![]() |
fotó: Panos Vasilopoulos |
Az olíva leszedésére Görögországban, de Evián is, nem is olyan régen, kizárólagosan külföldről származó vendégmunkásokat fogadtak fel. Mára a gazdasági válság miatt ez megváltozott, a termelők maguk szedik le a termést. Nagyon sok helyen, ahol nem kereskednek a bogyókkal, hanem csak maguknak termelik, az a szokás alakult ki, hogy rokoni, baráti családok összefognak és egymás segítségével szedik le a bogyókat. Egyik hétvégén egyiknél, másik hétvégén másiknál, vagy ha hét közben is ráérnek, akkor megszervezik a kölcsönös szüretet.
Az olívabogyó nyersen nem fogyasztható, mert rettenetesen keserű. Át kell esnie egy áztatási folyamaton, hogy keserű ízétől megszabaduljon, majd utána páclében kell ázzon pár hetet. Olívaeltevésről olvashatsz ITT és ITT.
Az olívabogyóról és termesztéséről Váncsa Istvánt idézem, nagyon jól összefoglalta a dolgokat:
" Tudvalevő, hogy olívát ma már mindenféle valószínűtlen helyen is termesztenek, Nepál, Ausztrália, Új-Zéland, Kalifornia, Pakisztán, India, Dél-Afrika és így tovább, és ki tudja, lehet, hogy a világ ínyencei idővel az argentin olívabogyóra és-olajra fognak esküdni. 2009-ben a világ legjobb ár/érték arányú szűz olívaolaját egy bizonyos Mario Omar Geier nevű argentin termelő állította elő. Evvel együtt az olíva par excellence mediterrán növény, gyümölcs. Teljes mértékben mediterrán harapnivaló, valószínűleg az egyetlen. A világ olívaolaj-termelésének a 95%-t a Földközi tenger medencéjében termelik meg, és a jó részét itt is fogyasztják el. Bőven használnak ugyan disznó- és libazsírt is, nemkülönben vajat, szamnát" (EZZEL EGYÁLTALÁN NEM ÉRTEK EGYET ÉS A BŐVEN HASZNÁLNAK TELJESEN HIBÁS ÁLLÍTÁS GÖRÖGORSZÁGRA NÉZVE), "evvel együtt a mediterrán vidékhez éppúgy hozzátartozik az olajfa, mint akáclomb az alföldi magyar faluhoz."
A szüret maga mindig azzal kezdődik, hogy a fák alól fel kell szedni a lehullt, ép szemeket. Ezután nagy vászonponyvákat terítenek ki a fák alá és leverik a fákról a bogyókat. A régi vászonponyvákat ma zöld hálók helyettesítik, a kézzel való ütögetést ma gépesítve végzik, vagy rosszabb esetben hosszú nyéllel rendelkező nagy speciális műanyag fésűt használnak erre a célra.
Az olívabogyók begyűjtése után vagy alatt, ki kell válogatni a szemeket, melyeket eltevésre szánunk és azokat melyeket olajnak. Az eltevésre szánt szemek aztán otthon vízbe kerülnek, az olajnak valók pedig a szüret befejeztével, az olajpréshez. Az olajpréselés folyamatáról ITT olvashatsz.
Ami az idei olívahelyzetet illeti, a tavalyhoz képest alig van termés. Rovies és észak Evia legtöbb területein gyakorlatilag semmilyen termés nem lett, az ok a termelők szerint a nagyon erős nyugati szelek a fák virágzási periódusában. Olyan helyeken, melyek védve voltak e szelek ellen, jó termés van, de ezek a helyek jóval kevesebb számban vannak, mint az előbbiek. E visszaesésnek tulajdoníthatóan a termelőktől egyenesen vásárolható extra szűz olívaolaj ára valószínűleg emelkedni fog és az 55 euró/doboz helyett a várható ár idén 85 euró/ doboz lesz. Az olajat első kézből 17 kilós fémdobozokban szokták árulni és annak ellenére, hogy tilos az árusítása ha nincs termelői igazolásod, kisebb termelőktől ismeretségen keresztül nagyon jó minőségű olajhoz lehet hozzájutni.
A kisebb termelőkön olyan családokat kell érteni, akiknek telkeik vannak melyeken olívafák vannak. Ahol a fákon több a termés, mint amennyire a családnak szüksége van, ott ezt az olajat eladják.
Nagyon sokan vásárolnak piacon olívaolajat. A piaci árusokban nem lehet megbízni, mert nagyon sokszor kihasználják az idegenek tudáshiányát az olívaolajjal kapcsolatban és így kevert olajat árusítanak. A szuper marketekben való olívaolaj is legtöbb esetben hígítva van egyéb növényi olajokkal, a savasság csökkentése érdekében.
Ha már sikerült jó olívaolajhoz hozzájutnunk, a legjobb ha az eredeti dobozban, vagy üvegben tároljuk. Akár 2 évig is eláll, ha nincs napon, túl melegben vagy túl hidegben és nem nyitogatjuk folyton a tárolási edényt, így nem érintkezik túl gyakran oxigénnel. Evián általában mindenki a pincében vagy fedett raktárhelyiségben tartja az olívaolajat, nagyobb fém vagy agyag tárolóedényekben, ahonnan 2 literenként vesznek ki használat céljából. Ha véletlenül az olaj hideg helyre kerül, a tetején lerakódás képződik, mely azonban újra eltűnik ahogy az olaj 15-25 fokos környezetbe kerül.
Evián azok, akiknek van bőven olajuk, mindenre ezt használják. Ebben sütnek, ezzel főznek, még a legtöbb süteménybe is ez kerül. Csak arra kell vigyázni, ne melegítsük 200 foknál magasabb hőfokra, mert akkor füstölni kezd és elveszti a sok hasznos anyagot, amiért a fogyasztása ajánlott.
Még több olívás cikkem:
Olívabogyófajták
Az olívaolaj hatása az egészségre
Olívával a rák ellen
A szüret maga mindig azzal kezdődik, hogy a fák alól fel kell szedni a lehullt, ép szemeket. Ezután nagy vászonponyvákat terítenek ki a fák alá és leverik a fákról a bogyókat. A régi vászonponyvákat ma zöld hálók helyettesítik, a kézzel való ütögetést ma gépesítve végzik, vagy rosszabb esetben hosszú nyéllel rendelkező nagy speciális műanyag fésűt használnak erre a célra.
Az olívabogyók begyűjtése után vagy alatt, ki kell válogatni a szemeket, melyeket eltevésre szánunk és azokat melyeket olajnak. Az eltevésre szánt szemek aztán otthon vízbe kerülnek, az olajnak valók pedig a szüret befejeztével, az olajpréshez. Az olajpréselés folyamatáról ITT olvashatsz.
Ami az idei olívahelyzetet illeti, a tavalyhoz képest alig van termés. Rovies és észak Evia legtöbb területein gyakorlatilag semmilyen termés nem lett, az ok a termelők szerint a nagyon erős nyugati szelek a fák virágzási periódusában. Olyan helyeken, melyek védve voltak e szelek ellen, jó termés van, de ezek a helyek jóval kevesebb számban vannak, mint az előbbiek. E visszaesésnek tulajdoníthatóan a termelőktől egyenesen vásárolható extra szűz olívaolaj ára valószínűleg emelkedni fog és az 55 euró/doboz helyett a várható ár idén 85 euró/ doboz lesz. Az olajat első kézből 17 kilós fémdobozokban szokták árulni és annak ellenére, hogy tilos az árusítása ha nincs termelői igazolásod, kisebb termelőktől ismeretségen keresztül nagyon jó minőségű olajhoz lehet hozzájutni.
A kisebb termelőkön olyan családokat kell érteni, akiknek telkeik vannak melyeken olívafák vannak. Ahol a fákon több a termés, mint amennyire a családnak szüksége van, ott ezt az olajat eladják.
Nagyon sokan vásárolnak piacon olívaolajat. A piaci árusokban nem lehet megbízni, mert nagyon sokszor kihasználják az idegenek tudáshiányát az olívaolajjal kapcsolatban és így kevert olajat árusítanak. A szuper marketekben való olívaolaj is legtöbb esetben hígítva van egyéb növényi olajokkal, a savasság csökkentése érdekében.
Ha már sikerült jó olívaolajhoz hozzájutnunk, a legjobb ha az eredeti dobozban, vagy üvegben tároljuk. Akár 2 évig is eláll, ha nincs napon, túl melegben vagy túl hidegben és nem nyitogatjuk folyton a tárolási edényt, így nem érintkezik túl gyakran oxigénnel. Evián általában mindenki a pincében vagy fedett raktárhelyiségben tartja az olívaolajat, nagyobb fém vagy agyag tárolóedényekben, ahonnan 2 literenként vesznek ki használat céljából. Ha véletlenül az olaj hideg helyre kerül, a tetején lerakódás képződik, mely azonban újra eltűnik ahogy az olaj 15-25 fokos környezetbe kerül.
Evián azok, akiknek van bőven olajuk, mindenre ezt használják. Ebben sütnek, ezzel főznek, még a legtöbb süteménybe is ez kerül. Csak arra kell vigyázni, ne melegítsük 200 foknál magasabb hőfokra, mert akkor füstölni kezd és elveszti a sok hasznos anyagot, amiért a fogyasztása ajánlott.
Még több olívás cikkem:
Olívabogyófajták
Az olívaolaj hatása az egészségre
Olívával a rák ellen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!