A görög látogató számára észak Evia fő látványosságai a kolostorok, valamint Oroszországi Hitvalló Szent János temploma, amiről már írtam ITT.
A főzős dokumentumfilm forgatásai során megint eljutottam ide és megint beszélgettem Vernezosz Jorgiosz teológus-gondnokkal, csakúgy, mint 2009-ben, amikor magyar újságírókat kalauzoltam a vidéken. A mostani beszélgetés mondhatnám jobban sikerült, és habár már számtalanszor foglalkoztam Szent János meséjével, és nem vagyok ortodox, sem kimondottan vallásos, az egész történet megint mélyen megérintett. Nem is annyira a Szent élete és halála, mint az, ami utána következett, az emberek vak hite és önfeláldozása, valaminek az oltárán, amiben hisznek. Így hát amint időm engedte, megnéztem a világhálón, hogyan néz ki manapság a Törökországi Prokopi.
A történet érthetőségéért idézem a Vernezosz Jorgiosszal folytatott beszélgetésem részleteit, melynek egészét majd a "Görög ízek és vidékek" filmben láthatjátok-hallhatjátok, majd lennebb pár szóban megmutatom a mai török Prokopi-t.
![]() |
A Szent János kép alatti török felirat a mai Ürgüp-ban |
Azt már elmondtam, hogy oroszországi Szent János tiszteletére lett felépítve, akinek a maradványait Kis Ázsiából hozták ide, Kappadókiából.
V.J.: 1922-ben, a Kis Ázsiai katasztrófa után, a görögség magával hozta Szent János maradványait – melyek teljes épségben vannak több mint 270 éve, 1730-tól.
Én: Hogyan sikerült az ideérkezett Kis Ázsiai görögöknek összegyűjteni a pénzt, amire szükség volt, majd felépíteni ezt a templomot, hisz ez egy nagyon nagy és fontos, és nem utolsósorban szép templom.
V.J.: A hitük vezette őket abban, hogy összegyűjtsék a szükséges pénzt. Saját kétkezi munkájuk, személyes harcuk, az 1924-1950 közötti évekre esik - 1950-ben lett kész a templom- mely Görögország történelmének egyik legnehezebb periódusa volt. Háborús periódus, mely idő alatt az emberek gazdasági helyzete nagyon nehéz volt, és ebben a nehéz időszakban építették ezt a gyönyörű templomot. Fontos tudni, hogy a nehézségek ellenére, az erős hit, a szeretet, a tudat, hogy közöttük vannak a szent embernek a maradványai, ösztönözte őket abban, hogy a legjobbat adják magukból, és így megépítették a Szent templomát.
Ha körbenézünk, a kézzel faragott ikonosztáz, mely Tinosz szigetéről származik az 1952-s évből, a csillárok, minden egyéb tárgy, ami díszíti a templomot, valamint a most folyamatban lévő fali ikonfestészeti munkák, mind mind azon ortodox hívők hitét és szeretetét tükrözik, akik hozzájárulnak a templom külcsínjének alakulásához.
Én: A szent maradványain kívül, a templomban fontos templomi ereklyék is vannak?
V.J.: a legfontosabbak számunkra az ikontartókon látható szent ikonok. Ezeket Kappadókiából hozták.
Az 1924-s lakosságcsere lefolyása alatt játszódtak ezek az események. Egy sor csodálni való történet maradt fent arról, hogyan csomagolták be a dolgokat, sőt magát a szent embert is. A törökök nem engedték meg, hogy kihozzák az országból. Éjjel volt, amikor a szent ember testét vastag szőnyegbe csomagolták, majd jobbra és balra, az összecsavart szőnyeg két végébe két zacskó diót helyeztek... és amikor kivitték a templomból, más ikonokkal együtt – itt meg kell jegyeznem, hogy a törökök azt mondták, bármit vihettek, csak a szent testét nem . A törökök azt mondták, az ikonokra nem tartunk igényt, de a szentet nem vihetitek, mert a szent csodát tett sokakkal, muzulmánokkal is.
A szent ünnepén, ott Kappadókiában, törökök és görögök mindig megmosakodtak a szent temploma alatt lévő földmélyedésekből származó szentelt vízben, és ettől sokan meggyógyultak. Így hát nem engedték, hogy a szentet elmozdítsák. Szerencse, hogy Papadopulosz úr, a templomi presbiterekkel együtt megegyeztek, majd egyik éjszaka bementek a szent templomába és ahogy mondtam, előkészítették az útra. Prokopionból a szent maradványokkal eljutottak a tengerparti Mersinba, ahol a vámnál megkérdezték tőlük, mi van a ládában. Papadopulosz úr, aki felelős volt a szállításért, azt válaszolta, hogy ezek az ő családi ereklyéi és személyes holmijai, miközben tudta, hogy a ládában utazik a szent ember teste az ikonokkal.
Én: Sokan jönnek ide imádkozni, zarándokolni? Van esetleg egy adat, mondjuk évre lebontva, amiből látszik, hányan látogatják a templomot?
V.J.: körülbelül 1 millió ember, a szent ünnepén kívüli időszakban.
Én.. és a szent ünnepén, május 27-n?
V.J.: 70-80 ezer ember a három ünnepi nap alatt. 3-4 napig folyamatosan nyitva van a templom, és éjjel nappal vonulnak a szent üvegkoporsója előtt mindannyian, hogy ily módon dicsőítsék az Istent és imádkozzanak a Szenthez, valamint hogy a gondjaikkal kapcsolatos reményeiket János kezeibe helyezzék.
Én.: A Szent teste mellett valamiféle ajándékok vannak, mik is ezek pontosabban?
V.J.: ezek áldozati ajándékok, vagyis az emberek hálájának jelei, felépülések, gyógyulások után itt hagyott személyes tárgyak, melyeket imádkozás közben a Szentnek ajándékoznak..
Még azt akarom mondani, nem tudunk bizonyos dolgokat nem figyelembe venni, kizárni, ugyanis ez a kapcsolat egy élő kapcsolat az emberekkel.
************
PROKOPI - ÜRGÜP
A Törökországi Prokopi, vagy török nevén Ürgüp, egy közép Ázsiai település, mely 1.200 m tengerszint fölötti magaságban helyezkedik el az Ali folyó közelségében. A vidékre a kemény, havazásos telek és meleg nyarak jellemzőek. A település, a 19. sz elején a falu közepén található két sziklára kúszott fel, a szikla falaihoz idomított házak felépítéséhez a köveket a közeli kőfejtőből hozták.
A településen örmények, törökök, görögök, vallás szerint muzulmánok és keresztények éltek békésen egymás mellett. 1905-ben 10.000 muzulmánt és 5.000 keresztényt számláltak, a település pedig 5 keresztény és 12 muzulmán gettóból állt.
Az 1924-s lakosságcsere keretén belül - melyről sokat lehet hallanni az Eviai történelmi kutakodások során, 585 család, összesen 2.321 személy lett átköltöztetve görög földre. Ők Evián és Athénban települtek le, Evián a legtöbben a mai Prokopi-ban, melyet az idetelepültek alapítottak, és ahol a mai napig őrzik Szent János testét.
Mivel már Prokopiról és Szent Jánosról írtam, most következzen pár kép a mai Törökországi Prokopiból, török nevén Ürgüp-ból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!