλοι, κόριζες !”)
* faluhelyen minden egyéb dísztárgy lekerült régen a kandalló polcáról, mikor a templomi gallyakat hazahozták. Ezeknek volt a legszebb helyük a tiszta-szobában.
* Leszbosz szigetén a templomi mise után a gyerekek kosárba gyűjtötték a babérágakat. A kosarat piros és zöld vászondarabokkal díszítették. A kosárral jártak házról házra és mindenhol hagytak egy-egy babérágat, miközben betegségeket, bogarakat, egereket elhajtó versikéket mondtak.
* észak Görögországban a lányok a babérágakból koszorút fontak, majd ezeket bedobták a patak vizébe. Akié az első lett, az kapta az első helyet mindenhol, elsőnek szaladt haza, elsőnek lépett táncba. Édesanyja otthon egy nagy tál paszulyt főzött, melyből megvendégelte a többieket is, a paszuly a szerencse és bőség jelképe volt.
* Tinosz szigetén a gyerekek koszorút fontak maguknak, majd mindegyik a kezében egy kereplőt forgatva, éktelen zaj közben levonultak a tengerhez, ahol aztán a koszorúkat vízbe dobták

Érdemes megjegyezni, hogy a díszített ágakkal való vonulás az ókori  “ειρεσιώνη” (olvasd iresioni) szokásra emlékeztet, amikor a termésekkel díszített ágakkal vonultak a gyerekek a tavaszi nagy ünnepekkor.

A Virágvasárnap-i ünnepnap megtöri kicsit a 40 napos húsvéti böjt monotonitását,  az egyházi törvények szerint lehet halat, olajat és bort fogyasztani.

(Képek forrása: Studio B&G)