Dr. George (Giorgos) Papanicolau (1883/05/13 - 1962/02/19), vagy ahogyan "becézik", dr. Pap, görög (eviai) származású amerikai orvos, biológus, filozófus, zenész, de főleg kutató volt, úttörő a hámsejtekből végzett rákkutatásban, a Pap teszt feltalálója. Annak a tesztnek a feltalálója, melynek bevezetése a világ kórházaiba, több millió nő életét mentette meg.
Rövid életrajz
A Kymi-beli szülőhár |
Dr. Papanicolaou Giorgos (ejtsd. Papanikolau Jorgosz) Evia-n, Kymi-ben született.
Apja orvos és közéleti személyiség, egy időben Evia és Karystia terület képviselője. Maga Giorgos az általános iskolát Kymi-ben végzi, majd apja úgy dönt, jobb lesz, ha a gyermek tanulmányait Athénban folytatja. Így kerül Athénba, ahol elvégzi a gimnáziumot, majd 15 évesen felveszik az orvosi egyetemre, ahol 21 évesen le is diplomázik. Az Athéni évek alatt franciául tanul, abban a korban minden intellektuelnek kötelező nyelven. Többi hobbijának is hódol, filozófiával, irodalommal foglalkozik, és 8 évig hegedülni is tanul. Az egyetem elvégzése után visszatér Kymi-be, ahol rájön, hogy nem akar a tulajdonképpeni orvoslással foglalkozni.
Így 1907-ben Németországba megy, ahol biológiát tanul, miközben továbbra is hódol hobbijainak, elmélyül filozófiai tanulmányaiban. 1910-ben megkapja a filozófia doktora címet egy munkájáért. Szocialista eszméket táplál és általában úgy mondhatni, radikális elképzelései vannak tudományos és politikai téren. Ekkor cikkezik is a "Noumas" c. athéni lapban. Végül önmaga keresése véget ér, és megállapodik a biológia mellett. 1910-ben feleségül veszi a Kymi-ben megismert Andromakhe Mavrogenni-t, aki egész életében mellette lesz, lemondva a családalapításról, férje oldalán dolgozik annak élete végéig, segítve őt kutatásaiban.
Így 1907-ben Németországba megy, ahol biológiát tanul, miközben továbbra is hódol hobbijainak, elmélyül filozófiai tanulmányaiban. 1910-ben megkapja a filozófia doktora címet egy munkájáért. Szocialista eszméket táplál és általában úgy mondhatni, radikális elképzelései vannak tudományos és politikai téren. Ekkor cikkezik is a "Noumas" c. athéni lapban. Végül önmaga keresése véget ér, és megállapodik a biológia mellett. 1910-ben feleségül veszi a Kymi-ben megismert Andromakhe Mavrogenni-t, aki egész életében mellette lesz, lemondva a családalapításról, férje oldalán dolgozik annak élete végéig, segítve őt kutatásaiban.
G. Papanicolaou 1912-ben részt vesz a Balkán háborúban, de hamarosan Franciaországba költözik feleségével. Egy ideig a Monaco-i Oceonografia Intézetben dolgozik, majd 1913-ban végleg Amerikába költöznek.
Az Amerikai évek nagyon nehezen kezdődnek, eleinte mindketten egy üzletben szőnyegeket árulnak és gombokat varrnak. A siker és társadalmi felemelkedés azonban nem várat sokat magára. Papanicolaou nemsokára már egy görög újságnak cikkezik, utána pedig nagy nehézségek árán bejut a columbiai egyetem anatómiai laborjába, később pedig a Cornell University-hez kerül, New York-ba, ahol munkásságának oroszlánrészét végzi majd. Itt egyre fennebb kerül a ranglétrán, míg végül állandó pozícióhoz jut, sejttudomány és anatómia tanárként tevékenykedik. Közben kutatásokkal foglalkozik, tengerimalacokon kísérletezve kutatja többek között az alkohol romboló hatásait, különösen érdeklik a szaporodási problémák, melyek egyenes kapcsolatban állnak a nemi szervekkel, a nem meghatározása magzatoknál, az endokrinológiai mirigyek működése, valamint a nemet meghatározó hormonok is kutatásai középpontjában állnak.
Végül 1954-ben kiadja egyik legjelentősebb munkáját, az "Atlas of Exfoliative Cytology"-t, megalapítva ezzel a semmiből egy új szakot.
Munkássága
1923-ban alkalmazza először nőkön az általa kifejlesztett új metódust a méhnyakrák szűrésére. 1926-ban közli a világgal, hogy a méhnyakrákos nők vaginális váladékában, daganatsejtek figyelhetők meg. 1928-ban jelenik meg a kutatások eredményeiről a munkája, melyet a szakma szkepticizmussal fogad, hisz addig az ilyen jellegű sejtszintű tesztek elvégzését, csak az érintett szerv megvágásával tudták elképzelni. Papanicolaou kutatásait ezután kiterjeszti a méhrák vizsgálatára is, ezzel kapcsolatban 1943-ban jelenik meg a munkája "Diagnosis of Uterine cancer by the Vaginal Smear" ("Méhrák diagnózis hüvelykenetből").
A munka felkelti a nemzetközi érdeklődést is, hatására különböző kórházakban kezdik hüvelyváladékból szűrni a rákot, de alkalmazzák ezt a húgyrendszert, emésztőszerveket és más szerveket érintő rák esetében is. Az első méhnyakrák szűrő klinika Massachusetts-ben nyílik meg 1945-ben.
Papanicolaou ezekkel a munkáival, kutatási eredményeivel megalkotta az orvostudomány egy új ágazatát mely a hámsejtek vizsgálatával foglalkozik, rákos megbetegedés kiszűrése céljából.
Halála
1961-ben New York-ból átköltözik a Florida-i Miami-be, ahol elvállalja az új rákkutató intézet vezetését. Sajnos a klímaváltás, a sok munka és talán stressz már sok volt, 1962 február 19-n dr. George Papanicolaou életének egy infarktus véget vet.
Munkái
Írói és kutatói munkásságát 158 cikk és 5 kiadott kutatómunka őrzi. Munkássága kétszer volt Nobel díjra terjesztve, de mindkét esetben azzal az indokkal utasították el, hogy csak terápiás munkáért adhatnak Nobel díjat, nem kutatási eredményekért. Azóta persze a komisszió hibája többszörösen bebizonyosodott, hisz a Pap teszt jobb bármilyen terápiás módszernél, általános használatba lépése óta 70%-l csökkent a méhnyakrákos megbetegedések miatt bekövetkezett elhalálozások száma. Papanicolaou orvos minden tiszteletet megérdemel, hisz nem "adta el" felfedezését, módszerét, azt teljesen ingyenesen, szabad használatára bocsátotta az emberiségnek.
Kitüntetések
1948 - Borden díj
1950 - Amory díj
1950 - Albert Lasker díj (Basic Medical Research Award)
1951 - AHEPA University Hospital díj
1952 - az American Cancer Society becsületrendje
1953 - bécsi Sejtkutatási Központ díj
1953 - a görög királytól a Főnix Rend keresztje
1954 - a Modern Orvostudományok díja, kiemelkedő teljesítményéért
1955 - Berdner díj
1956 - Pazano díj
1957 - I. György görög király becsületrendje
1960 - Klement Cleveland díj
1949 - az Athéni Orvostudományi Egyetem tiszteletbeli doktori címe
1957 - az Athéni Akadémia tiszteletbeli tagja
Halála után dr. George Papanicolaou megkapja az ENSZ díjat is.
G. Papanicolaou szobrok:
* Athéni egyetem, Goudi
* Athén, Agios Savvas rákközpont
* Athén, Alexandra szülészet
* Athén, Plaka-múzeum
* Athén, Iaso szülészet, Marousi
* Kymi, a Papanicolaou téren
* Kos, Hippokratész intézet
* Szaloniki, G. Papanicolaou kórház
* Larissa, központi kórház
* Arachova, Delfoi utca
* Volos, központi kórház
* Chalkida, függőhíd
Róla nevezték el:
* a Kymi-beli kórházat
* Szalonikiben kórházat
* Papanicolaou Cancer Research Institute, Miami
* Kymi néptörténeti múzeum
* az athéni orvosi egyetem múzeuma
* az 1955-ben nyomott 10.000 drachmáson az ő képe volt
* görög, ciprusi és amerikai bélyegek jelentek meg a képmásával
* a Cornell egyetem udvarán, 1978-ban egy platánfát ültettek, melyet róla neveztek el és mely a kos szigeten lévő Hippokrátész platánjának hajtásából való
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!