A mai Athénról rengeteg jó útleírást lehet olvasni a neten, részletes beszámolókat, útmutatásokat arról, mit és hogyan érdemes meglátogatni "produktívan", azaz akár egy fél nap alatt. A felszín alá azonban keveseknek adatik meg bekukkantani. Igaz a legtöbben a mai rohanó világban nem is óhajtanak időt áldozni arra, ami nem látható vagy elgondolkodtató..
Athén nem is olyan régen ilyen. A régi Athén sajnos lassan de biztosan eltűnőben van. Csak azok a részek maradnak fent, melyek jó bevételt biztosítanak államnak vagy magánszemélynek. A mai, bankok által uralt világ már csak erről szól.
Pár képben bemutatom milyen is volt Athén és hogyan nyerte el mai képét, fővárossá való kinevezése után.
A modern Görögország történelmének legfontosabb kilométerköve 1830 február 30, a londoni Protokoll aláírása, mellyel a nagyhatalmak elismerik a szabad Görög Államot. Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy másnaptól minden szép és jó, a törökök nem hagyják könnyen itt a prédát, az Akropoliszon még évekig ott a török őrség. 1833 márciusában végre mind elhagyják a fővárost és 3 hónap múlva Athén, Nafplio után, hivatalosan is a szabad görög állam fővárosa lesz.
 |
| Athén a XIX. sz-ban, forrás: eie.gr |
A helyzet ebben az időszakban Athénban tragikus. Minden utazó erről számol be, aki ebben a periódusban Athénban jár. Ekkor azonban nagyszabású városépítési tervbe fognak a görögök, hisz Athénnak rövid időn belül meg kell felelnie a szerepnek, melyet neki osztottak.
 |
| Athén a XIX. sz-ban, forrás: eie.gr |
Az első városterveket Kleanthi és Schaubert készítik. Ezek nagyszabású, messzire látó, grandiózus tervek. A szigorú, ugyanakkor elegendő szabad és archeológiai kutatásoknak megfelelő teret biztosító tervrajzokat azonban nem tudják életbe léptetni. Ahogy nekifognak a megvalósításnak, az utak kijelölésének, hirtelen az athéni lakosság rádöbben, hogy itt senki nem az ő érdekeiket fogja képviselni és nem fogják a telkeiket kímélni. A politikai és társadalmi nyomás hatására az egész építkezési tervet sarokba teszik.
 |
| Athén 1833 |
1834 szeptember 18-n jóváhagyatik a 2. Athéni városterv, melyet az előbbit útmutatóul véve Klenze készít. Az előző tervhez képest nagy eltérések vannak az utak szélességében, mennyiségében és az archeológiai zóna kialakításában. Ez a terv sem lesz teljesen megvalósítva.
Ezután folyamatos az újabb építkezési tervek váltakozása és a város nagyon gyors kiépítése, hisz a vidékről folyamatosan beözönlő lakosságnak lakóterületekre, a folyamatosan bővülő állami apparátusnak székhelyekre van szüksége.
Az elkövetkezendő periódusban a következő épületeket húzzák fel:
1834-1835:
- a királyi istállók, ma Citylink Palota a Stadiu-Amerikis-Panepistimiou-Boukourestiou sarkon. A modern épület építészei: V. Kassandras és L. Bonis
- A Klafthmonos téren lévő Pénzverde
 |
| Klafthmonos tér, forrás:skyscrapercity.com |
 |
| ..és ma, forrás: trivago.gr |
- a Királyi Nyomda, a Stadiou úton
1836:
- a királyi palota, a jelenlegi parlament épülete
 |
| A királyi palota, forrás: eie.gr |
- a katonai kórház
 |
| A régi katonai kórház, a "Vailer épület", forrás: eie.gr |
- az Athéni egyetem épülete
 |
| Az athéni egyetem mai képe, forrás: tovima.gr |
 |
| A szemészet, forrás: arxaiologia.gr |
 |
| ..és ma |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!