Poros

Minden évben május végén vannak az iskolai kirándulások, pontosabban május utolsó 3-4 napjában vagy június első napjaiban. Ekkor az egész országban mindenfele  „rohangálnak” a diákokkal tömött buszok. Az általános iskola 1-5 osztályában 1 napos utakat szerveznek, 6-11-ben 3 naposakat, aztán hab a tortán a 12. osztály végén egy nagy 5 napos út, amikre általában mindenki egész életében emlékszik, nem nehéz elképzelni, hogyan telik. A diákok kasszát létesítenek és egész évben gyűjtögetnek ezekre az utakra.
Mi az idén 3 napos kiránduláson voltunk, és a csodálatos és öröktrendi Porto Cheli-ben volt a szállásunk. A 3 nap alatt több helyet meglátogattunk, az első, még Porto Cheli-re való érkezésünk előtt, Poros szigete volt.

Poros a Saroniki öbölben fekszik, pont Athénnal szemben, Aigina szigete mögött. Ide Athénból folyton vannak szervezett utak, de gyorshajók is naponta többször Pireuszból. Nagyon közel van a szárazföldhöz, pontosabban a Pelloponéz félsziget keleti, vastag ujjának a végében lévő Ermioni-hoz és Galatas-hoz. Nekünk Évia északi részéből ideérni busszal nagyon sok időbe telt...

Poros szigetére Ermioni-ból mentünk át, 10 perc az út, de mi először végighajókáztunk körbe körbe a sziget körül, majd kikötöttünk „kávézni”. A görög szülők le is huppantak az első kávézó székeibe, mi a fiammal megmásztuk a sziget legmagasabb pontját, ahol egy rendezetlen kis bekerített területen van az 1927-ben épült óratorony, mely Poros viszonyítási pontja és jelképe. Ahhoz képest jobban is rendben tarthatnák. Ettől eltekintve a sziget rendezett és tiszta. A turisztikai infrastruktúrája tökéletes, de ez nem meglepő, hisz a 60-s évek nagy vígjátékainak örökös színhelye volt a sziget, nincs olyan film ebből a korszakból, melyben ne Porosra mennének nyaralni vagy hétvégi kiruccanásra. Így hát nekem sem volt teljesen ismeretlen a táj, igaz mára az arculata jócskán megváltozott. Lépten nyomon kávézók és tavernák, nagyon hangulatos kis utcácskák, jobbára minden épület neoklasszikus stílusban épült. Ebből is ráérezni Poros fontos szerepére nemcsak a görögök történelmében, de a mindenkori jet-set életében is. A sok szép épület között érdemes megemlítenem Dragumis író villáját, ő a Nobel díjas Seferis apósa volt. Ebben a villában írta Seferis műveit, pl. a „Hattyúk” c. elbeszélését. Nekünk ismerősebben hangzó nevek is kapcsolatba hozandók a szigettel, mint pl. Henry Miller, P. Mayne, G. Millar, Durell, aki azt írta Porosról: „ez a legszebb hely ahol életemben jártam”. A mai haditengerészet épülete Ottó király első lakhelye volt.

Az ókorban Poros tk. 2 szigetből állt, ezek a Sfairia és a Kalavria szigetek voltak. A Kalavria sziget a nagyobb és zöldebb, erdőkkel borított, míg a Sfairia egy vulkanikus sziklatömb. Kalavria Apollón istennek volt ajándékozva a monda szerint, aki aztán Delphoi-ért cserébe lemondott róla Poszeidon javára. Így épült ide egy Poszeidon naosz i.e.520-ban, melynek maradványai ma is látogathatóak. A dór stílusban épült templom közelében két ókori település nyomaira is bukkantak. I.e. 322-ben ezt a templomot választotta a Fülöp által hajszolt Démoszthenész, hogy ciánpohárba fojtsa az életét. A naosz nevéhez fűződik még a Kalavriai Amfiktiónia politikai szövetség léte is, melynek tagjai 7 város voltak: Ermioni, Epidaurosz, Aigina, Prasies, Athén és Orhomenosz. A Cavos Vasilis helyén nemrég bronzkori település nyomait is felfedezték.

A modern kori történelemben is neves események tanúi lehetett a sziget. Az 1821-s szabadságharc után, 1827 ápr 15 és jún 16 között itt volt a görög kormány székhelye. Majd 1828-ban a 3 nagyhatalom, aki Görögország sorsáról döntött, Porosi asztalon húzogatta be az első független görög állam határvonalait (hogy emlékeztet engem ez egy másik államban, egy másik asztalon való határvonalak húzogatására, mely az én sorsom is eldöntötte...). Porosból indult a hajóhad a híres Navarinó-i ütközetbe (nagyszerű alakítása volt Gregory Pecknek a Navarino ágyúi c., nagy gyerekkori kedvenc- filmemben). 1830-ban Poros lett a független görög állam első tengerészeti bázisa. 1831-ben, a görög polgárháborúban, az itt állomásozó görög tengerészeti hadi-erő nagy részét felrobbantották.
Ez csak egy kis vázlatos bemutatása volt a szigetnek, sokkal érdekesebb volt már fáradtságunk ellenére is a kis utcákon való séta, bámészkodás. Estefele innen indultunk tovább Porto Chelibe, ahol a következő 2 éjszakát töltöttük.