Elment Thodoros Aggelopoulos

Tegnap este, 77 éves korában, egy sajnálatos baleset következtében, elhunyt a modern görög filmtörténet legjelentősebb személyisége, Thodoros Aggelopoulos. Aggelopoulos, a legismertebb görög filmrendező külföldön, kinek legnagyobb érdeme, hogy a görög filmművészetnek új formát adott. Az előtte lévő technikákkal és szokásokkal ellentétben, nem félt bemutatni a világnak azt a másik Görögországot, mely nem a nap és fény országa, hanem a fájdalom, küzdelem, boldogtalanság és napi gondoké, nagy tragédiáké. A baleset, szinte Aggelopouloshoz nem méltóan, rettenetesen mindennapi módon történt, azon a helyen, ahol a rendező jelenlegi filmét forgatta. Ahogy a forgatás szünetében átment az úton, magával sodorta egy kismotor. Több sérülésébe később a kórházban belehalt. Az európai filmvilág elveszítette egyik jelentős és meghatározó alakját.
De ki volt Ő?

Aggelopoulos 1935 április 27-n született Athénban, ahol gyermekéveit töltötte.

1961-ben Franciaországba megy, ahol filozófiát ás filmművészetet tanul. Görögországba visszatérve, eleinte filmkritikusként dolgozik, majd később a rendezéssel kezd foglalkozni.

Első nagy filmje az 1970-s "Anaparastash" (Lejátszás), mely több fesztiválon is díjat nyer. A 70-s években több filmet rendez, melyekből a legjelentősebb a "Nagy Sándor" mely 1980-ban Arany Oroszlán Díjat nyer Velencében.

A következő filmek mindegyike úgy Görögországban, mint külföldön is díjazott : 1984 - Utazás Kithira-ra, 1986 - A méhész, 1988 - Hely a ködben, 1991 - A gólya lebegő lépése. 1995-ben az "Odüsszeusz pillantása" c. filmje megnyeri a Cannes-i filmfesztivál Zsűri nagydíját, majd 3 év múlva a "Egy század és egy nap" c. filmje az Arany Pálma Díjat.

2004-ben kerül sor a most utolsó rész közepén abbamaradt, trilógia első részének a rendezésére, melynek címe" A könnyező mező".

Munkásságáról nagyon sokszor megemlékeztek a külföldi médiában. A Brüsszeli Egyetem, a Párizsi Nanterre Egyetem és az Essex-i Egyetem Tiszteletbeli tanára 77 évesen, hirtelen kellett félbehagyja szeretett munkáját, trilógiájának utolsó, befejező részének a forgatását.

Nevét arany betűkkel írta be a görög és európai filmtörténet soraiba.

Filmek:

Forminx Story (1965)

Η Εκπομπή (1968)

Αναπαράσταση (1970)

Μέρες του ’36 (1972)

Ο Θίασος (1974-’75)

Οι κυνηγοί (1977)

Ο Μεγαλέξαντρος (1980)

Αθήνα, επιστροφή στην Ακρόπολη (1983)

Ταξίδι στα Κύθηρα (1984)

Ο Μελισσοκόμος (1986)

Τοπίο στην ομίχλη (1988)

Το μετέωρο βήμα του πελαργού (1991)

Το βλέμμα του Οδυσσέα (1995)

Μια αιωνιότητα και μια μέρα (1998)

Το λιβάδι που δακρύζει (2004)

Η Σκόνη του Χρόνου (2008)