Gyönyörű Eviai partok: Kria Vrisi

Ez a gyönyörű partrész, a sziget északi felének egyik legszelesebb partszakasza. Ezért itt sok fürdőzővel nem találkozunk (kivéve az augusztus 15 előtti és utáni hetet), inkább vadkempingezőkkel. A víz sosem átlátszó tiszta, a folytonos erős vízmozgás mindent felkavar. Csendes napokon csak enyhe a hullámzás, szeles napokon a vízhez közelíteni sem lehet. A vadkempingezés sem mindig sikerülhet, elég egy esősebb nap, hogy a vad vihar felszedje a sátrat. Mégis megvan a varázsa, vannak fanatikus Kria Vrisi kedvelők, akik imádják ennek a partnak a tömegturizmustól való elkülönültségét.

A part egyik védett sarkában mindössze egy picuri kis taverna van, mely 30 éve ott áll. Mai tulaja egy - télen Belgiumban élő - görög férfi. Lehet egyszerű ebédet rendelni ott, pl. uzo-t és melléje "meze"-t vagyis uzokorcsolyát, salátát, sült krumplit, kolbászt, franciául lehet vele értekezni.




Vendégeink képei Kria Vrisi-ről 2014-ből



Vendégeink képei Kria Vrisi-ről 2012-ből



Kria Vrisi  egy óriási sziklatömeg alatt kezdődik és az Agia Anna felé húzódó partszakasz kezdeti részének a neve. Az egész partszakasz Agia Anna-t is beleértve 9 km hosszú, ennek csak a sziklák után következő pár km-s részét nevezik így. A sziklatömeg tetején az ókorban Kirinthos város állt, mely a sziget belseje felé húzódott. Ennek a figyelmes szemlélő ma is nyomát találhatja.

Történelmi vonatkozások

A mitológia szerint a Jónoknak egyszer azt jósolták, hogy övék lehet a hőn áhított Evia szigete, ha annak egy kis földjét megvásárolják. Így hát Aiklos és Kothos elutaztak Eviára, ahol kiskereskedőknek adták ki magukat. Sikerült ily módon kevés földet és köveket vásárolniuk valami gyerekektől. A zsákmánnyal hazatértek és a sikeren felbuzdult Jónok támadást intéztek Evia ellen, melyet el is hódítottak az aeoloktól.
A mitológia szerint idevaló volt Kantos is, aki az argonautákkal harcolt és Libia földjénél lelte halálát.
A Megarai Theognis szerint a város hanyatlása a "rosszak" felkelésével, majd uralmával kezdődött. Más történelmi verzió szerint a város veszte a Korinthoszi türannosz, Periandrosz volt, aki a 6. sz-ban meghódította a közeli Istiéá-t.
Egy bizonyos, Kirinthos neve szerepel a Homéroszi hajólistán, ami azt jelenti, a város eléggé jelentős volt ahhoz, hogy a Trójai háborúba hajókat küldjön. Az is bizonyos, hogy Ptolemeosz és Sztrabón is ismerték a város nevét, tudtak létezéséről, habár az ő idejükben a város már függetlenségét elvesztett Istiéa miatt.

Építkezés

Az Akropolisz, vagyis a fő városrész a 30 m mély szakadék fölé, a sziklatömb tetejére épült. A folyó felőli északi fal szabálytalan kőtömbökből lett felhúzva és a 6. sz.-ra tehető építése. A városfal lerombolását Theognis a Küpszelosz dinasztia támadásainak tulajdonítja. A déli fal négyszögű kőtömbökből lett felhúzva, és magukban foglaltak egy négyszögű tornyot is. Ennek a résznek az építkezését valószínűleg a hellenisztikus periódusban fejezhették be. Luigi Pernier archeológus említ egy négyszögű épületet a domb tetején, valamint más épületmaradványokat, melyeket mészkőtömbökből építettek és melyek a központi út mentén helyezkedtek el. Római időkből fennmaradt építkezési nyomokat nem találtak.

Megjegyzés:
Annak ellenére, hogy itt még rengeteg a feltáratlan dolog, senkinek nem ajánlom, hogy itt keresgéljen, vagy Isten ments ásni kezdjen. Ha másra nem is, de erre a dologra rettenetesen érzékenyek a görög hatóságok és az ellenőrzések az ókori települések helyein nagyon gyakoriak, a büntetések pedig nagyon kemények abban az esetben, ha valaki ókori tárgyat talál és azt bejelentés nélkül magánál tartja. Ha pedig a fekete kereskedés gyanúja felmerül, akkor a büntetés börtön. Ha valaki véletlenül, bárhol, olyasmit talál, ami ókori tárgy lehet, akkor keresse meg a környékbeli archeológiai szolgálati irodát és jelentse be a tárgy megtalálását.