Tegnapelőtt „lakatlan sziget” kiránduláson voltunk magyar vendégeinkkel. Erről már írtam korábban is, most azért megint leírom azoknak akik nem olvasták volna, hogy Évia legészakibb csücskével szemben van egy szigetcsoport, melynek a neve Lichas. A nevét a mitológia Herkulessel hozza összefüggésbe. Évia legészakibb csücskét Kineon foknak hívták az ókorban és ezen a helyen történtek ezek a bizonyos események Herkulessel, melyek aztán a Lichas szigetcsoportot megszülték.
Herkules mindenki tudja micsoda nagy legény volt. Isteni erejét az Éviai Edipszói termálvízzel is pátyolgatta. Történt egyszer, hogy a Kineon foknál tartózkodott, amikor felesége megelégelte a folytonos féltékenykedést és úgy döntött ebből elég! Férje egyik ingét bemártotta a méreggel kevert Nexus bika vérébe, majd a Lichas nevű szolgával elküldte a pirosra festett inget ajándékba Herkulesnek. Miután Héraklész megörvendett a szép ajándéknak, tüstént magára is öltötte azt. Ekkor viszont szörnyen elkezdett a teste tőle fájni, égni és le próbálta magáról szedni a ruhadarabot, de nem sikerült, hozzátapadt az a testéhez! Mérgében fogta Lichast és bevágta az éviai öböl vízébe. Lichas a nagy erejű csapódástól darabokra szakadt és testének részei alkotják ma a Lichas szigetcsoportot.
Igaziból a gyönyörű szigetcsoport egy több ezer évvel ezelőtt történt földrengéstől keletkezett, pontosan i.e. 427-ben Thuküdidész szt. És mivel Éviának ezen a részén a tenger alatt vulkáni övezet van, a szigeteken is vulkáni kőzet figyelhető meg. A vulkáni sáv eredménye a Kammena Vurla, Jáltra, Edipszosz és Hlia helységben 90 fokos termál vízű források.
Nagyon érdekesek a Stroggili nevű, teljesen kerek szigetnek a vörös sziklái és a parton, ahol fürdünk a teljesen fekete vulkáni kőzetek. A Stroggilivel ellentétben, az egyetlen finom homokos partot magába foglaló Monolia sziget (a legnagyobb) magánkézben van és ma már lakatlan. Több tulajdonosa van, de a gyönyörű partrészt a Limberis család mondhatja magáénak, akiknek neve jól ismert Görögországban, főleg a könyvkiadójuk miatt.
A partot nyáron 4 hónapig használják ki. Nyugágyak, ernyők és egy beach bar várja a vendégeket, főleg csoportokat Kammena Vurlából és az Éviai „Club Med”-től. A part teljesen természetes módon alakult ilyenné: teljesen finom, fehér homok, balról és jobbról a kis partot szénfekete vulkáni sziklák zárják le. A homok kagylótörmelékből áll, bármilyen tömeg is legyen, mindig lehet újabb és újabb kagylóhéjakat találni, egyszerűen hihetetlen! Honnan a csodából az a sok kagyló, nem tudom. A szigetcsoport körül nem mély a víz, az egész Maliakos öbölben, mely közel van a szigetcsoporthoz, a maximum vízmélység 35 m.
A Stroggili és Monolia közötti részen nem több 10 m-nél, viszont a nagyon erős áramlatok miatt csakis a jelzőbójákig szabad kiúszni, fulladtak itt már be emberek. A két sziget között van egy hajóroncs is a mélyben, ami fölött mindig megállunk és elmeséljük a történetét, miközben a gyerekek a hajó aljának az üvegrészén keresztül nézhetik. Egy 5 személyt magában foglaló görög hajó volt ez, melyet a németek elfoglaltak és 1943-ban próbáltak a 2 sziget között átevezni. A mélyben sziklazátonyok vannak, melyek nem látszanak ki a vízből és melyeknek a létezéséről a németek mit sem tudtak. Így fennakadtak a sziklákon és a hajó elsüllyedt. Szerencse mindenki megmenekült és a roncs ma az egyik látványosság. A másik látványosság a Monachus Monachus mediterrán fóka, akiről már írtam egy korábbi bejegyzésemben. Tegnapelőtt szerencsések voltunk, mert mindhárman ott voltak és gyönyörködtettek bennünket a vízből fel felbukkanó kerek, szürke és sima hátukkal, pofijukkal.
Herkules mindenki tudja micsoda nagy legény volt. Isteni erejét az Éviai Edipszói termálvízzel is pátyolgatta. Történt egyszer, hogy a Kineon foknál tartózkodott, amikor felesége megelégelte a folytonos féltékenykedést és úgy döntött ebből elég! Férje egyik ingét bemártotta a méreggel kevert Nexus bika vérébe, majd a Lichas nevű szolgával elküldte a pirosra festett inget ajándékba Herkulesnek. Miután Héraklész megörvendett a szép ajándéknak, tüstént magára is öltötte azt. Ekkor viszont szörnyen elkezdett a teste tőle fájni, égni és le próbálta magáról szedni a ruhadarabot, de nem sikerült, hozzátapadt az a testéhez! Mérgében fogta Lichast és bevágta az éviai öböl vízébe. Lichas a nagy erejű csapódástól darabokra szakadt és testének részei alkotják ma a Lichas szigetcsoportot.
Igaziból a gyönyörű szigetcsoport egy több ezer évvel ezelőtt történt földrengéstől keletkezett, pontosan i.e. 427-ben Thuküdidész szt. És mivel Éviának ezen a részén a tenger alatt vulkáni övezet van, a szigeteken is vulkáni kőzet figyelhető meg. A vulkáni sáv eredménye a Kammena Vurla, Jáltra, Edipszosz és Hlia helységben 90 fokos termál vízű források.
Nagyon érdekesek a Stroggili nevű, teljesen kerek szigetnek a vörös sziklái és a parton, ahol fürdünk a teljesen fekete vulkáni kőzetek. A Stroggilivel ellentétben, az egyetlen finom homokos partot magába foglaló Monolia sziget (a legnagyobb) magánkézben van és ma már lakatlan. Több tulajdonosa van, de a gyönyörű partrészt a Limberis család mondhatja magáénak, akiknek neve jól ismert Görögországban, főleg a könyvkiadójuk miatt.
A partot nyáron 4 hónapig használják ki. Nyugágyak, ernyők és egy beach bar várja a vendégeket, főleg csoportokat Kammena Vurlából és az Éviai „Club Med”-től. A part teljesen természetes módon alakult ilyenné: teljesen finom, fehér homok, balról és jobbról a kis partot szénfekete vulkáni sziklák zárják le. A homok kagylótörmelékből áll, bármilyen tömeg is legyen, mindig lehet újabb és újabb kagylóhéjakat találni, egyszerűen hihetetlen! Honnan a csodából az a sok kagyló, nem tudom. A szigetcsoport körül nem mély a víz, az egész Maliakos öbölben, mely közel van a szigetcsoporthoz, a maximum vízmélység 35 m.
A Stroggili és Monolia közötti részen nem több 10 m-nél, viszont a nagyon erős áramlatok miatt csakis a jelzőbójákig szabad kiúszni, fulladtak itt már be emberek. A két sziget között van egy hajóroncs is a mélyben, ami fölött mindig megállunk és elmeséljük a történetét, miközben a gyerekek a hajó aljának az üvegrészén keresztül nézhetik. Egy 5 személyt magában foglaló görög hajó volt ez, melyet a németek elfoglaltak és 1943-ban próbáltak a 2 sziget között átevezni. A mélyben sziklazátonyok vannak, melyek nem látszanak ki a vízből és melyeknek a létezéséről a németek mit sem tudtak. Így fennakadtak a sziklákon és a hajó elsüllyedt. Szerencse mindenki megmenekült és a roncs ma az egyik látványosság. A másik látványosság a Monachus Monachus mediterrán fóka, akiről már írtam egy korábbi bejegyzésemben. Tegnapelőtt szerencsések voltunk, mert mindhárman ott voltak és gyönyörködtettek bennünket a vízből fel felbukkanó kerek, szürke és sima hátukkal, pofijukkal.
A szigetcsoport fentről
A kis hajóval, melynek van egy üvegből álló alja, Agios Georgiosból indulunk.
Monolia partja.
A kalamari előkészítésének egyik fázisa, tengervizes fürdő:)
Monolia, a part jobb részét lezáró földnyelv.
Monolia, a ma már üres házak.
Stroggili, amit körbejártunk a kishajóval. A háttérben a Kammena Vurla fölé magasodó hegyek.
Monolia, a PART.
Hazafele különvált a csoport, mindenki a maga ütemében ment. Mi bementünk görög barátainkkal Edipszóba, meg akartuk mutatni nekik a Thermai Sylla hotelt és a részt, ahol a meleg víz a tengerbe ömlik. Edipszó, az „öregek városa” jellegzetes képét mutatta, idősebbek tocsoráztak a finom meleg vizű kis vályúkban a sziklákon, mások kényelmesen úszkáltak.
A nagy meleg miatt a vályúk szokatlanul üresek voltak, mindenki inkább a hűvösebb tengervízzel feloldott részen fürdött.
Azért jó ez a fájós ízületekre!:)
Régen a nagy piros sziklán zubogott lefele a forró víz, de mára már alig folydogál szabadon, a nagy hotelek mind elszippantották:)
Társaságunk. Hiányzik még 2 kicsi, akik bedobták a szunyát a kocsiban:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!